Interjú Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel

images
Forrás: ro.wikipedia.org

Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel-, és igazságügyi bizottságának (LIBE) nemrégi ülésénaz Európai Bizottság első alelnökétől, Frans Timmermanstól, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Sógor Csaba azt kérdezte: “Mit gondol, szükséges lenne-e a tagállamokon számon kérni utólag is – ne csupán a csatlakozáskor – a koppenhágai kritériumokat? Az RMDSZ-es politikus szerint egy ilyen ellenőrzési mechanizmus biztosítaná, hogy az EU-ban élő őshonos nemzeti kisebbségek által képviselt sokféleséget tiszteletben tartsák a tagállamok, ahogyan azt az Európai Unióról szóló Szerződés is kéri.

 Frans Timmermans azt válaszolta, hogy: „Oda kell figyelnünk a kisebbségekre, hiszen ahogyan kezeljük őket, az azt mutatja rólunk, hogy mennyire tartjuk egymást tiszteletben a társadalmunkon belül”.

Lévén, hogy az Európai Bizottság alelnökének válasza, nevezetesen az, hogy „oda kell figyelnünk a kisebbségekre”, számunkra nem volt világos, hogy mit jelent, felkértük Sógor Csaba európai parlamenti képviselőt, hogy részletesebben magyarázza el, amit szívélyesen meg is tett:

 “Az előző bizottságban is feltettük e kérdést és általában az volt a válasz, hogy tagállami hatáskörbe tartozik, hogy nem tudnak beavatkozni és nincsenek meg rá az eszközeik. Az elmúlt időszakban Magyarország esetében leginkább, de Csehország és Románia esetében is felmerültek bizonyos aggályok. A Magyarországot érintő vita kapcsán hangzott el, és nemcsak az én részemről, hogy ha Magyarország esetében felmerült annak a kérdése, hogy felül kell vizsgálni a jogállamiság érvényesülését, akkor ugyanezt tegyék meg minden tagállammal, mivel – a mi tudásunk szerint – nem  Magyarországon van a baj a kisebbségi jogokkal, hanem sokkal inkább Szlovákiában, Romániában, Görögországban és Franciaországban. Ha Magyarország esetében a biztosok “szentírásként” idézték az Európa Tanács ajánlásait, a kisebbségi keretegyezményt, a Regionális és Kisebbségi Kartát, akkor minden tagállam esetében nézzék meg, hogy mennyire vették komolyan ezt a ajánlatot, hiszen Görögország és Franciaország nem is ratifikálta ezeket. Így kialakult egy konszenzus, minden politikai párt egyetértett abban, hogy szükség van egy ellenőrző mechanizmusra, ugyanúgy, mint a pénzügyi-gazdasági kérdésekben. Amennyiben a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési megszorításokat, akkor ugyanúgy az emberi jogok, a kisebbségi jogok terén is legyen egy európai minimum. A helyzet most annyiban változott, hogy megalakult az új Európai Bizottság és ennek alelnöke kifejezetten e területért felel, illetve ma már azt is tudjuk, hogy az Európai Parlament liberális frakciója benyújtott egy javaslatot “A demokrácia fokmérője” címmel, amely arra vonatkozik, hogy milyen területen melyik tagállamot kell monitorizálni. Ebbe a gazdasági válság is besegített, ugyanis a gazdasági és a politikai válság miatt is megnőtt az Európán belüli migráció: többmillió kelet-európai kivándorolt Nyugatra dolgozni. Az ideiglenesen vagy hosszasan munkát vállaló bevándorlók, illetve az európai polgárok jogai munkavállaláskor sérülhetnek. A bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség először készített olyan felmérést, amelyben azt vizsgálta, hogy mennyiben sérülnek a Unió más országában munkát vállalók jogai. És nem utolsó sorban, a helyzet abban is változott, hogy – túl a magyarországi vitán, a politikai és gazdasági válságon -, 2009 óta az EU-ban a Lisszaboni Szerződés érvényes, amely kimondja: nemcsak, hogy tilos diszkriminálni a kisebbségekhez tartozó egyéneket, de meg kell védeni őket, hiszen a nyelvi- és kulturális sokszínűség európai érték. Amíg ebből a szerződéses rendelkezésből úgymond a gyakorlatban, a hétköznapokban is törvény lesz, el fog telni egy kis idő. A román alkotmányba 2003-ban került be az anyanyelvhasználati jog és láthatjuk, hogy a marosvásárhelyi egyetemtől elkezdve az önkormányzati kétnyelvűségig még hosszú út van. Itt is el fog telni egy kis idő.

A kisebbségi jogok terén négy féle tagállam van:  Az első kategóriába tartozik – hogy mondjuk először a jobb példát – Finnország, Olaszország és Németország (a dán kisebbség esetében), vagyis azon országok,  ahol vannak jó törvények, amelyeket be is tartanak. Vannak olyan országok is, mint például Szlovákia, ahol a törvények nemhogy nem védik a kisebbségeket, de burkoltan támadják őket. Mi, Románia, a harmadik kategóriába tartozunk, ahol van némi törvénykezés, de úgy a gyakorlatban, mind a törvénykezésben, hiányosságok vannak. Lásd: Románia kisebbségi törvényét. És van a negyedik kategória: Görögország és Franciaország, ahol nincs törvénykezés, nincs kisebbségi védelem, el sem ismerik őket, tehát, ennek következtében nem is kell betartaniuk semmit sem. Ennek a bizottságnak,  Frans Timmermans alelnök úrnak az a feladata, hogy akár azon az úton, amelyen a romastratégia esetében haladtunk, legyen egy, az összes európai nemzeti kisebbségek jogait szavatoló keretstratégia, amelyet a bizottság magáévá tesz és ráveszi a tagállamokat, hogy mindenik dolgozzon ki egy saját stratégiát. Vagy pedig egyszerűen csak annyit kellene tenni, hogy  emeljék át az uniós jogba az Európa Tanács által kidolgozott ajánlásokat. Ennek meg is van most már az esélye, a lehetősége, hiszen az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkezik, és előbb-utóbb csatlakozni fog az európai emberi jogi egyezményhez.

Az április 22-én, az Európai Parlamentben a hagyományos nemzeti kisebbségekről szóló meghallgatásról Sógor Csaba elmondta:

“Egy ilyen meghallgatás általában a jogi lehetőségekről szól. A magyar néppárti EP-képviselők között ott lesz Csáky Pál és jómagam is. Ugyanakkor részt vesz Gál Kinga, az alapjogi és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó bizottság alelnöke. Meghívottként több neves szakember, ugyanakkor kevés magyar lesz jelen ezen a meghallgatáson, mivel nem kimondottan magyar kérdésről, hanem a kisebbségek kérdéséről lesz szó. Ilyen meghallgatáson elsősorban szakemberek vesznek részt, nyilvánvaló meghívtuk Frans Timmermans alelnököt is. E meghallgatást általában a bizottsághoz intézett kérdés követi, ami parlamenti vitával is zárulhat, igaz nincs nagy esély erre, de mi megpróbáljuk, hogy a kérdésfeltevést parlamenti vita is kövesse. Sajnos itt is csak kis lépésekben tudnak előrehaladni és itt idézem a román államfőt, aki azt mondta, hogy “lépésről- lépésre” – “pas cu pas”, tehát addig kell kitartóan harcolni, amíg eredmény lesz”.

Az interjút készítette: Balázs Magdolna

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.