0
0
A Maros Megyei Tanács (CJ) a múlt héten elfogadta a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékegyüttes rehabilitációjának dokumentációját. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej.
“A beruházás finanszírozása a Maros Megyei Múzeum saját forrásaiból, Maros megye költségvetéséből és más, törvényesen kialakított forrásból valósul meg. A Petőfi Sándor Emlékegyüttes adminisztrációját 2022-től átvette a Maros Megyei Tanács. A tavaly tisztázódott a telek és az épület jogi helyzete is, és az év végéig a telekalakítási munkálatok is megtörténnek. A múzeum épületét felújítjuk és mintegy 100 négyzetméteres kiállítótérrel bővítjük, és ugyanakkor reahbilitáljuk a Petőfi Sándor kiállítást is”, magyarázta sajtóközleményében a Maros Megyei Tanács.
A fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékegyüttes azon a helyen található, ahol az 1849. július 31-i csatában elesett 300-400 magyar katonát temették el, emlékükre és Petőfi Sándor költő emlékére mintegy kilenc méter magas obeliszket állítottak.
Az obeliszket 48 évvel a csata után, 1897. július 31-én állították fel, majd egy évvel később, 1898-ban itt nyitották meg az emlékpark múzeumát a fehéregyházi Haller-kastély utolsó grófnőjének, Luise Hallernek a közreműködésével.
Az obeliszken csak Petőfi Sándor költő neve szerepel, a többiek ismeretlen hősök. Az Emlékegyüttes része a költő életnagyságú szobra is, amelyet 1999-ben, a csata 150. évfordulója alkalmából hoztak el ide Kiskunfélegyházáról.
Petőfi Sándor magyar költő a Segesvár-Fehéregyház-Héjjasfalva térségében vívott ütközet során tűnt el 1849. július 31-én, a cári hadsereg és a Bem József lengyel tábornok vezette magyar forradalmárok között, ami előrevetítette az 1848-1849-es forradalom leverését.
A mindössze 26 éves költő halálát máig rejtély övezi, ezért számos legenda született.
A fehéregyházi Petőfi Múzeum alapdarabja a Segesvártól Fehéregyházáig terjedő teljes csatateret felölelő makett, beleértve a csapatok felsorakoztatását és a költő által az eltűnéséig követett útvonalat.
Petőfi Sándor az 1848-as forradalom elindítói között volt, amikor 1848. március 15-én a budapesti Pilvax kávéházban először szavalta el a Nemzet Dal című versét, és Jókai Mór, Magyarország egyik legnagyobb írója felolvasta a Kiáltvány 12 pontját.
A két nagy magyar író, Jókai Mór és Petőfi Sándor néhány alapvető alkotása a Fehéregyházi Múzeumban látható – köztük a Nemzeti Dal és a forradalmi költemény első nyomtatása után készült fénymásolat, valamint számos más korabeli történelmi dokumentum, markáns helyet foglalva el a román pasoptisták is.
Forrás: agerpres.ro
Fordfította: Péterfy Tünde
Foto: Agerpres
Average Rating