0
0
Három országot érintő diplomáciai botrány robbant ki a világ legöregebb huszárjaként ismert Skultéty László zászlótartó újaradi földi maradványainak exhumálása, majd Szlovákiába szállítása miatt.
A magyar huszár újaradi sírját szlovák kezdeményezés alapján, a román hatóságok jóváhagyása mellett, május 21-én nyitották fel. Skultéty László földi maradványait a szlovák védelmi minisztérium közreműködésével Pozsonyba szállították, a tervek szerint azért, hogy a Szlovák Hadtörténeti Intézet által “Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségeként” számon tartott huszár maradványait Szlovákiában temessék újra június 27-én, Hegyesmajtényban (Mojtín). Skultéty László földi maradványait – az újratemetésig – átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el.
2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna. Nem értjük a szlovák és a román hatóságokat azért sem, hogy miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait. Ha a történelmi tényekkel nem is voltak tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet. Ezt nem tették meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta.
Sajnáljuk, hogy a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után, most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni. Ezzel ellentétben mi meg vagyunk győződve róla, hogy a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni.
Felszólítjuk a szlovák felet, hogy a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő magatartását azonnal fejezze be, a hamvakat szállíttassa vissza az eredeti helyére” – írta közleményében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Lattmann Tamás MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyeztetés elmaradása a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapszerződések értelmében állami szinten kellett volna konzultálni. Utalt arra, hogy a szerződések értelmében a felek a másik félhez tartozó katonai, kulturális és egyéb emlékhelyeket meg kell hogy őrizzék.Véleménye szerint akkor is felvethető lenne a jogsértés, ha a szlovákok esetleg bizonyítani tudnák Skultéty László szlovák származását.
Lattmann Tamás arra is rámutatott, ez nem “helyi ügy”, tehát az alapszerződés szerint nem a helyi magyar közösséggel, hanem a magyar állammal kellett volna egyeztetni az ügyben…
Az 1996-ban aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvény rögzíti, hogy a szerződő felek együttműködnek kulturális örökségük megőrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében, mutatott rá a magyar Honvédelmi Minisztérium közleménye.
„Skultéty László végrendeletében meghagyta, hogy vagyonából templomot és temetőt építsenek Majtényban. Emiatt az ottani katolikus közösség eldöntötte, hogy hálája kifejezéseként újratemeti a huszár hamvait. Ebbe nemcsak mi, hanem a Temesvári Római Katolikus Püspökség is beleegyezett” – mondotta az újaradi plébános.
Mathes Dirschl atya leszögezte: a temető az egyház magántulajdona, ennek megfelelően szabadon rendelkezhetett a hamvak sorsa fölött. Mathes Dirschl elmondta: személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót. Mathes Dirschl plébános szerint az aradi magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere a Krónikának elmondta, a huszárhamvak exhumálása kapcsán sem a városi önkormányzattal, sem a helyi magyar közösséggel nem vették fel a kapcsolatot a szlovák hatóságok, mivel az újaradi temető a római katolikus egyház tulajdona.
Ujj János történész: Skultéty magyar volt, sírját gondozták
Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre.
Hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták.
Mathes Dirschl plébános is valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le
A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. “Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” – jelentette ki Ujj János aradi helytörténész. Az Arad megyei prefektusi hivatal szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy Szlovákia bukaresti nagykövetségének a felkérése nyomán több más hivatal vezetőjével együtt Radu Stoian alprefektus is részt vett a kihantoláson.
A temetőgondnok exhumált: már hiányos volt a sír
Az Aradi Hírek portálnak nyilatkozott a temetőgondnok, aki elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. “Én csak alkalmazott vagyok itt, nem tudok semmiről, aztán mondták, hogy jön a szlovák nagykövet is” – szabadkozott a temető gondnoka a lapnak. “A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot és gomb találtunk. Szerintem azt hitték megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – magyarázta tovább.
Ujj János történész: Skultéty magyar volt, sírját gondozták
Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre.
Hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták.
Mathes Dirschl plébános is valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le
A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. “Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” – jelentette ki Ujj János aradi helytörténész.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak tartotta, hogy mind a polgármesteri hivatalt, mind a magyar közösséget, mind az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. “Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” – jelentette ki Bognár Levente.
Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus az MTI kérdésére elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt.”Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” – jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. “Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” – mondta az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. “A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” – tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.
Az újaradi temetőben lévő sír megnyitása és Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítása ügyét a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal – közölte az MTI érdeklődésére a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.
Az ügy kapcsán a szlovák védelmi minisztérium sajtóosztálya a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Čaplovič válaszait bocsátotta az MTI rendelkezésére, megerősítve: Skultéty László maradványainak átszállítását ők biztosították, méghozzá Hegyesmajtény község polgármesterének kérése alapján. Mint hozzátették: a többi ügyintézést már Hegyesmajtény település, illetve Szlovákia romániai nagykövetsége bonyolította a román hatóságokkal.
Miloslav Čaplovič, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint Skultéty László nemzetiségét a “területi elv alapján” lehet megállapítani.
Hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László – aki korábban a Hadik-ezredben szolgált -, a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. “Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” – vélekedett Miloslav Čaplovič.
„Ladislav Škultéty-Gábriš végre hazatért, mi kértük a hazaszállítását, mert szlovák nemzetiségű volt, miként a szülei és az utódai is” – magyarázza a polgármester.
Hegyesmajtényban szlovák hősként tartják számon Skultéty Lászlót. A község a helyi római katolikus egyházzal, élén a plébánossal, Peter Badzgoňnya javasolta a huszár földi maradványainak exhumálását. Most újratemetését szervezik, melynek időpontját június 27., 10.30-ra tűzték ki. Ünnepélyes szertartást rendeznek. Skultéty László 275 évvel ezelőtt ezen a napon született Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. Roman Bajzik képzőművész már Skultéty mellszobrát is elkészítette.Magyar Közösség Pártja: Felháborodását és tiltakozását fejezte ki
Szigeti László az eset kapcsán rámutatott: az exhumálás, amely a magyar fél megkérdezése nélkül történt, és kérdéses, hogy annak során betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, egyértelműen kegyeletsértésnek minősül..
Az ilyen “történelemhamisító megnyilvánulások nem szolgálják sem a magyar-román, sem pedig a magyar-szlovák kapcsolatok javulását” – hangsúlyozta az MKP politikusa. Hozzátette: felszólítjuk az ügyben érintett szlovák hivatalos szerveket, adjanak magyarázatot a történtekre, és haladéktalanul szállítsák vissza a magyar katona maradványait azok eredeti nyugvóhelyére, Újaradra.
(Felvidék.ma)
Skultéty végrendeletében azt irta, hogy vagyonából épitsenek egy templomot és egy temetőt szülőföldjén, Hegyesmajtényban, amely Szlovákia szivében található. A hegyesmajtényi katólikus közösség ezért döntött úgy, hogy – az elismerés jegyében – földimaradványait szülőföldjén temessék újra.
Péterffy Tünde
Average Rating