0
0
A magyarországi papnevelés és papi utánpótlás kérdése volt az egyik kiemelt témája a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tárgyalásainak a vatikáni hivatalokban, valamint a cigány nyelvű misézés, amelyet Európában elsőként hazánkban vezetnek be – foglalta össze a majdnem egyhetes vatikáni ad limina látogatást Veres András, az MKPK elnöke az MTI-nek pénteken nyilatkozva.
A győri megyéspüspök emlékeztetett, hogy az MKPK-t képviselő tizenkilenc magyar püspököt hétfőn elsőként Ferenc pápa fogadta.
A püspökök ezt követően öt napon át végigjárták a vatikáni hivatalokat: a nevelési, püspöki, papi, hittani, szentté avatási és liturgikus kongregációt az MKPK testületileg kereste fel, mivel ezekkel a hivatalokkal minden egyházmegyés püspöknek kapcsolatban kell lennie. A többi vatikáni hivatalban az adott szakmai területtel foglalkozó püspökök kisebb csoportokban egyeztettek.
Veres András kiemelte, hogy az egyik leghosszabban tárgyalt téma a papnevelés és a papi utánpótlás lehetőségeinek kérdése volt: ez Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában nem jelent problémát, Európában viszont igen. Hangsúlyozta, hogy a Vatikánnak a papnevelésről kiadott irányelveit már lefordították magyarra, most pedig az ezzel kapcsolatos magyar szabályzat elkészítése következik, amely „eligazítást ad, mire figyeljünk jobban a papnevelésben és a papi utánpótlásban”.
A MKPK elnöke hozzátette, hogy a 2020-ban Magyarországon esedékes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra meghívták Ferenc pápát. Megjegyezte, figyelembe kell venni, hogy az egyházfő 80 éves, és „ha személyesen nem is tud jelen lenni, biztosak lehetünk, hogy a Vatikán a legmagasabb szinten képviselteti majd magát”. Kijelentette, hogy az eucharisztikus találkozó a magyar egyháznak „óriási ajándék és lehetőség”, és az a cél, hogy a találkozóra való lelki előkészületet minden egyházmegyére kiterjesszék. A magyar püspökök Ferenc pápának egyebek között a teljes Biblia cigány fordítását adták át.
Székely János szombathelyi püspök, az MKPK cigánypasztorációs felelőse az MTI-nek elmondta, hogy a különböző nyelveken való misézés egy szeptemberi pápai rendelkezés értelmében a nemzeti püspöki konferenciákhoz került át, így már csak az MKPK jóváhagyása szükséges, és Európában elsőként Magyarországon fogják bevezetni a cigány nyelvű misét. Székely János szerint erre legfeljebb másfél éven belül sor kerülhet a misekönyv cigány fordítása után. Székely püspök kiemelte, hogy Európa országaiban mintegy 12-13 millióra teszik a legnagyobb kisebbség, a cigányok létszámát.
A magyarországi 800 ezres cigány lakosság 15 százaléka beszéli a cigány nyelvet, de 2015-től már a temetési szertartást cigányul is tartják. Kijelentette, a magyarországi cigányság helyzete nagyon jó a magyar kormány és társadalom erőfeszítésének köszönhetően, elég arra gondolni, hogy a nyolc osztályt a cigány gyerekek kilencven százaléka kijárja, és több mint húsz százalékuk érettségizik. A cigány nyelvű mise hasonlóképpen a felzárkózást szolgálja.
„A magyarországi cigányok nem ateisták. A legtöbb cigány otthonában szentképek vannak, a gyerekeket megkeresztelik, és temetéshez is papot hívnak. A kettő közötti nagy űr betöltése az egyház nagy kihívása”- jelentette ki Székely püspök. Hangsúlyozta, hogy a cigány nyelvű mise nem kizárólag vallási kérdés, hanem kulturális is, mivel a nyelv magasabb szintre emelése a cigányság képességeinek és önbizalmának erősíti. Hozzátette, hogy a lovári dialektusban megírt magyar misekönyvet Romániában biztosan tudnák használni, Spanyolországban kevéssé, de jó alap, viszonyítási szöveg lehet más európai cigányközösségeknek is.
Forrás: MTI/Magyar Idők
Foto: Magyar Idők
Average Rating