0
0
Tusványos idei kiadásának megnyitóján Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen. Úgy vélte: dráma, hogy előre megfontolt ideológiai és politikai szándékkal rálőhettek az amerikai elnökjelöltre, Donald Trumpra, és néhány héttel korábban rálőttek Robert Fico szlovák miniszterelnökre.
Kijelentette: tiltakozni kell a konfrontáció, az eljárási szabályok lábbal tiprása ellen, ki kell állni a kooperáció, az együttműködés, a dialógus mellett.
David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy a szabadságot nem szabad készpénznek venni, és szolidaritást kell vállalni azokkal, akik ennek érdekében tesznek, és ezért fellépnek.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar kormány tevékenységének középpontjában az elmúlt 14 évben a nemzetpolitika állt, és reményét fejezte ki, hogy ez az uniós soros elnökség most zajló féléve alatt is így lesz.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről rendezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: az európai parlamenti választásokon kifejezésre jutott a változás igénye, és a magyar uniós elnökség felelőssége, hogy ennek a változásnak az igényét képviselje.
A Századvég Alapítvány elemzői a magyar és az európai választás tanulságairól rendezett pódiumbeszélgetésen megállapították, hogy az európai vezetés elszakadt az embereket foglalkoztató problémáktól, nem vesz tudomást a választói elégedetlenségről, és csak saját pozíciói megőrzésére összpontosít.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a 800 éves az Andreanum című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan pozitív példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki. Kifejtette: ma el kell ismerni, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem a tagállamok belügye, hanem európai ügy, a tagállamoknak nemzetalkotó tényezőként kellene elfogadnia őket.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja rámutatott: az Andreanum működő autonómiamodell, amely meghozta az eredményt, képes volt megőrizni az erdélyi szász közösséget, fejlődési keretet biztosított neki. A rendezvényen az Andreanum 800 – Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar Királyságban című kiadványt is bemutatták, a magyar–német nyelvű kötetnek angol, francia és román nyelvű kiadása is lesz.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a témában tartott panelbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy korunk legnagyobb emberi jogi válsága a keresztényüldözés. Kiemelte: egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon. A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van, az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás – mutatott rá.
Nagy István miniszter szerdán Tusnádfürdőn jelentette be, hogy mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban indít kísérleti projektet az Agrárminisztérium. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben megduplázódott a hazai erdőállomány, itt azonban nem lehet megállni, a szaktárca elkötelezett amellett, hogy az ország fával borított területét 24 százalékról 27 százalékra növelje.
Csütörtökön, Tusványoson az etnikai politizálás került terítékre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) álláspontja is az, hogy Erdélyben továbbra is szükség van az etnikai alapú politizálásra – hangsúlyozták a két erdélyi magyar politikai szervezet képviselői csütörtökön Tusnádfürdőn.
Az etnikai politizálás felette szükséges voltáról című pódiumbeszélgetésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, és Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke fejtette ki véleményét a kérdésről. Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderátorként felidézte, hogy az erdélyi magyar sajtóban pár hónapja vita alakult ki Csoma korábbi kijelentése kapcsán, miszerint az etnikai politizálásnak nincs alternatívája az erdélyi magyarság esetében.
A parlamenti képviselő megismételte: az etnikai politizálásra addig van szükség Romániában, amíg az etnikai kérdés nincs megoldva. Hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ sok olyan kérdéssel is foglalkozik, amelynek nincs etnikai vetülete, semmiképp nem az etnikai kizárólagosság a cél, a két irányvonalnak ki kell egészítenie egymást. „Nekünk minden olyan kérdéssel foglalkozni kell, ami érinti az erdélyi magyarságot, függetlenül attól, hogy ennek van vagy nincs etnikai jellege” – mondta Csoma Botond.
Toró T. Tibor szerint nincs olyan szervezet Erdélyben, amely azt mondaná, hogy az etnikai politizálásra nincs szükség. Emlékeztetett: Felvidéken és Erdélyben is voltak vegyes pártok, de kis létszámúak voltak. „Nem látok én sem olyan szervezetet, erőt, amely ebből az állapotból ki akarná mozdítani az erdélyi magyarokat” – mondta. Szerinte inkább arról kellene vitázni, hogy az erdélyi magyar etnikai tömb egységes-e, hogyan lehet egyben tartani, alternatívát biztosítani a másként gondolkodók számára.
Csoma Botond arra a korábban megfogalmazott vádra is reagált, miszerint az RMDSZ tevékenységét a szimbólumpolitika jellemzi. Ha vannak is hangsúlyeltolódások, az alapkeret nem változott, és kisebbségi helyzetben elvárni, hogy intézmények, az ezek közötti viszonyok ugyanúgy működjenek, mint Nyugat-Európában, naivitás – mondta.
Toró T. Tibor is úgy vélte, hogy álproblémáról, kreált dologról van szó. „Az etnikai politizálás keretét az adja meg, hogy egy közösségnek adjunk egy jövőképet, és olyan feltételeket teremtsünk, hogy az újratermelődése az identitásnak biztosítva legyen” – fogalmazott. Aláhúzta: meg kell találni az intézményes keretét az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködésnek, mert az RMDSZ jelenleg monopóliumra törekszik, és minimális a párbeszéd.
Csoma Botond szerint ez túlzó állítás, mivel Zakariás Zoltán EMSZ-elnök RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe, és a két szervezet között együttműködési megállapodás van. Ha az RMDSZ teljes kizárólagosságra törekedne, nem kötött volna egyességet a két kisebbik párttal – mondta. Aláhúzta: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösség többsége – 87 százaléka – az RMDSZ-t támogatja, egyedül ez a párt képes elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és az a feladata, hogy a román állam felé képviselje az erdélyi magyar közösséget.
Felidézte: Romániában számtalan esetben lojalitási teszt elé állítják az erdélyi magyar közösséget, létezik egy olyan elvárás, miszerint az erdélyi magyaroknak ugyanúgy ünnepelniük kellene december elsején Erdély Romániával való egyesülését, mint a románoknak. Erre kell összpontosítani, és a pártpolitikai vitákat háttérben kell szorítani – mondta Csoma, aki szerint ez a román-magyar viszony szempontjából releváns kérdés, amelyet nem sikerült rendezni.
Az erdélyi magyarság képviselete kapcsán Toró T. Tibor kifejtette: nem csak az identitást kellene tovább éltetni, hanem az otthonosságérzést is meg kell teremteni, hogy kisebbségi magyarként teljes életet lehessen élni a szülőföldön. Rámutatott: e téren az RMDSZ és az EMSZ politikája is „deficites”. A felvidéki magyarság választási kudarcai kapcsán Toró elmondta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Erdélyben ez ne ismétlődhessen meg. Csoma Botond szerint Szlovákiában a politikai megosztottság vezetett a jelenlegi helyzethez. Az RMDSZ politikusa a moderátor azon kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette: a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, 20 éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek. Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.
Forrás: magyarhirlap.hu/hirado.hu
Foto: Programturizmus
Average Rating