0
0
Read Time:6 Minute, 4 Second
Marosvásárhely és a decentralizáció előnyei
A kormány nemrég felelősséget vállalt a parlamentben a közigazgatási decentralizációra vonatkozó törvnytervezetért. Az RMDSZ több mint nyolcvan módosító javaslatot nyújtott be a decentralizációs törvényhez és ezeknek mintegy felét a kormány beépitette e törvénybe.
Az elmúlt napokban marosvásárhelyi sportolók tüntetett, azzal vádolva Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és Borbély László politikai alelnököt, hogy megakadályozták, hogy Marosvásárhely megkapjon két sportbázist,amelyek a decentralizációs törvénytervezet eredeti változatában szerepeltek és igy továbbra is a sportminisztérium tulajdonát képezik. A hitelesebb válaszárt e helyzet kialakulására, az RMDSZ politikai alelnökéhez fordultunk. Ime, hogyan vélekedett Borbély László hirpotálunknak:
“Ez a marosvásárhelyi polgármesternek egy olyan akciója, amely minősiti Őt. Egyértelmű, hogy a polgármester megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, hiszen nem vesz el senki semmit a város vagyonából. A két sportcsarnok eddig is a minisztérium adminisztrálásában volt, a műlyégpályát nem is lehetett volna átadni, mert nincs befejzve. A polgármesternek örülnie kellene, hiszen nagyon sok város vetélkedett, hogy ilyen regionális kiválósági központ legyen, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetésből támogatják és nagyon sok rendezvényt szerveznek a különböző sportszövetségek ezekben a városokban. A nyolc közül Marosvásárhely lesz az egyik ilyen kiválósági központ, ami indokolt, mert ott van ez a két sportcsarnok és remélem minél hamarabb átadjuk a műlyégpályát is, amely multifunkcionális sportcsarnok lesz, amit össze lehet kötni egy rugalmas alagúttal és akkor bármilyen európai és világversenyt meg lehet szervezni. Ilyen szempontból ez egyedülálló lesz Marosvásárhelyen. Ezen kivül ott van a méntelep mellett egy, a Romgaz által félig felépitett olimpiai felkészitó központ, amelyet ha befejezne a kormány akkor, tényleg, Marosvásárhely lenne a sportközpont egész Erdélyben. A polgármester akkor, amikor nem kerül át minden az Ő tulajdonába, egyszerűen nem tud racionálisan gondolkodni és ezért szervezett ilyen tűntetéseket és tette ki ezeket a nagy molinókat, amelyeket – úgy tudom – már le is vették. Ezért befogjuk perelni őket. Én már leadtam minden hova egy feljentést és kértem, hogy nézzenek utána, hogy ki áll az akció háta mögött, habár mi tudjuk, hogy ki, de nem volt bátorságuk, hogy kiirják ezekre a nagy bannerekre, hogy kit képviselnek. Be fogjuk perelni a közigazgatási biróságon és a valószinű, hogy bűnügyi feljelentést is teszünk, mert egyszerűen rágalmazás az, ami történt. A pogármesteri hivatal ellen teszünk feljelentést és inditunk pert, de ez attól függ, hogy mit fognak válaszolni. Itt, most is 2-3 példát is tudnék emliteni. Szó sincs arról, hogy mi nem segitjük a polgármesteri hivatalt. Az utóbbi három évben, amikor mi is kormányon voltunk, a város visszakapta a Steaua Club sportlétesitményt. Ugyanacsak kormányhatározat értelmében került a város tulajdonába a régi stadion és a Ligeti park. Most pedig, a decentralizációs törvény alapján, a város vissza kapta a Május 1 strandot, ahol szintén a polgármester hiúsitotta meg, hogy ott központi alapokból épüljön fel egy olimpiai medence. Ő azt mondta, hogy átveszi és 30 százalékát fizeti, de se nem vette át, se nem indult el a beruházás, most viszont a decentralizációs törvény átútalta, úgyhogy lesz amivel foglalkoznia a polgármesteri hivatalnak a következő időszakban”.
Románia decentralizálása – a meghozott döntések vagy a döntéshozók lépése!?
A decentralizáció a szakemberek elégedetlenségét is kiváltotta. Igy, például a román ICOMOS-bizottság – az UNESCO Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága – elnöke, Sergiu Nistor műépitész levelet intézett Daniel Barbu kulturális miniszterhez. A levélben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az Örökségvédelmi és Kulturális Igazgóságok átkerülnek a megyei tanácsokhoz, ami véleményük szerint azt jelenti, hogy teljesen megszűnik a nemzeti kulturális örökség állam általi védelmezése. Ami a bizottság aggodalmát illeti Borbély László úgy vélte, hogy “ egyesek attól félnek, hogy a megyei tanácsok nem tudnak felelősen dönteni. Nem kell megijedni ettől. Nem lehet minden papirért Bukarestbe szaladni – sokszor hónapokig tartott a jóváhagyás, mert egyszerűen Bukarestben nem ült össze ez a bizottság. Én is tudok róla: egy egyszerű szoborfelállitást Bukarestben kellett véleményezni művészetileg a bizottságnak. Tehát, szerintem jó volt ez a döntés, oda kell figyelni, persze, hogy tartsák be a törvényeket, de nem lehet eleve azt mondani, hogy a megyei tanácshoz tartozó bizottságok nem tartják be a törvényt. Oda kell figyelni, hogy tartsa be mindenki a törvényt”.
A román-magyar kapcsolatok a nemrég zárúlt csúcsösszejövetel fényében – kérdések és lehetséges válaszok
Egy másik kérdésünkkel a Kina és a közép-kelet-európai országok nemrég zárult bukaresti magas szintű összejövetelére utaltunk, amelyen Magyarország is képviseltette magát, Orbán Viktor miniszterelnök révén. Ez alkalommal Victor Ponta román kormányfő valamennyi meghivott miniszterelnökkel találkozott, Orbán Viktor kivételével. Igy most sem került sor egy román-magyar kétoldalú megbeszélésre, ami az az RMDSZ politikai alelnöke szerint “nagyon rossz üzenet”. “Én utoljára Budapesten, ezelőtt két héttel, a MÁÉRT ülésén mondtam el a magyar külügyminiszternek és külügyminiszteri államtitkárnak, nevezetesen Martonyi Jánosnak és Németh Zsoltnak, hogy egy áldatlan állapot, hogy évek óta nem találkozott sem a két elnök, sem a két miniszterelnök, főleg akkor amikor azt mondják, hogy stratégiai partnerség van a két ország között. Egyértelmű, hogy ez nem jó sem Magyarországnak, sem Romámiának, sem a romániai magyar kisebbségnek, sem a magyarországi román kisebbségnek. Kell találkozni, kell tárgyalni még akkor is, amikor véleménykülönbségek vannak, hiszen azért vagyunk, hogy leüljünk és tárgyaljunk. Hiába mondjuk azt, hogy a másik nem akar találkozni, vagy ki az, aki nem akar a másikkal találkozni, ez abszolút nem érdekel”.
RMDSZ-FIDESZ – pozitiv együttműködési előfeltételek
Viktor Orbán miniszterelnök találkozott azonban Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A találkozót Borbély László pozitiv dolognak minősitette. “Mi több – mondotta –, most már rendszeresek ezek a találkozók, megbeszéltek minden olyan kérdést, amely affelé halad, hogy sokkal jobb az RMDSZ viszonya a magyar kormánnyal, akár a kormányzópárttal. Ők is rájöttek, hogy az RMDSZ a legitim partner, hogy vannak szavazóink a hátunk mögött és ez egyértelmű, hogy most már másképpen tekint erre a magyar kormány és a magyar miniszterelnök. Ezek jó dolgok, megyünk előre, hiszen nekünk is érdekünk, hogy jó kapcsolatunk legyen bármilyen magyar kormánnyal és az egyenlő közelségtartás elvét valljuk a magyarországi pártok fele és egyértelmű, hogy próbáljuk támogatni a két ország közötti viszony javulását”.
Európai polgári kezdeményzés – ambiciózus célkitűzések
További kérdésünk a kisebbségvédelmi kezdeményezésre utalt, melynek bejegyzését az Európai Bizottság elutasitotta, amit az RMDSZ megfellebbezett. Sajtónformácóink szerint e kezdeményzés elutasitásáról szóló per valószinüleg egy év múlva kezdődik meg a luxembrugi törvényszéken. Ezzel kapcsolatosan Borbély László megjegyezte: „Mi beterjesztettük beadványunkat, meglátjuk, hogy mi lesz az eredmény, de ettől függetlenül fontolgatjuk, hogy a jövő évben kezdjük el az aláirásgyűjtést. Az Európai Parlamentben azért el kell jussunk odáig, hogy akár módositsunk a Lisszaboni szerződésen, hiszen nem lehet egyszerűen lesepreni az asztalról száz milliós európai állampolgár akaratát, hiszen különböző kisebbségek élnek különböző európai országokban”.
Az EU keleti parnerségi csúcstalálkozója – 2013
Ama kérdésünkre, hogy jómaga is részt vesz-e a vilniuszi csúcstalálkozón, az RMDSZ politikai alelnöke megjegyezte: “Nekünk, a külügyi bizottsági elnököknek lesz egy külön találkozónk, tehát nem vagyunk részei a csúcstalálkozónak, de mindenképpen ott lesz mindenki, akivel érdemben tudunk tárgyalni az ukrajnai és más jellegű kérdésekről, ami nagyon foglalkoztaja Európát”.
Megjegyzendő, hogy november 28-án és 29-én, Vilniuszban kerül sor az EU Keleti Partnerségi Programjának harmadik csúcstalálkozójára, amelyenaz EU leszeretné zárni Moldovával és Grúziával a társulási megállapodási tárgyalásokat. Ugyanezen a találkozón kellett volna Ukrajnának is aláirnia az EU-val a társulási megállapodást, ha Ukrajna egy héttel korábban teljesen váratlanul nem állitja le a megállapodás aláírása előtti felkészülési folyamatot.
A keleti partnerségi program első csúcstalálkozóját Prágában rendezték meg 2009. május 7-én. A második magas szintű összejövetelt 2011. szeptember 29-30-án, Varsóban szervezték meg. Az Európai Unió e programba eredetileg hat volt szovjet tagköztársaságot – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán – tervezett bevonni.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Happy
0 %
Sad
0 %
Excited
0 %
Sleepy
0 %
Angry
0 %
Surprise
0 %
Average Rating