Az Európai Bizottság válasza a Minority SafePack kezdeményezésre. Miért nem fogadta el a szervezők javaslatait és hogyan alakul az európai nemzeti kisebbségek jövője?

Miután nagy csalódást okozott a romániai magyarok körében az, hogy nem lesz uniós nemzeti kisebbségvédelmi politika, az Európai Bizottság döntését egész sor magyarázattal támasztotta alá.

Az Európai Bizottság elsősorban azzal magyarázza a kezdeményezés elutasitását, hogy az ebben megfogalmazott kérések már megtalálhatóak más hivatalos dokumentumokban, melyek  tiszteletben tartása az uniós tagállamoktól függ (hiszen olyan országok is vannak, mint például Franciaország, Bulgária vagy Görögország, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségeket, mig más országokban, mint amilyen Olaszország és Belgium, a kisebbségek egy speciális státuszt élveznek).

A Bizottság hivatalos honlapján megjelent cikket idézünk 

A sokszínűség az EU lényege. Az Európai Unió Alapszerződésének 2. cikkelye kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.  Jogi keret áll rendelkezésre a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásának biztosítására. Ez magában foglalja az Alapjogi Chartát, valamint olyan sajátos kezdeményezéseket, melyek tiltják a diszkriminációt, mint például a Rasszizmus és Idegengyűlölet Elleni Küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat.  A von der Leyen vezette Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy e tekintetben előrelépjen, mint az Egyenlőség Uniójának része. Ide tartozik például az EU rasszizmus-ellenes terve, a nemek közötti egyenlőség 2020–2025-ös stratégiája, az LMBTQ-ra vonatkozó 2020–2025-ös Stratégia, valamint a romák egyenlőségét,  társadalmi befogadását és részvételét előmozditó uniós stratégiai keret.

Míg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai az Unió értékeinek egyike, az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme terén.

Mi a célja a Minority SafePack Kezdeményezésnek? 

A Minority SafePack az ötödik sikeres kezdeményezés, amelyet több mint egymillió uniós polgár támogat. A kezdeményezés célja a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése. A kisebbségi kezdeményezés felszólítja az EU-t, hogy fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. Pontosabban a Minority SafePack kilenc javaslatot vázol fel.

Az Európai Bizottság válasza a SafePack Minority kezdeményezésre

Az Európai Bizottság gondosan megvizsgálta a szervezők által 2013-tól, a kezdeményezés első nyilvántartásba vétele óta tett javaslatokat, de azóta az EU számos intézkedést hozott a kisebbségek helyzetének javítása érdekében. A Bizottság válasza rámutat, hogy a már hatályban lévő jogszabályok támogatják a kezdeményezés kilenc javaslatának célkitűzéseit. Azzal, hogy nem javasol más jogszabályokat, a Bizottság úgy véli, hogy több terület is figyelembe vehető.

Mit jelent az ellenörzési tevékenység? 

Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy továbbra is politikai  és pénzügyi támogatást nyújtson a társadalmi befogadás konszolidálására, valamint Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartására, amely a Bizottság egyik prioritása és célkitűzése.

A Bizottság válasza a Minority SafePack kezdeményezés által benyújtott kilenc javaslatra

I. Javaslat az Európai Tanács ajánlata nyomán az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmére és előmozdítására vonatkozóan

A Bizottság nagy figyelemmel monitorizálja a 2017 óta elfogadott több EU- kezdeményezés végrehajtását, amelyek magukban foglalják az állampolgári kezdeményezésben említett kérdéseket: különösen a közös értékek, az integrált pedagógia és az oktatás európai dimenziójának támogatásáról szóló C/01/189/2018 tanácsi ajánlatot; az Európai Tanács ajánlatát (2019/ C 189/03) a nyelvtanulás és az oktatás átfogó megközelítéséről és egy Közleményt az Európai Oktatási Térség 2025 megvalósításáról. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az EU Roma Stratégiája a romák egyenlőségéért, integrációjáért elősegiti a roma művészet, történelem, kultúra és társadalmi innováció, valamint az integrációs politikák tudatositását. Tekintettel arra, hogy az uniós kezdeményezések nemrég készültek, a konkrét hatások és eredmények csak a következő években lesznek láthatók. A Bizottság továbbra is teljes mértékben elkötelezett ezen kezdeményezések hatékony végrehajtásának biztosítása mellett. Ezenkívül az Alapjogi Charta végrehajtására vonatkozó, 2020 decemberében elfogadott bizottsági stratégia következményeként a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaival kapcsolatos kérdések szerves részét képezik a továbbiakban is az Európai  Bizottság jelentésének, amelyet évente készit el a Charta végrehajtásáról.

II. Javaslat a finanszírozási programok adaptálásáról szóló döntésre vagy szabályozásra vonatkozóan annak érdekében, hogy ezek a programok hozzáférhetővé váljanak a kisebbségi vagy regionális nyelvi közösségek számára

A kisebbségi vagy regionális nyelvi közösségek számára  új finanszírozási programok állnak rendelekzésre, mint például az Erasmus+ és a Kreativ Európa Program. Az Erasmus+ program gyarkorlatba ültetését segitő Nemzeti Ügynökségek és a Kreativ Európa Program Irodai Hálózatának találkozniuk kellene a kisebbségi vagy regionális nyelvi közösségek képviselőivel, hogy gyakorlati segítséget és útmutatást nyújtsanak számukra az alapok igénylésében. Ugyanakkor, további erőfeszítésekre van szükség egy egyablakos ügyintézés létrehozásáért, hogy az a jelentkezők hozzáférjenek a Kreativ Európa Desks hálózatához. A Bizottság emellett kiemelkedő útmutatással és az utasítások pontosításával is szolgál. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a kisebbségi vagy regionális nyelveket beszélő közösségeket érintő projekteket, és elemzi azok lehetséges hatásait az adott ország politikáira.

III. Javaslat a főleg EU által finanszirozott nyelvi sokszínűség központjának létrehozására, a kisebbségi vagy regionális nyelvek fontosságának tudatosítására és a sokszínűség minden szinten történő előmozdítására hivtott határozatra vagy rendeletre

A Bizottság elengedhetetlennek tartja az együttműködés fenntartását és fejlesztését az Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központján keresztül, valamint a tagállamok támogatását a Tanács 2029-es ajánlatának végrehajtásához. Ez biztosítja a megfelelő uniós figyelmet és elkerüli az erőfeszítéseket és erőforrásokat kiegészitő központok egymás fedezésének kockázatát.

IV. Javaslat a Strukturális Alapok általános szabályainak kiigazításáról szóló rendeletre vonatkozóan annak érdekében, hogy figyelmet fordítsanak a kisebbségek védelmére, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítására 

A Bizottság rámutat arra, hogy a 2021–2027-re érvényes közös rendelkezésekről szóló rendeletben a diszkrimináció-mentesség követelményét megerősíti az Alapjogi Charta, mint horizontális elv és minden  szabályozási területre alkalmazandó horizontális feltétel tiszteletben tartásának szavatolása. A Bizottság azt is hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai alapok továbbra is rendelkezésre állnak az etnikai kisebbségek és a társadalmi kirekesztésben élő közösségek szociális és gazdasági integrációjának támogatására, összhangban a tagállamok által nemzeti, regionális és helyi szinten azonosított igényekkel.

V. A Horizont 2020 módosítására irányuló rendeletjavaslat, melynek célja az a pluszérték kutatásának javitása, amelyet a nemzeti kisebbségek, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség hozhat az uniós régiók társadalmi és gazdasági fejlődéséhez

A Bizottság kiemeli a Horizont 2020 keretében finanszírozott különféle nyelvi és kulturális, örökségi és kisebbségi projekteket, valamint azt, hogy a nyelvek európai kulturális öröksége részeként történő védelmének lehetőségeit az új Horizont Európa kutatási és innovációs tevékenységek keretében is fejlesztik. A Bizottság által 2021. január 4-én indított Digitális és kulturális örökség megőrzését célzó kompetenciaközpont része ezeknek az erőfeszítéseknek.

VI. Javaslat az uniós jogszabályok módosítására a hontalanok és az uniós polgárok megközelítőleg egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében

A Bizottság hangsúlyozza, hogy az integrációról és a társadalmi befogadásról szóló 2021-2024 közötti időszakra érvényes új átfogó cselekvési terv végrehajtása figyelembe veheti a hontalanok és a nemzeti kisebbségekhez tartozó uniós polgárok helyzetét, különös tekintettel azok jobb integrációjának szükségességére.

A cselekvési terv intézkedéseit támogatja az új Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap a 2021–2027 közötti programozási időszakban, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA +) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

VII. Javaslat az egységes szerzői jog bevezetéséről szóló rendeletre annak érdekében, hogy a szerzői jog az UE-ban a szerzői jogok belső piacként legyen tekintve 

A Bizottság megjegyzi, hogy a különféle jogalkotási eszközöket (például a rádiós műsorok sugárzására és online térben való újrasugárzására szóló irányelvet és a szerzői jogra vonatkozó irányelvet az digitális egységes piacon) 2017-től 2019-ig fogadták el, mig a gyarkorlatba ültetési határidők 2021 júniusa végén járnak le. Ezen jogi eszközök gyarkorlatba ültetését nagy figyelemmel követi majd az Európai Bizottság. A Bizottság párbeszédet kezdeményez az audiovizuális téren érdekelt felekkel, konkrét lehetőségek megvitatásáért a szolgáltatások ösztönzésének és az audiovizuális tartalmak fogyasztói hozzáférésének javítására az egész EU-ban.

VIII. Javaslat a tagállamokban az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes rendelkezések összehangolásáról szóló (2010/13 / EU) irányelv módosítására a szabad szolgáltatás-nyújtás és az audiovizuális tartalom vételének biztosítása érdekében azokban a régiókban, ahol kisebbségek élnek 

A Bizottság úgy véli, hogy a nemrég felülvizsgált audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) biztosítja, hogy a kérésére készitett rövid videók szolgáltatói – Demand video szolgáltatók (mint például a Netflix, az Amazon stb.) –  aktivan hozzájáruljanak  az Unión belüli kulturális sokszínűség előmozdításához. Az európai alkotások kiszámításáról kiadott iránymutatásokban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kulturális sokszínűségre vonatkozo célkitűzés csak akkor érhető el hatékonyan, ha az európai művek 30% -os részesedését biztosítják az egyes nemzeti katalógusokban, amelyeket több ország videói kínálnak. A Bizottság a tagállami jelentések és egy független tanulmány alapján rendszeresen monirotizálja az európai alkotások népszerűsítésére vonatkozó szabályok alkalmazását, és figyelemmel kíséri az irányelv általános alkalmazását.

IX. Javaslat tanácsi rendeletre vagy határozatra annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségeket és kultúrájukat népszerűsítő projekteket kategóriánként mentesítsék az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás alól 

A Bizottság úgy véli, hogy a meglévő szabályok elegendőek ahhoz, hogy a tagállamok támogassák azokat a projekteket, amelyek előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kultúráját. A Bizottság továbbra is útmutatást nyújt, ha a tagállamoknak nehézségekbe ütközik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kultúrájának előmozdítása érdekében tervezett intézkedések összehangolása a meglévő állami támogatási szabályokkal. A Bizottság biztosítja e kérdések hatékony végrehajtását, és adott esetben készen áll a tagállamok megsegítésére. A Bizottság megfelelő időben felülvizsgálja a legutóbbi jogalkotási intézkedések hatékonyságát, és adott esetben további intézkedéseket vesz figyelembe.

Szerkesztőség

Foto:maszol.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.