0 0
Read Time:6 Minute, 33 Second

Az Európai Unió Törvényszéke nemrég elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.

Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy hogyan értékeli az uniós biróság döntését?

 „A döntést november 9-én hozták meg. Én már láttam több sajtókommentárt, lényegében ezek az értékelések rendkivül szubjektívek és nem föltétlen kötődnek a bíróság határozatához és indoklásához. A bíróságnak van egy 34 oldalas indoklása. Én átnéztem az indoklásait, amelyek elsősorban a szervezőknek a kifogásaira vonatkoznak. A Székely Nemzeti Tanács szombaton, Marosvásárhelyen tisztújító küldöttgyűlést tartott, november 9-e a tiszújító küldöttgyűlés előtt két  nappal volt és emiatt semmiképpen nem tudtuk áttanulmányozni mind a 34 olalt. Rendkivül fontosnak tartom, hogy ezt megtegyük, mert látni kell milyen indokokat talál a bíróság egy olyan esetben, amikor már nem a bejegyzésről van szó, mint korábban a Minority SafePack esetében vagy a mi esetünkben,  hanem egy beterjesztett, sikeres polgári kezdeményezés nem is annyira elutasitásáról, mint az Európai Bizottság passzív viszonyulásáról, amikor nem akar jogszabályt kezdeményezni. Tehát, a rendelet szerint a Bizottságnak meg van ez a lehetősége. Ugyanakkor, ha ő igy dönt, akkor ezt meg kell indokolnia. Ezt az egészet át kell tanulmányozni, meg kell nekünk is a leckét tanulni, hogy mi történik ilyenkor. Mi semmiképpen nem akarjuk kitenni kezdeményezésünket most ebben a pillanatban, amikor ugyanaz a bizottság uralja az Európai Uniót, amely elutasította a Minority SafePack-ot tavaly januárban”.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményei lehetnek az uniós törvényszék döntésének a Székely Nemzeti Tanács küzdelmére, ami a nemzeti régiók védelmére utaló kezdeményezést illeti, az SZNT elnöke megjegyezte:

„Kezdetektől fogva hangsúlyoztuk, hogy van egy éles különbség a két kezdeményezés között. A mi kezdeményezésünk az Európai Unió kohéziós politikájára vonatkozik. Vannak kisebbségi dimenziói is, de a célja az, hogy az EU kohéziós politikáját igazságossá tegye, hogy az Európai Unió harmónikusan fejlődjön és ne csak a hegyvidéki régiók vagy a gyéren lakott régiók részesüljenek kiemelt figyelembe, hanem Európa kulturális, nyelvi, nemzeti régiói is. Ez egy nagyon nagy különbség, mert a kohéziós politika egyértelműen az Európai Unió hatáskörébe tartozik és az Európai Uniónak célja a kohéziós politikát fejleszteni. Már maga a két kezdeményezés között is volt egy éles különbség. A Minority SafePack kezdeményezést amikor elutasították, a szervezők formai kifogást emeltek azért, mert  akkor azt mondta az Európai Bizottság, hogy  vannak benne olyan részek, amelyek elfogadhatóak és vannak részek, amelyek nem elfogadhatóak. Az elutasításnak ez a módja a szervezők ügyvédje szerint elfogadhatatlan. Tartalmi vita a bejegyzésért folytatott tervben nem volt. A mi esetünkben végig tartalmi kérdésekről vitáztunk. Tehát, nem teljesen esik egybe a kettő, de ugyanakkor azt látni kell, hogy a több mint 100 polgári kezdeményezés esetében egyetlen egy olyan polgári kezdeményezés volt, ahol jogszabálykezdeményezést indítottak”.

Arra a felvétesre, hogy Magyarország nemzetközi megitélésének javulása  mennyire járulna hozzá  a nemzeti régiók védelmére vonatkozó kezdeményezés sikeréhez, Izsák Balázs elmondta:

„Én úgy látom, hogy Magyarország nemzetközi imázsa nagyon jó.  Kérdés csak az, hogy melyik oldalról nézzük. Hogyha a baloldalról nézzük, ha az amerikai Demokrarta Párt szemével nézzük, ha liberális oldalról nézzük, azok azt mondják, hogy rossz Magyarország nemzetközi megítélése. Ha keresztény-konzervatív oldalról nézzük, akkor nagyon jó és úgy látszik, hogy a világ egy keresztény-konzervatív fordulat előtt áll. Erről szólnak az olaszországi választások, az amerikai időközi választások. Tehát, reménykedünk egy fordulatban. A mi helyzetünk azért érdekes, mert Székelyföld területi autómiájának, a nemzeti régióknak két ellenféllel kell megküzdenie, az egyik a globalizációs erők, és itt vagyunk szövetségesek minden konervatív erővel, amely a globalizációval szemben fellép, de a szuveranistákat is külön meg kell győzni, mert ők is hasonlóképpen  ellenzik a nagyobb regionális önállóságot, kivéve Magyarországot, mert Magyarország területén nincsen olyan régió, amelyet nemzeti régiónak lehetne nevezni. Maga Magyarország egy nemzeti régió a történelmi Magyaroszág területén. A mai Magyarország a történelmi Magyarországnak az a régiója, ahol csak magyarok élnek. Lehet, hogy némi túlzás van ebben, van ott nagyon kisszámú kisebbség is, de más országokkal összehasonlítva azt lehet mondani, hogy ez elhanyagolható. Ha nekünk a spanyol, a román  szuveranistákat kell meggyőzni, hogy mi partnerek vagyunk a globalizációval szembeni küzdelemben és ezért érdemes minket támogatni, ez is egy nagyon nehéz feladat. Tehát akkor azt mondhatjuk, hogy nem két ellenfélell kell harcolnunk”.

Arra vonatkozó kérdésre, hogy mennyire folyásolja be a mostani törvényszéki döntés a székelyföldi emberek hangulatát, Izsák Balázs kifejtette:

„Szerintem nem kell erre nagyon nagy hangsúlyt fektetni, különös tekintettel arra, hogy még a Minority SafePack szervezői is még nincsenek tisztában a fellebbezés lehetőségével. Én úgy látom, hogy még ez az ügy sem zárult le teljesen. Mi mindenképpen eddig is tanultunk a Minority SafePack kezdeményezésből, azt is megtanultuk, hogy az összegyűjtött aláírásszám a legimitásnak egy olyan erős ütőkártyája, amit a kézből nem szabad olyan gyorsan és könnyen kiadni. Tehát, egyelőre mögöttünk egymillió négyszázezer uniós polgár áll. Minden lobby munkában, minden útkeresésben, ez egy hivatkozási alap, mi egymillió négyszázezer uniós polgár nevében beszélünk, ezt az ütőkártyát nem egyengedjük kezünkből könnyen kicsavarni. Tehát, nemcsak arról van szó, hogy várunk a jobb időre, hanem fel is akarjuk használni azt az erkölcsi erőt, amit az egymillió négyszáz ezer aláírás ad ahhoz, hogy a nemzeti rágiókért lobbyzunk.”

 A Székely Nemzeti Tanács elnökét megkérdeztük arról is, hogy a tanács vezetőségének szempontjából hogyan zajlott le a Székely Autonómia Napja, maga az esemény, de az előkészületek is. Voltak-e nehézségeik, akadályaik a román hatóságok részéről?

„A Székely Autonómia Napjával kapcsolatban nem voltak nehézségeink. Azt megelőzően viszont mi végig jártuk  a 2013-as szekérútat, ahol megfigyeléssel követett minket a rendőrség. Én levelet írtam Románia belügyminiszterének, épp a tisztújító küldöttgyűlés előtti napokban jött meg a válasz a Belügyminisztériumtól. Ön az első, akinek ezt nyílvánosan elmondom, mert nem volt mikor ezzel foglalkozni, amelyben lényegében elismerik, hogy minket követtek. A levél arról szól, hogy a közrend fenntartása érdekében, szószerint idézve, megfigyelték a Székely Nemzeti Tanács által megtett útvonalat. Az én szempontomból ez egy prtobléma, mivel úgy gondolom, hogy az adófizető polgárok pénzéből fenntartott hatóságok nem azért kapják a fizetésüket, hogy embereket politikai meggyőződésükért vagy azért, mert egy európai polgári kezdeményezést javasolnak, kövessenek.  A közrend fenntartása azt jelenti, hogy le kell győzni a bűnözést, a korrupciót és van még feladata a hatóságoknak. Nem örvendek annak, ha olyan jeleket látok, hogy az 1989 előtti idő visszatér. Most már túlvagyunk a tisztújító gyűlésen, és mindenképpen meg fogjuk beszélni a munkatársakkal, hogy milyen lépéseket tegyünk. Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben is valamit lépni kell. Még akkor is, ha esetleg a jogászok azt mondanák, hogy  jogi lépésre nincs lehetőség, akkor politikai lépést kell tenni”, magyarázta Izsák Balázs.

 Arra a kérdésre, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség birósági bejegyzése után hogyan körvonalazódnak az együttműkődési perspektivák a szövetség és a Székely Nemzeti Tanács között és ha már vannak közös tervek, kifejtette:

„Két dolog történt. Levélben üdvözöltem az Erdélyi Magyar Szövetség birósági bejegyzését és a tegnap akik, meghívottként, jelen voltak a küldöttgyűlésen kezet tudtunk fogni, szót tudtunk váltani és megállapodtunk abban, hogy le fogunk ülni tárgyalni. Egyébként a köszöntő levében is benne van, hogy mostanig is együtt tudtunk működni minden párttal, beleértve az RMDSZ-et is”.

Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyul Magyarország az Erdélyi Magyar Szövetség birósági bejegyzése után, nézeteltérések merülhetnek fel, ami a szubvenciókat, támogatásokat illeti az erdélyi képviselők sorában, Balázs Izsák így reagált:

„Ez a kérdés engem meghalad. Nem tudom áttekinteni a támogatások rendszerét, egyáltalán nem ismerem, hogy hogy működik és ezért nem kívánom kommentálni”.

Megkérdeztük azt is, hogy Március 10-e távlatában már gondoltak-e az Erdélyi Magyar Szövetséggel való együttműködésre a már hagyományossá vált esemény megszervezésében?

„Az Erdélyi Magyar Néppártra és elsőrorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra és elnökére, Tőkés Lászlóra  mindig is számitottunk és most is számitunk és közreműködünk vele”, hangsúlyozta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács újabb négy évre szóló elnöki megbízatást adott Izsák Balázsnak szombaton, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott tisztújító küldöttgyűlésén. A régi-új elnöknek a részt vevő 152 küldött közül 108 szavazott bizalmat.

Az interjút készítette: Balázs Magdolna

Foto: Maszol

 

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.