0
0
Az erdélyi magyar politikai alakulatok és szervezetek, újabb közös fellépésről állapodtak meg nemrég, abban, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Megkérdeztük Mezei Jánost, a Magyar Polgári Part elnökét, hogy miben másabb a mostani megállapodás a másfél évvel ezelőtt alárt hárompárti megállapodáshoz viszonyitva?
„A mostani megállapodás szélesebbkörű és nemcsak a politikai programok egyeztetésével foglalkozik, hanem valóban arra törekszik, hogy kialakuljon egy cselekvési rendszer. Az előző megállapodásban is együtt dolgoztunk, de igazából nem tettünk konkrét lépéseket, munkánk nem öltött cselekvési formát. Most ezt szeretnénk elérni, és ebben különbözik a mostani megállapodás az előzőtől”.
Az RMDSZ nagyobb készséget tanusit a közreműködésre, mint mostanig?
“Akkor is és most is támogatta a kezdeményezést, de sokszor nem tanusitott igazából cselekvőkészséget. Például, ha a székely naggyűlésen vagy egy közösségi felvonulásban akartuk érvényesiteni gyakorlatunkat, nem mindig találtunk meghallgatásra. Arra törekszünk, hogy konkrétan fogalmazzuk meg, legyen leirva, hogy mikor, hogyan és milyen formában tudunk megjelenni”.
Mit fog tartalmazni konkrétan a cselekvési terv?
“Konkrét dolog például, az, hogy most közösen vállaltuk, segitünk a Székely Nemzeti Tanácsnak az európai polgári kezdeményezésben. Ez is egy cselekvési forma, amit tartalmazni fog a terv. Ha azt nézzük, hogy a cselekvési terv Szili Katalin magyar miniszterelnöki biztos kezdeményzése volt, akkor számithatunk arra, hogy nemcsak három párt, hanem más civil vagy politikai fórumok is melléje állnak. További terület, amelyen közösen tudunk lépni az a román-magyar megállapodás, amelyet a Magyar Polgári Párt már előterjesztett kidolgozásra és amelyet szeptemberben fogunk benyújtani a parlamentbe. Ezáltal igyekszünk kialakitani egy kommunikációt a románokkal. Ez is szerepelni fog a cselekvési tervbe, valamint az RMDSZ korábbi kezdeményezése, amelyet közigazgatási téren fogalmazott meg. Ezeket mind-mind belefoglaljuk a tervbe és szeretnénk ha már kidolgozva és ütemtervként tudnánk elfogadni. Igy, látni fogjuk, hogy mire számithatunk és ki mit tud felvállalni. Közreműködésnek számit az is, hogy azok akik a parlamentben vannak támogassák a törvénykezdeményezéseket. Például, amikor a parlamentben beterjesztettük Székelyföld statutumát nem kaptunk semmilyen támogatást és akkor sem, amikor beterjesztettük a tanügyi törvénytervezetet. Ezeket szeretnénk feloldani, hogy ne csak szólamokban, verbálisan legyen kommunikáció közöttünk, hanem konkrétan. Azt akarjuk, hogy álljon oda az RMDSZ is a magyar ügyekhez. Ugyanúgy ahogy a Polgári Párt is oda áll, ha kérik tőle ezt, úgy, mi is elvárjuk, hogy álljon oda az RMDSZ is”.
A magyaroszági Agrárminisztérium július elején bejelentette, hogy átalakitja a falugazdász-hálózatot és a szervezetek egy egyesületbe tömörülnek. Az információk szerint az RMDSZ kijárta az Agrárminisztériumnál, hogy átvegye a hálózat irányitását Erdély-szinten.
Hatékonyabban fog működni a hálózat, ha egy szervezet irányitja?
“Én azt gondolom – ha komoly a segitség, a szándék -, hogy ezt részben politikailag mentesiteni kell. A politikát mellé kell rendelni, mert másképpen nem tud egységesen működni bizonyos szegmensek fele a gazdaság sem. Nem lehet a politikát elhanyagolni, ellenben a szakmai részt valamilyen szinten külön kell választani. A falugazdász-hálózatot korábban a Néppárt és az RMDSZ között osztották meg, most meg elvették a Néppártól és az RMDSZ-hez sorolták. De ez sem baj, ha a szakmára van bizva, hiszen igy nagyobb a fejlődés”.
Ha jól értem, Ön egyetért azzal, hogy e hálozat egy egyesülethez tartozzon, de ne irányitsa egyetlen egy politikai szervezet!
“Igen, én ezzel egyet tudnék érteni és tudnám támogatni azt, hogy egyetlen, részben független szervezet irányitsa a falugazdász-hálózatot, és akkor mindenki odatudna állni, lenne mindnekinek szerepe, mind az RMDSZ-nek mind a Néppártnak vagy a Polgári Pártnak”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: hatarok-nelkul.com
Average Rating