0
0
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 17. kongresszusát 2025. október 10-én tartotta a Kolozsvár melletti Zsukiménesen. A kongresszus mottója az “Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk!” volt. A rendezvényen részt vettek Orbán Viktor és Ilie Bolojan miniszterelnökök.
Biró Rozália parlamenti képviselőt a kongresszus lezajlásáról, a magyar kisebbség érdekeinek érvényesítéséről kérdeztük a jelenlegi kontextusban, valamint a nemsokára megrendezésre kerülő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) fontosabb témáiról és az Európai Bizottság szándékáról, miszerint bevezeti a gyermekek jogát nemük megválasztásához
Az Ön szemponjából hogyan zajlott le az RMDSZ kongresszusa?
-Az RMDSZ kongresszusa egy erőtadó esemény volt mindannyiunk számára, hiszen a köszöntések, a két ország miniszterelnöke, a nagypolitikai alakulatok, koaliciós partnerek vezetőinek részvétele mind azt mutatja, hogy a romániai politikai színtéren, de nemcsak, fontos a partnerségünk. A kongresszus munkálatain elemeztük a mostanig elért konkrét eredményeket, míg másrészt a jövőbe tekintettünk, hiszen a kongresszus egyik fő célkitűzése az „Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk” elnevezésű stratégiai dokumentum elfogadása volt, amely meghatározza az RMDSZ tevékenységének fő irányvonalát a következő években. Egy erősítő, sikeres kongresszus volt, hiszen egységes képet adott arról, hogy mit lehetett elérni 35 év alatt, mennyi minden változott körülöttünk – akár bennünk is – ebben a 35 évben és mik azok, amik várnak ránk a következő 35 évben vagy akár sok évben.
…ez volt ez első alkalom, hogy a kongresszuson részt vett Románia miniszterelnöke is, hiszen az előző kongresszusokon még pártelnöki szinten sem voltak jelen …
… Volt amikor igen, volt amikor nem, de így, hogy Románia és Magyarország miniszterelnökei jelen legyenek, ez valóban az első eset.
Hogyan lehet a magyar kisebbség érdekeit érvényesíteni a jelenlegi kontextusban, különösen az önrendelkezés terén?
-Tele vagyunk kihívásokkal, de egy dolog ma már biztos valamennyiünk életében: a kiszámítahatatlanság és az állandó változás. A legfontosab feladatunk, hogy a feszültségekkel teli környezet közepette olyan innovatív életszemléletet vigyünk be a közösségbe, ami biztosítja azt, hogy sikeresek leszünk a következőkben is, hiszen akár a társadalmi, közösségi, politikai és akár a gazdasági életet nézzük, a kiszámítathatlanság mindenhol jelen van. A kiszámítathatlan körülmények között minden bizonnyal az fog életképes és versenyképes lenni, aki alkalmazkodni tud a minennapok kihívásaihoz. Ezért úgy gondoljuk, hogy az a tény, hogy 35 évet együtt építettük a közösséget, az az elhatározás, ami megfogalmazodik a kongresszusi dokumentumban, hogy legyünk az ország legéletképesebb közössége, jól mutatja hogy merre fele szeretnénk haladni. Maga a kongresszusi dokumentum az, amely válaszol e kérdésre, hiszen leszögezi azt, hogy a jövőnk itthon kezdődik. Tehát, hiába nyílik meg a lehetőségek határa bárhol a világon, mégis a védőháló, az ugródeszka, az erős szövetségek, itthon vannak. Szembe kell néznünk a problémákkal ahhoz, hogy jó válaszokat adjunk a kihívásokra. A problémák felsorolása és elemzése is szerepel a kongresszusi dokumentumban, hiszen elmondjuk, hogy az egyik probléma amivel küzdeni kell az az iskolaelhagyás és a családon belüli erőszak, illetve a különböző függőbetegségek – alkohol-, drogfogyasztás, vagy akár a számitógép-függőség -, amelyek mind olyan kihívások vagy jelenségei a mindennapjainknak, amelyekhez megfelelő módon kell viszonyulni ahhoz, hogy ezeket csökkenteni tudjuk. Kormányzati szerepvállalásunk célja is az, hogy a dolgozó családoknak védelmet tudjunk nyújtani, de a cél mellett ott van a következtetés is, mely szerint mindezeket úgy lehet elérni, hogyha sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk az innovációra, ellenállóképességünk növelésére, és arra, hogy odafigyelünk, valóban ugródeszkát építünk fiataljainknak azért, hogy sikeresek legyenek, illetve óvjuk az időseinket, hiszen elképesztő, hogy miyen mennyiségű érték, tapasztalat halmozódik fel bennük.
Nemsokára sor kerül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésére. Melyek lesznek a fő témák? Ezen lesz-e szó a határokon átívelő együttműködésről?
-Minden bizonnyal az egyik legfontosabb téma a határokon átivelő együttműködés lesz, mint ahogy ez volt az előbbi alkalmakkor is, hiszen a kiszámítathatlansás és az állandó változás nem csak Romániára, de az egész Európára jellemző. Ilyen körülmények között Kárpát-medencében kell gondolkodni és Kárpát-medencei hálózatokat kell építeni (hiszen ilyen meggondolásból építjük a Kárpát-medencei magyar nyugdíjas szervetek hálózatát, a Kárpát-medencei keresztény nők hálózatát, az Egyszülős családok hálózatát Erdély-szerte, amelyet nőszervezetünk kezdeményezésére mintegy jó féléve kezdtük épiteni). Azért gondolkodunk hálozatokban és e hálózatoknak a Kárpát-medence az igazi területe, mert meggőződésünk, hogy az erős nemzet úgy valósuhat meg, ha erős közösségeink vannak, amelyek erős családokra épülnek.
Milyen üzenetet lehet megfogalmazni, hogyan magyarázható el, magyaroknak, románoknak egyaránt, az Európai Bizottság szándéka, miszerint bevezeti a gyermekek jogát nemük megválasztásához, függetlenül a kortól és orvosi vizsgálat nélkül?
-Saját vélményem szerint ezt nem lehet megmagyarázni. Óriási felelőtlenség olyan jellegű változásokat bevezetni, szavatolni, amelyek a normális és hagyományos családnak a kötelékeit bontják, illetve az emberek egymáshoz való viszonyát lazítják. Értem alatta azt, hogy egyre inkább az a tendencia, hogy hagyjunk mindenkit magára a különböző mélysodrású áramlatban, hogy majd maguk válasszák ki onnan azt, ami nekük a megfelelő. Ebből hiányzik az emberi kapcsolatok ápolása, az egymás véleményének meghallgatása és hiányoznak azok a kötelékek, amelyek a közvetlen párbeszéd nyomán alakulnak ki. Illetve hiányzik az az értékrend, amelyet olyan jól tudunk századok óta, hogy nevel és megtart, amely jellemző volt a magyar közösségre. Most is egy kisebb településen jól érződik az, hogy a közösség is nevel. Mindenképpen azt hiszem, hogy meg kell találjuk a saját magunk útját és közösségként a saját magunk válaszát ilyen és hasonló kihívásokra.
Ön szerint Magyarország és Románia azonos, illetve eltérő álláspontra helyezkedik e kérdésben?
-Mi még kellően vagyunk konzervatívok, hagyománytisztelők ahhoz, hogy azonos álláspontunk legyen, és itt nem a romániai magyar közösséget és a magyarországi közösséget hasonlítom össze, hanem a két ország lakósainak a véleményét. De, a tapasztalat azt mutatja, hogy Magyarország nagyon tiszta üzeneteket fogalmazott meg és hangosan tudja elmondani mindazt, amit képvisel. Ezt Románia általában sokkal diplomatikusabban teszi. De abban az esetben hogyha ennyire sarkalatos és ennyire gyökeres kérdésekről beszélünk, akkor merem remélni, hogy Románia hangja is hangosabb lesz.
Hogyan vélekedik a budapesti Szőllő utcai javítóintézettel kapcsolatos botrányról?
-Nem mondanék véleményt, mivel napjainkban igen nagy méretű az információ-, valóságtorzítás. Egy embert, egy családot, egy közösséget általában a tettei alapján kell megítélni, értékelni és nem az alapján, hogy milyen hírét keltik, vagy milyen vádakat hoznak fel ellene egyik vagy másik médiafelületen.
…esetleg lejáratókampányról van szó…
A kampányok sajátossága az, sajnos, hogy méltatlanul viszonyulunk egymáshoz, mi politikusok, és itt nem magyarországi sajátosságról beszélek, hiszen példa erre Franciaország, Románia, de az Egyesült Államok is. Méltatlanul viselkedünk egymással szemben, holott a közösség abban érdekelt, hogy vitát folytassunk különböző politikákról, eszközökről, amelyekkel elszeretnénk érni egy-egy célt, vagyis abban, hogy méltóságteljes legyen egy kampány. Ehhez képest amit a mai Európában látunk, az minden, csak nem méltóságteljes.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Average Rating