Milyen évet zártunk a tavaly és mire számithatunk 2014-ben? Hogyan vélekednek Romániáról az Európai Parlamentben?
Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Winkler Gyula európai parlamenti képviselőhöz. Ime hogyan vélekedett az RMDSZ európai parlamenti képviselője:
“Attól függ, hogy milyen szemszögből elemezzük az elmúlt esztendőt. Igazából egy zavaros és bizonytalan esztendőt zártunk 2013-ban. Hogyha a politikáról, a romániai politikai porondon való viaskodásról, küzdelemről, illetve a a politikai instabilitásról beszélünk – nem is kell sokat magyarázni. Hogy egy bizonytalan év volt az kivülről látszik – noha nem az én tisztem megvonni a szupertöbbséggel rendelkező kormányzati koaliciónak a mérlegét – , hiszen azok a célok, amelyek politikai céljai voltak a kormánynak és a 70%-os parlamenti többségnek, azok nem valósultak meg. Magyar szempontból, nyilván nem is olyan nagy kár, hogy nem valósultak meg ezek a célok, illetve én kimondottan pozitivan könyvelem el azt, hogy sikerült megakadályozni – és ez elég jó mértékben az RMDSZ hozzájárulása is volt – a közigazgatási és a regionális átszervezéssel kapcsolatos terveket, hiszen ezek a magyar közösség szempontjából negativan hatottak volna, illetve negativ következmények keletkeztek volna, ha ez a terv átmegy és megvalósul. Ami a politikai stabilitást illeti és ennek a hatását a gazdasági szférára, el kell mondanom, hogy most még, nyilván, nem rendelkezünk végleges adatokkal. A tavalyi év statisztikái valamikor márciusban fognak véglegesitődni, de már most elmondhatjuk azt, hogy például, a külföldi beruházások szempontjából 2013 a lerosszabb év volt az elmúlt évtizedet nézve. Ez könnyen magyarázható azzal, hogy megrendült a vállalkozói bizalom a romániai gazdasági és politikai légkörrel, illetve a gazdasági stabilitással szemben. Úgye számtalanszor módosult az adótörvénykönyv, a kormány és a pénzügyminisztérium nem tartotta be azt a szabályt – amelyet e törvénykönyv is előirányoz -, mely szerint az adótörvénykönyv módositása hat hónappal a módositás életbe lépése előtt meg kell, hogy jelenjen. Úgyszintén, a kormány nem tartotta be a társadalmi pérbeszédre, illetve a gazdasági szférával való párbeszédre és a transzparenciára, az átláthatóságra és a stabilitásra vonatkozó szabályokat. Iyen szempontból negativ mérleggel zárjuk a gazdasági évet. Nyilván, hogy vannak pozitivumok is és ezeket sem akarom elhallgatni: sikerült az év végére valamit javitani az európai uniós alapok felhasználásának szempontjából, tehát úgy néz ki – ha igazak az utolsó statisztikák, amelyek megjelentek -, hogy éppen csak hogy sikerült meghaladni a 30%-os felhasználási rátát, ami pozitivum, tehát felgyorsult ez a folyamat a tavalyi évben. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy az Európai Parlamentben is sikerült egy nagyon fontos dolgot elérni, éspedik az úgynevezett M plusz 3-as szabály nyújtotta kedvezményt, ami azt jelenti, hogy nem a következő két esztendőben, hanem még a következő három esztendőben fellehet használni azokat a kohéziós alapokat, amelyek az EU 2007-2013-as hét éves költségvetési keretéhez tartoznak. Ezt a keretet, ezt a tervezési időszakot most december 31-én lezártuk, de két ország – Románia és Szlovákia – továbbra is felhasználhatja ezeket az alapokat a következő három esztendőben. Ez nagyon fontos lesz, elsősorban az önkormányzatok számára, amelyek alapokat tudnak lehivni struktúrális fejlesztésekre, illetve a környezetvédelmi- és a szállitási minisztériumok számára amelyek szintén alapok lehivásával infrastruktúrális fejlesztéseket valósithatnak meg. A külkereskedelmi mérleg szempontjából valamennyire javultak a statisztikák: kisebb a külkereskedelmi hiány mint az elmúlt időszakban, viszont ezt részben lehet csak az exportok növekedésével magyarázni, részben sajnos az importok csökkenése javitotta a külkereskedelmi mérleget, ami a gyenge európai gazdasági teljesitménnyel magyarázható, pontosabban azzal, hogy kevesebbet importáltak a feldolgozó cégek, azok a cégek, amelyek külföldi cégekként működnek Romániában. A gazdasági növekedés az európai átlagnál nagyobb, nyilván itt is meg kell várni még a március végi adatokat ahhoz, hogy végleges adatokról beszélhessünk, de hát a jó mezőgazdasági év, illetve a kedvező klimaviszonyok, vagy időjárás-viszonyok tették azt a szolgálatot Románia gazdaságának, hogy jó volt a gazdasági év, jó volt a mezőgazdasági termés és ez javitotta a gazdasági növekedést. Úgye, tudjuk azt, hogy időjárás-viszonylatban, a GDP-t, a nemzeti összterméket akár másfél százalékkal is javithatja, illetve ronthatja egy jó illetve egy rosz mezőgazdasági év. Márészt, Románia megitéléséről az Európai Parlamentben vagy az európai politikában, sok jót nem tudok elmondani. Úgy vagyunk, sajnos, elkönyvelve mint egy olyan ország, ahol az igazságszolgáltatás nem nagyon érezteti jelenlétét, tehát a hatalmi ágaknak a szétválasztása az nem felel meg a demokratikus elvárásoknak. Úgy vagyunk elkönyvelve, mint egy olyan ország, ahol a korrupció egy igazán nagy gond és úgy vagyunk elkönyvelve, mint egy olyan ország, ahol a politikai stabilitás messze elmarad a kivánalmaktól. Ez nyilván nagymértékben lehet a politikusok – államelnök, miniszterelnök vagy a többi mérvadó politikus – nyilatkozatai miatt vagy adódhat a valóságból, amely a tavalyi évet jellemezte, de mindenestre mindezek nagyon rányomták a bélyeget Románia megitélésére. Azt kell mondanom, hogy sem a kormányzati koalició pártjainak, tehát a szocialista csoporthoz vagy a szociáldemokrata csoporthoz tartozó pártonak, sem pedig az ellenzéki, a néppárthoz tartozó pártoknak nem sikerült igazán javitani ezen a presztizs-vesztésen és negativ megitélésen, ami tulajdonképpen 2012-ben indult el lavinaként akkor, amikor az államelnök felfüggesztése kapcsán olyan egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el Brüsszelben, amelyek szinte magyarázhatatlanok voltak és ez a lavina, amely több mint másfél évvel ezelőtt indult el, azóta gördül és nem sikerült a zuhanást megállitani. Nyilván ezek részben pesszimista előrejelzéseket engednének meg a 2014-es évvel kapcsolatban is, amely választási év lesz és ilyen szempontból lehet, hogy csak romolni fog a hangulat, ahelyett hogy javuljon. A gazdasági lehetőségek pedig nagymértékben fognak attól függeni, hogy sikerül-e egy nagyon-nagyon bonyolult problémát megoldani 2014-ben a romániai közigazgatásnak, a minisztériumoknak és az önkormányzatoknak, éspedig azt a problémát, hogy párhúzamosan két európai uniós forrás-rendszert adminisztráljanak. Elsősorban, amint az előbb is emlitettem, tudniuk kell kezelni a következő évre és még három évre szóló – a már lezárt hét éves ciklus – kohéziós alapokhoz való hozzáférhetőseget. Másrészt, január 1-től indulnia kellett volna az új tervezési időszaknak, azért mondom, hogy kellett volna, mert a friss pénzekhez, tehát az új költségvetési alap forrásaihoz akkor tudunk hozzájutni, ha a kormány megköti az Európai Bizottsággal a partnerségi szerződést, amely a következő hét évre vonatkozó EU-alapokhoz való hozzáférésnek lesz a feltétele. Ezt a tavaly kellett volna megkötni, és november volt a határidő, ameddig a kormánynak véglegesitenie és előterjesztenie kellett volna partneri szerződés-javaslatát az Európai Bizottságnak. Ez nem történt meg és az európai ügyekért felelős mi isztérium január végéig kért haladékot. Úgy hogy ilyen szempontból máris egy késlekedéssel kezdjük az új évet. Az RMDSZ-et illeti, amint mi szoktuk, elvégeztük a házifeladatainkat, hiszen nem a tavaly, hanem már 2012-ben hozzáfogtunk a Gazdasági Tanácsban egy elég tartalmas és átfogó konzultáció tervezéséhez meg és ennek a konzultációnak, a Gazdasági Tanács munkájának eredményeképpen 2012 novemberében bemutattuk az “Erdély 2020” cimű projektet és fejlesztési tervet. Ez tulajdonképpen a mi részünk, nyilván, hogy az RMDSZ nem kivánja megszabni a Giurgiu, a Tulcea vagy a Dolj megyei fejlesztési irányokat. Ez az illető önkormányzatok és hatóságoknak a dolga, mi a 16 erdélyi megyére készitettünk egy modellt, egy fejlesztési elképzelést, a kormány dolga lett volna – ha szabad igy fogalmazni -, hogy a tavalyi év során elkészitse a romániai fejlesztési tervet, hiszen az együttműködési egyezménynek a lényege az, hogy prioritásokat állapitunk meg és elkerüljük azt, ami az elmúlt két évben megtörtént. Tehát, mit jelent a rossz tervezés… Azt jelenti, amint láttuk, hogy voltak olyan irányok, olyan projektek, ahol óriási tülekedés, rengeteg igénylő volt, de a pénz mindig előbb fogyott el, mint az igénylők listája , tehát oda túl kevés pénz lett tervezve, illetve voltak olyan projektek, mint amilyen a nagy infrastruktúra, autópálya épitése, ahol hiába volt sok pénz előrejegyzeve, nem sikerült felhasználni az alapokat. Tehát, ez a rossz tervezés. Ezt kellett volna vagy kellene még mindig a kormánynak kiköszöbölnie a következő hét éves időszakban”.
Ama kérdésünkre, hogy 2014-re milyen tervek megvalósitását tűzte ki Winkler Gyula EP-képviselő és politikai szervezete, az RDMSZ, annáél inkább, hogy választási év elé nézünk, interjú alanyunk elmondta: „RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa a tavalyi, utolsó ülésén elfogadta a választások előkészitési menetrendjét, döntött a jelölési mechanizmusról, szabályzatról, illetve a határidőkről, amelyeket be kell tartani ebben a folyamatban. Mi továbbra is egy kicsit konzervativabbak vagyunk, mint a többi romániai politikai pártok. Elég szigorú, belső szabályzatot fogadtunk el. Továbbra is fontosak számunkra a rendszerváltáskor már elfogadott elvek és amelyeket a romániai politikai pártok már rég elfelejtettek, pédául, továbbra is érvényben maradt számunkra a Temesvári Nyiltakozat 8-ik pontja, amely a titkos rendőrséggel, a Securitate szerveivel való együttműködésről szól. Továbbra is alkalmazunk úgy szakmai, mint politikai kritériumokat, tehát a jelölt szakmai felkészültsége, politikai teljesitménye, előélete, eddigi teljesitménye, idegen nyelvtudás stb. mind nagyony fontosak és ezeket mérni fogja a Választási Bizottság. A jelölési dossziékat február 1-ig kell benyújtani, amelyek nyilván egy programot is kell, hogy tartalmazzanak. Utána pedig február folyamán a szövetségi állandó tanács fog rangsorolni és márciusban szervezzük meg azt a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését, amely véglegesiteni fogja a listát. Tehát van egy procedúra és ezzel párhúzamosan beindul maga a választási kampány, a választások előkészitése. Én tegnap (január 8-án) úgy nyilatkoztam itt, Brüsszelben, hogy azt szeretném és az lenne kivánatos, hogy 2014 az erdélyi választások kapcsán legyen számunkra az Európai Értékek Éve, hiszen előjegyezhető vagy jelezhető már az, hogy egy mocskos kampány lesz. A romániai politikai pártok számára tulajdonképen az idei év igazi kihivása az elnökválasztás lesz. Nyilván nagyon sokan az elemzők közül azt is várják, hogy valamilyen konszekvenciákkal, valamilyen következményekkel lesz az erdélyi választási kampány a szociál-liberális koalició életére is, de majd meglátjuk, hogy ez bekövetkezik-e vagy nem. Ami engem személyesen illet, már jeleztem nyilvánosan is, a szövetségnek a politikai fórumain is azt, hogy indulni kivánok a következő mandátumra. De, ez nemcsak az én akaratomtól, szándkomtól függ, hanem attól is, hogy az RMDSZ Állando Tanácsa hogyan fog viszonyulni… Amúgy egy kihivásokkal teli időszak van és a mostani évek is nagyon érdekesek voltak. Az RMDSZ-nek azért sikerült növelni a külpolitikai jelenlétét. Úgye, a polgári kezdeményzés egy nem lezárt történet, mert várjuk a luxemburgi törvényszék döntését. Most nekünk formailag tennivalónk igazából nincs, ügyvédett fogadott a Polgári Bizottság – a szabályok szerint. Az ügyvéd megirta és benyújtotta a fellebezést, amely a luxemburgi biróságnak az asztalán van. Hogy ott mi történik, nekünk semmilyen módon nincs lehetőségünk semmi információt szerezni. Majd valamikor hivatalos kommunikációk alapján kiderül majd, hogy mennyire lesz gyors vagy lassú ez a fellebezési menet. A luxemburgi biróság nem arról hires, hogy nagyon gyorsan működik. Időközben a mi tenni valónk a FUEN első eves elnökségi ülésének előkészitése – és ezzel épp a napokban foglalkoztam itt Brüsszelben, hiszen mi már hétfőn, január 6-án megkezdtük munkát -, amely január 9-én kezdődik Dél-Tirolban és amelyen Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke vesz részt. Az emlitett ülésen a részvevők elfogadják az éves programot és javaslatokat tesznek az európai kisebbségi szolidaritás fenntartásával kapcsolatban is. Én azt remélem, hogy még március előtt, tehát ezen a tavaszon vagy a tél végén találkozunk Brüsszelben, összetudnak ülni a bizottság tagjai, akik lényegében jelentős európai kisebbségi politikusok, kinyilványitva ezáltal is azt, hogy mi várjuk a döntést, de nem felejtjük el azt amit a tavalyi év munkája során elértünk. Úgy hiszem, hogy akár külpolitikai okokra is hivatkozhanték – ott van, például, a koszvói eset. A jövő héten Strasbourgban Koszovóról és Szerbiáról szóló eves jelentéseket fogjuk elfogadni az Európai Parlamentben. Még mindig van olyan öt olyan uniós tagállam, amely nem fogadta el Koszovó államiságát, tehát ezen a vonalon is tovább kell menni, viszont a koszovói kisebbség-politika is fontos számunkra. Tehát, mi most, mint erdélyi magyar kisebbség a koszovói szerbek helyzetével és a koszovói szerb kisebbségnek a jogaival foglalkozunk elsősorban, az ők törekvéseiket támogatjuk. Azt akartam ezzel példázni – egy kicsi zárójelet tettem a balkáni helyzet bemutatása kapcsán -, hogy az Európai Uniónak előbb-utóbb rá kell jönnie arra, hogy – az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek -, hogy nem lehet a kisebbségi, az etnikai, a nemzeti kisebbségek témáját tovább szönyeg alá seperni, nem lesz elegendő az Unió bővitése ahhoz, hogy a Balkánon stabilitás legyen. Ahhoz, hogy stabilitás legyen a Balkánon az is szükséges, hogy az Unió maga emelje fel uniós szintre a kisebbségi politikai kérdést és hogy végül fogalmazzon meg, illetve fogadjon el egy olyan keretszabályozást, egy olyan alapszintű normarendszert, amelyet minden tagállamnak be kell tartania. Én nem szeretnék jósolni, de úgy érzem, hogy a következő öt esztendőben, ebben a mandátumban, amely a májusi választások után kezdődik, valamilyen szinen, valamilyen módon el kell tudjuk érni ezt a célkitűzést. Tehát, úgy érzem, hogy közel vagyunk az áttöréshez, talán az utolsó negativ – és mondom, ez nem egy jóslás, inkább egy óhaj, egy kivánság -, hogy kisebbségi szempontból az utolsó negativ esemény legyen a polgári kezdeményezés”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating