
Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy véleménye szerint, hogyan alakul a romániai magyarok helyzete az elnökválasztások után?
– Nehéz kérdést tett fel ön nekem, mivel inkább célkitűzéseink, mintsem véleményünk van. A Székely Nmezeti Tanács egyetlen célkitűzése a székely autonómia elérése. A Székely Nemzeti Tanács elnökeként mindig, amikor ilyen kérdést kapok, akkor meg kell nézzem, hogy hol vannak azok a korlátok, amelyek a tisztségemből fakadnak, mert vannak ilyenek. Nem szívesen nyílatkozom mindenről. Kúlcsfontosságú a romániai magyarok jövője, ezen belül a székelység jövője. Nyílván, hogy ezekről van véleményem, sőt a véleményemnél több feladatom. Most éppen az európai polgári kezdeményezés meghallgatása van folyamatban, hiszen március 25-én az Európai Bizottság előtt voltunk egy meghallgatáson és június 25-én az Európai Parlement REGI (Regionális Fejlesztési) szakbizottsága fog meghallgatni. Ez azért is kihívás mert a REGI szakbizottság meghívta a Kulturális Bizottságot is a meghallgatásra, valamint a peticiós bizottságot és az Emberjogi Bizottságot, a LIBE bizottságot is. Tehát, erre készülünk. Tegnap érkeztünk haza Budapestről, én mindenképpen szerettem volna előzetesen konzultálni Deutsch Tamás európai parlamenti képviselővel, aki a REGI szakbizottság tagja. Tehát, a figyelmünket elsősorban a feladatainkra összpontosítjuk. Hogy van véleményem az elnökválasztásról és az eredményről – ez nem titok, saját közösségi oldalamon megírtam véleményem és a makfalvi székely majálison arra bíztattam az embereket, hogy Nicuşor Danra szavazzanak. Még a Székely Nemzeti Tanács elnökeként is – aki nem politizálok – elfogadhatatlannak tartottam, hogy az úzvölgyi temetőt megyalázóra szavazzanak, így a székelyek nem is szavaztak rá. Egyértelműen látszott, hogy az AUR-ra és képviselőjére, George Simionra, nem fognak szavazni és nem szavaztak. A politikában sok minden történt az utóbbi időben, én a választásról, a mi feladatainkról beszélek, döbbenten állok a parajdi események előtt, mélységesen megdöbbent, ami ott történt és nagy aggodalommal követem a híreket, a következményeket. És amikor az ember azt mondja, hogy következmények, akkor nem is tudja pontosan, hogy mire gondoljon, hogy mik lesznek a következmények. De közben Háromszék is víz alatt áll, kiöntött a Feketeügy. Sok természeti katasztrófa próbálja meg egész Székelyföldet. Én ezzel kapcsolatban tegnap egy Facebook-bejegyzésemben megírtam – mert most, az utóbbi időben elterjedt szokás, hogy a közéleti emberek a leggyorsabban a közösségi médiában mondják ki azt, amit gondolnak bizonyos eseményekről -, hogy mindez, ami Parajdon történt – aminek nem kellett volna megtörténnie – visszaigazolják a mi törekvésünket. A tudás, a jószándék, a tenni akarás, ez mind meg van a parajdiakban, meg van a székelyföldiekben, de sajnos hiányzik a közhatalom, amivel meg lehet előzni a bajokat, akár a katasztrófákat is, de tenni kell. Hiába mondják azt, hogy, rosszul gazdálkodtak. Kinek kellene ellenőriznie, kinek kellene jó törvényeket, jó szabályozásokat hoznia, hanem Székelyföld önkormányzati tanácsának, így nevezik ugyanis a Csapó József által kidolgozott székely statutumot, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Rengetek baj van, nagyon sok feladatunk van. Amikor a véleményemet kérdezik, akkor meg kell gondoljam, hogy miről mondjak véleményt, de a feladataink rendkivül világosak és lényegében a Székely Nemzeti Tanács határozatait hatjuk végre, amikor az európai polgári kezdeményzés sikeréért munkálkodunk.
Megemlítettük, hogy az SZNT Facebook-oldalán láttuk: a magyar Országgyűlés, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága révén elfogadott egy, az SZNT európai polgári kezdeményezését támogató határozatot. Az, hogy mit jelent ez, mire lehet számitani, Izsák Balázs pontosította:
– Rendkivül fontos az, hogy újra megerősítést kapjunk. Magyarország társadalma velünk van. A magyar kormánnyal közösen nyertük meg 2019-ben azt a pert, amely elindithatta az aláírásgyűjtést. Ez rendkivül fontos. Azt is tudni kellt, hogy Európa különböző nemzeti régióiban vezető politikusok ismerik a történelmet és ismerik Kelet-Európát, tudják mi a helyzet Magyarországon és a magyar társadalomban, illetve a határontúli magyarokkal. Ezért táplálnak bizonyos fokú reménykedést. Ha Magyarország a határontúli magyar közösséget támogatja, akkor reménykednek abban, hogy elismerik talán azt is, hogy hasonló sorsúak ők is, és az európai szolidarításhoz nagyon sokat segítene, hogyha továbbra is támogat Magyaroszág. Azért fontos, mert a polgári kezdeményezés nemcsak Székelyföldről, nemcsak a székelyekről, nemcsak az erdélyi magyar közösségről szól, hanem a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés. Akár egy üzenet is lehet, nemcsak nekünk, hanem a mi szövetségeseinknek is.
A Székely Nemzeti Tanács elnökét arra vonatkozóan is megkérdeztük, hogy hogyan kommentálja azt a sajtóinformációt, miszerint betílthatják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget?
– Tényként kell megállapítani, hogy a határontúli magyar közösségek közül a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetbe. Az ő helyzetük annyira nehéz, hogy az ember azt sem tudja pontosan, hogy mi az amivel használ és mi az amivel árt nekük. Én ezért többnyire kerültem azt, hogy akár nyílatkozatot kiadjak velük kapcsolatban, mert a helyzetük nagyon rossz és háborús viszonyok között, hogyha az ukrán kormány biztonsági kockázatnak és ellenségnek tekinti, semmiképpen nem érdekünk ezt a hangulatot fokozni, rontani. Szolidárisak vagyunk velük, nekük tudniuk kell, hogy gondolatban ott vagyunk velük.
Végezetül azt is megkérdeztük, hogy készül a Székely Nemzeti Tanács június 4-re, a Nemzeti Összetartozás Napjára
– A Nemzeti Összetartozás Napja pont a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával (KMKF) fog egybeesni. Én ott leszek Budapesten. Sepsiszentgyörgyön lesz egy rendezvény, egy hagyományos rendezény, amit a Sepsi Székely Tanács szervez. Több feladat van és próbálunk mindehol jelen lenni. Június 4-én, a KMKF értekezlete előtt egy nappal lesz egy állófogadás (nehogy valaki arra gondoljon, hogy ez valamiféle múlatozás). Én azért szeretek ott lenni, mert előkészületi munkák folynak a következő napra, ott találkozunk a szervezőkkel, ott kerül szóba először a közö nyílatkozat, tehát ezért fontos. Az állófogdás is egy munkanap.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Székely Hírmondó
Average Rating