A román-magyar viszonyról és az utóbbi időben felmerült problémákról beszélgettünk Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével

Mint ismeretes, a román hatóságok nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi képviselőjét, aki a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett megemlékezésen és felvonuláson akart részt venni.

Megkérdeztük Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét, hogy véleménye szerint mi állhat a román hatóságok intézkedése mögött?

Nyilván meg kell várjuk a hivatalos közlést, úgy tudom, hogy Dabis Attila részletes magyarázatot kért a román hatóságoktól. Az ok minden bizonnyal az ő tevékenysége, amellyel segitette az erdélyi magyarok ügyeit. Úgy tudom, hogy részt vett a Székely Nemzeti Tanács által irt árnyékjelentés kidolgozásában, amely bekerült az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló jelentésébe. Az Európa Tanács számára vélemény irt és részt vett az SZNT tevékeységében”.

Arra a kérdésre, hogy a EMNP miben tudja segiteni Dabis Attilát ügyének tisztázását, Szilágyi Zsolt elmondta:

Mi minden eszközt megaragadunk ahhoz, hogy helyre álljon a rend. Én azt gondolom, hogy két uniós tagállam között ez nem a jó viszonyt szolgálja. Én a román hatóságok tévedésének tartom, hisz annak a hangulatába illik bele ez, amit láttunk az Európa Tanács jelentése után, amelyre a román külügyminisztérium nagyon keményen reagált és cáfolni próbálta, holott mi tudjuk a napi gyakorlatból, hogy sem a Kisebbségi Keretegyezmeny, sem a Regiomális és Kisebbségi Nyelvek Kartája nincs maradéktalanul teljesitve Romániában”.

A román-magyar párbeszéd kialakitása kapcsán megemlitettük, hogy az EMNP elnöki minőségében az államfő tavalyi, székelyföldi látogatasa előtt, Klaus Iohannishoz intézett levelében azt kérte, hogy kezdemenyezze a román-magyar párbeszédet az autonómiáról.

Megkérdeztük Szilágyi Zsoltot, hogy érkezett valamilyen válasz levelére?

Nem kaptunk választ erre. Én azt kértem akkor az államelnöktől, hogy alkotmányos kötelességeinek és jogainak eleget téve, illetve azokat felhasználva, legyen a román-magyar párbeszéd moderátora. Az Ő jelenléte Székelyföldön tulajdonképpen egy pozitiv lépésnek is tekinthető, de ha konkrét eredmények nem kötődnének e látogatáshoz, ilyen formán megmarad a szimbólikus gesztusok szintjén. Száz évvel a Trianoni döntés után ennél sokkal többre van szükség a román-magyar viszonyban”.

Arra a kérdésre, hogy végül is miként lehet elinditani ezt a dialógust, az EMNP elnöke megjegyezte:

Nyilván azzal tudunk párbeszédet folytatni, aki akarja. Mi állandóan megerősitjuk és örülök annak, hogy mindhárom erdélyi magyar párt ezen a véleményen van és ez év január 15-én alártuk a közös autonómia- nyilatkozatot, a Kolozsvári Nyilatkozatot. Mind három magyar párt azon a véleményen volt, hogy a román-magyar párbeszédnek be kell végre indulnia és érdemes kérdéseket kell tartalmaznia. Ugyanezt hansgúlyozták a Székely Nemzeti Tanács által március 10-én, Marosvásárhelyen szervezett Székely Szabadság Napján is. Ez volt az üzenete a Március 15-i rendezvényeken majdenem mindenik felszólalónak is. De ezt gondolatot tartalmazta a román miniszterelnök által ez alkalommal a magyarokhoz intézett levele is. A gesztusok után a tetteknek kell következnie.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan segitik a romániai magyarokat a magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációban, Szilágyi Zsolt elmondta:

Tájékoztatást adunk azoknak, akik élni akarnak szavazati jogukkal, arról, hogy hogyan tehetik meg szabályosan. Több lehetőség van arra, hogy regisztráljanak és a pontos lakcimüket megadják a magyarországi választói hatóságoknak. Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség, amivel élni kell. Most, 2018-ban, lehetőségük van a Magyaroszág határain túl élő magyaroknak is, hogy egy szavazat erejéig véleményt mondjanak a múltról és jövőről, és azt hiszem, hogy ezt az esélyt nem szabad elszalasztani, hanem élni kell ezzel. Mi tanácsadással és az információ leegyszerűsitével segitünk az embereknek, hogy vehessenek részt ebben a folyamatban”.

Szilági Zsoltot a Néppártnak jövőbeli terveiről is kérdeztük:

A Néppárt akkor, amikor megalakult megfogalmazta programját, küldetését és mi ehhez tartjuk magunkat. Továbbra is egy erdélyi és magyar pártnak tartjuk magunkat. Az erdélzy románokkal továbbra is stratégiai szövetségeket próbálunk kialakitani, ehhez keressük a partnereket. Az erdélyi magyarokat pedig az önrendelkezes elve alapján továbbra is úgy akarjuk képviselni és azt akarjuk elérni, hogy megadassék nekünk az, ami az európai közösségeknek már régóta jár, hogy saját sorsunkról mi döntsünk. Ami a stratégiai partnerséget illeti, sikerült egyes román pártokkal és személyiségekkel párbeszédet kialakitanunk, akik hasonlóan fontosnak tartják az EMNP képviseletét és egyetértenek abban, hogy a bukaresti központistás és korrupció miatt közösen vagyunk az elszenvedői annak, hogy Erdélyben nincsenek meg azok a fejlesztések, amelyek Erdélyt infrastuktúrálisan is fejlesztenék, és ebben az esetben elég ha az Észak-Erdélyi autópályára gondolunk, amelynek közös román-magyar érdek kell, hogy legyen és amelyet a román hatóságok mind elodáznak”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: neppart.eu

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.