0
0
Foto: www.romaniatv.net
Erdélyi elemzők szerint a román politikai elitből való kiábrándultság emelte magasba a romániai elnökválasztás november 16-án tartott második fordulójában Klaus Johannist, a jobboldal jelöltjét.
Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa az MTI-nek úgy vélekedett, a romániai politikai elittel szembeni elégedetlenség eredményezte a választók nagyarányú részvételét és Klaus Johannis diadalát a romániai elnökválasztáson. „A protestszavazatok döntöttek” – magyarázta a szociológus. A kutató szerint Johannis sikeréhez nagy mértékben járult hozzá az is, hogy „jól el tudta játszani a kívülálló szerepét”. Ebben németsége is segítette, de az is, hogy „nagyon nem olyan a habitusa, mint ami megszokott a bukaresti politikában”. Kiss Tamás a Kisebbségkutató Intézet közelmúltban végzett felmérésével támasztotta alá Johannis németségének kedvező megítélését. „A románok a németeket egy modernizációs hierarchiában maguk fölött látják, és úgy gondolják, hogy egy német képes maga után húzni az országot. Nem így látják viszont a magyarokat”, idézte a felmérés következtetéseit a szociológus, úgy vélve, hogy a választási eredmények szinte euforikus hangulatot teremtettek a magyarság körében, de Johannis elnöksége az autonómiatörekvések szempontjából szinte biztosan nem hoz áttörést. „Nem hiszem, hogy a magyarokat hátrányba hozó vagy sértő intézkedésekre kellene számítani részéről, de a román politikai eliten belül egyetértés van abban, hogy a román nemzetállam egységes nemzetiesítő jellegét meg kell őrizni, és nem kell elfogadni a különböző autonómiákat és regionalizációs törekvéseket. Ebbe a konszenzusba Johannis is beletartozik”, vélekedett a kutató.
Bakk Miklós politológus szerint a romániai elnökválasztás eredményét az billentette Klaus Johannis javára, hogy a jobboldali jelöltnek olyan fiatal szavazói rétegeket is sikerült megszólítania, amelyek eddig nem szavaztak, vagy rendszerellenesek voltak. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint a külföldi románok szavazásának elégtelen megszervezése is Victor Ponta ellen fordította a közhangulatot. A politológus úgy vélte, hogy a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében azért volt a legalacsonyabb a választási részvétel, mert a Johannisnak kedvező székelyföldi közhangulat ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Victor Ponta mellett folytatott közvetett kampányt. Bakk Miklós e közvetett kampány egyik elemeként említette, hogy négy nappal a választások előtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Călin Popescu Tăriceanuval, Victor Ponta miniszterelnök-jelöltjével vett részt székelyföldi kampánykörúton. „A szavazástól minden bizonnyal az RMDSZ hűséges szavazói maradtak távol”, mondotta Bakk Miklós. Úgy vélte, nem feltétlenül ingatja meg az RMDSZ iránti választói bizalmat az a tény, hogy Johannis Hargita és Kovászna megyében is a szavazatok közel 80 százalékát szerezte meg. „Az RMDSZ elsősorban abban a kérdésben őrizte meg választóinak a bizalmát, hogy legyen-e az erdélyi magyarságnak parlamenti képviselete. Minden más politikai kérdést a szavazók külön mérlegelés tárgyává tesznek”, magyarázta Bakk Miklós.
Average Rating