Grüman Róbert fenntartja álláspontját a véleményözön dacára, ami a polgármesterekre kirótt pénzbirság kifizetéséért szervezett adakozásgyűjtést illeti

A március 15-i ünnepnap után Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács volt alelnöke meglehetősen terjedelmes bejegyzést közölt  Facebook oldalán, amelyben érvekkel alátámasztva birálta azt az adakozásgyűjtést, amelyet a székelyudvarhelyi és a sepsiszentgyörgyi polgármesterre kirótt öt-öt ezer lejjes pénzbirság kifizetésére szerveztek. A polgármestereket megbűntették, mivel a hatályos törvényes előirásokkal ellentétben magyar zászlókkal diszitették ki a várost Március 15-e alkalmából.

Megkérdeztük Grüman Róbertet, mi az oka annak, hogy ilyen jellegü incidensekre minden évben sor kerül az ünnep alkalmából?

„Nincsenek egyértelmű törvények, hanem értelmezhető törvények és igazából jogszabály módositásra van szükség, hogy március 15-én, amikor nemzeti ünnepünket ünnepeljük tudjuk használni nemzeti szimbólumainkat, a piros-fehér-zöldet, kokárdaként, kiszászlóként, vagy minden más dekorációs elemként, mivel ez a nap arról szól, hogy mi magyarok méltóképpen akarjuk megünnepelni a szabadságharc napját.

Ami az adakozásgyűjtést illeti,  véleményem szerint a bűntetéseket, mind minden más bűntetést, értelemzhető törvények alapján rótták ki. Nyilván, hogy az első körben, a jogszabályok értelmében, a biróságon kell kérni ezek megsemmisitését és be kell bizonyitani – sajnos az értelemezhető törvények alapján -, hogy a magyar közösségnek van igaza. Én is azok közé tartozom, akiket megbűntettek, például, az úzvölgyi incidensek kapcsán. Három ezer lejes bűntetést szabtak ki rám és több éves pereskedés után törölte e bűntetést a biróság.

Másrészt, Facebook-bejegyzésem nagyon sok emberhez, mintegy 40 ezer személyhez jutott el, nagyon sokan megosztották véleményüket. Nyilván vannak eltérő vélemények, egyesek úgy látják, hogy ez az egy lejes gyűjtés szolidaritás is végsősoron, vannak, akik nem értenek egyet ezzel, de egyhangúan mindenki egyetért azzal, hogy jogszabály módositásra vagy egy új jogszabály kidolgozására van szükség, hogy ilyen jellegű incidensekre ne kerüljön sor soha. Itt nemcsak a bűntetésről van szó, mivel ez minden évben visszatérő probléma. Most is Tărnoveanu és Simion megtisztelt jelenlétével, hogy megalapozzák Március 15-e hangulatát, akik nyilván azért jöttek, hogy provokáljanak. Ezek után a prefektus kiszabta a bűntetést. Én azt gondolom, hogy ezeknek nem kellene a Március 15-i hangulatba, történésekbe benne lenniük.  És ehhez szükséges egy egyértelmű törvény, amely leszögezi: milyen szimbólumokat, milyen fajta dekorációkat lehet használni, mert ez a nap a világszerte élő magyar közösségről szól és én azt gondolom, hogy nekünk is, erdélyi magyarokként, jogunk van használni saját szimbólumainkat, semmilyen korlátozás nélkül, és hogy ne kelljen minden oszlopra román zászlót is kitüzni, mivel ez, végső soron, egy nemzeti ünnep, ahol magyaroknak kell érezzük magunkat”, magyarázta Grüman Róbert, hozzáfűzve:

„Az RMDSZ jelenleg kormányon van, tehát minden adott ahhoz, hogy  gyakorlatilag egy ilyen törvényt elfogadjanak, hogy jövő év március 15-én ilyen tipusú bűntetésekre ne kerüljön sor”.

E témával kapcsolatban a román sajtó úgy véli, hogy a 141/2015-ös törvényt azt követően javasolták és fogadták el, hogy az előző években a Kovászna és Hargita megyei politikai vezetők támogatták a székely zászló kitűzését, amelyet  szeparatista kihívásnak tekintettek a románok és a perek egész sorát inditották el a helyi polgármesterek ellen, akik Kovászna, Hargita és Maros megyében a hivatalos épületekre és a városházak termeiben tűzték ki a zászlót. Az érvek között szerepel, egyebek mellett, az is, hogy a székely zászló a Székely Nemzeti Tanács alkotása, amely 2004-re vezethető vissza, és addig “székely zászlóként”  egy fekete és piros zászlót használtak.

Grüman Rübertet arról is kérdeztük, hogy együttműködik-e a Kovászna megyei fiatal vállalkozók tevékenységének támogatására irányuló projektben (StartUp Covasna)   a Pro Economica Alapítvánnyal vagy a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT), vagy esetleg román állami támogatásban részesül?

„Nem. Ez egy három személy által elinditott kezdeményezés és semmilyen közreműködése nincs semilyen más szervezettel ebben a pillanatban. Március elején jelentettük be, hogy létrehozunk egy egyesületet”, összegezte a Kovászna Megyei Tanács volt alelnöke, aki jelenleg üzletemberként dolgozik.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: szekelyhon.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.