Április első napjaiban befejeződött az őshonos nemzeti kisebbségeket segítő Minority SafePack Európai Állampolgári Kezdeményezést támogató aláirásgyűjtés. A kezdeményezést több mint 1,2 millió állampolgár támogatta aláirásával. A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés érvényességének egyik feltétele egymillió aláirás összegyűjtése volt legalább hét uniós tagállamból.
Megkérdeztük Bodor Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, hogy hogyan reagáltak az európai dönbtéshozó tényezők e sikerre?
“Túl korai egyelőre azt mondani, hogy pozitiv vagy negativ-e a fogadtatás az Európai Bizottság részéről. Most, áprilisben zajlik az aláirások iktatása, amelyre a 28 tagállam nemzeti hatóságai vannak nevesitve. A nemzeti hatóságoknak három hónap áll rendelkezésükre az aláirások leadásától számitva, hogy adjanak ki egy igazolást arról, hogy hány érvényes aláirás van az adott tagállamban. Szerintem szeptember, október körül sor kerül a teljes aláirásszám benyújtására az Európai Bizottsághoz, amit nekünk az igazolások alapján kell megtennünk. Ettől arra fele fogjuk tudni az európai intézményeknek az álláspontját, az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak. Őket ez arra kötelezi, elsősorban az Európai Bizottságot, hogy véleményt mondjanak, és hogy elmondják, mit fognak tenni a következőkben ezzel a polgári kezdeményzéssel. Amint láttuk a kampány során, nagyon-nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, akár úgy is, hogy publikusan nevüket adták, illetve aláirták a kezdeményezést. Mi bizunk abban, hogy pozitiv fogadtatásba fog részesülni a kezdeményezés”.
Arra a kérdésre, hogy mi törtenik az aláirásokkal, abban az esetben, ha a kezdeményezést ellenző országok, például Románia, kifogásokat emelnek a Minority SafePack ellen?
“Mint ismeretes Románia beperelte az Európai Bizottságot, azzal indokolva eljárását, hogy kizárólag a nemzetállamok hatáskörébe tartozik a kisebbségi kérdés. A per jelenleg még folyamatban van. Mi lesz az aláirások vizsgálata során? – ez egy adminisztrativ, technikai kérdés, ebbe nekünk beleszólásunk nincs. Reméljük, hogy minden irányelvet, törvényt betartva vizsgálják meg az aláirások hitelességét, legyen szó Romániáról, Lettországról, Szlovákiáról vagy más országról. Mi azt gondoljuk, hogy a törvényeket betartva kell az aláirások hitelességét megvizsgálni. Mi becsülettel elvégeztük a munkánkat. Azt gondolom, hogy nehéz lesz azt mondani, hogy több száz ezer aláirás érvénytelen”.
Arra a felvetésünkre, hogy ebben az esetben kevés Románia esélye arra, hogy nyert ügye legyen a perben, Bodor László megjegyezte:
“Nagyon nehéz megitélni egy független igazságszolgáltatás előtt zajló pernek a kimenetelét. Nyilván mi megteszünk mindent azért, hogy megvédjük az álláspontunkat”.
Arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatokat halmozott fel a kampány során, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta:
“Érdekes követni a folyamatokat, azt hogy hogyan viszonyul a kisebbség-többség, legyen az Nyugat-Európában, Kelet-Európában vagy a Balkánon. Amint tapasztaltuk, azokban az országokban, ahol a kisebbség ügye jogi szempontból valamelyest rendezve van, a kisebbséget nehezebb volt mozgósitani, viszont azt is tapasztaltuk, hogy sokkal szolidárisabbak egymással, legyen szó a dániai németekről, a dél-tiroliakról vagy a baszkokról. Ezzel szemben Kelet-Európában vagy a Balkánon sokkal érzékenyebbek ezek a témák, ami a kisebbségi jogvédelmet illeti és sokkal proaktivabbak az emberek, sokkal jobban érzik és értik annak a szükségességét, hogy a kisebbségvédelem egy európai ügy kell, hogy legyen”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:rmdsz
Average Rating