0
0
A híres magyar zeneszerző és zongoraművész, Bartók Béla (1881-1945) 1881. március 25-én született a Temesvár melletti Nagyszentmiklóson, és ugyanitt végezte el az iskola első éveit. Édesanyja irányításával kezdett zongorázni, majd Pozsonyban és utólag a budapesti Királyi Zeneakadémián tanult zongorát és zeneszerzést. Tanulmányait Nagyváradon és Besztercén, majd Pozsonyban és a budapesti Királyi Zeneakadémián folytatta. Korai műveit Richard Strauss zenéje hatotta át.
Bartók a népzenei kutatások hivatkozási alapjául szolgáló műveket közölt, ezek közül említjük meg Bihari román népdalok-at, amelyet 1913-ban közölt.
László Ferenc zenetudós elmondása szerint Bartók 1908 októberében gyűjtött először román népdalokat a Kolozs megyei Székelyhidas település négy parasztasszonyától.
Bartók kiemelten foglalkozott a népi alkotással, melynek tanulmányozásáért számos utazást tett és nagyszámú népdalt gyűjtött. Ő alkotta meg a leggazdagabb román népdalgyűjteményt (körülbelül 4 000 népdalból áll): „A bihari románok népdalai”; „A máramarosi román népzene”; „A hunyadi román nép zenedialektusa” – jegyzi meg az Agerpres.
Bartókot 1905-től egyre inkább foglalkoztatja a magyar és a román népzene, valamint a cigány művészek hagyományos népzenéje. Barátjával, Kodály Zoltán zeneszerzővel együttműködve magyar, román, szerb, horvát, török és észak-afrikai népzenei gyűjteményt állít össze, amelyet 12 kötetben jelentet meg.
George Enescuval fenntartott kapcsolata természetes tény, tekintettel a két zseniális alkotó hasonló személyiségére.
A két nagy zeneszerző, George Enescu és Bartók Béla ugyanabban az évben, 1881-ben született: Enescu augusztus 19-én a Botoşani megyei Liveni faluban, míg Bartók március 25-én, az ország másik felében, a bánsági Nagyszentmiklóson.
A két nagy zeneszerző valószinüleg 1909-ben találkozott, Párizsban.
George Enescu 1912. február 20-án a Budapesti Filharmonikusokkal lépett fel, Eduard Lalo „Spanyol szimfónia” című műsorával, Kerner István vezényletében. Enescu a budapesti közönséggel utoljára 1930. november 24-én találkozott, amikor W.A.Mozart 7. koncertjét mutatta be, Dohányi karmester vezényletével.
1924 őszén a Román Zeneszerzők Társasága Bukarestben Bartók műveinek szentelt hangversenyt szervezett, amelyen George Enescu és Bartók Béla együtt lépett fel. Bartók szerzeményét, a II. hegedű-zongora szonátát Enescu adta elő, Bartók zongora kísérében. Egymás iránti tiszteletük emlékezetes maradt a mai napig: az a pillanat, amikor Bartókot maga Enescu várta Bukarestben és meghívta otthonába.
A második világháborút követő politikai változások miatt Bartók és Enescu is önkéntes száműzetésbe vonult: Bartók Horthy Magyarországának fasizálása miatt emigrált, hogy az Egyesült Államokban telepedjen le, ahol az anyagi és művészi támogatások ellenére megélhetési gondokkal küzdött és öt év után elhunyt. A száműzetés éveiben mindössze két művet komponált: a Concertot, és egy hegedű szólószonátát Yehudi Menuhin számára.
George Enescu és felesége a háború után hagyták el az országot, hogy életük utolsó éveit Párizsban, a román diaszpóra sötét időszakában éljék, olvasható a romanianstudies.org weboldalon.
Összeállította: Péterfy Tünde
Foto: hetiujszo.ro/georgeenescu.ro
Average Rating