0
0
Az Európai Bizottság január 14-én úgy döntött, hogy nem indit jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. A döntés vegyes érzelmeket váltott ki: a kezdeményezés támogatói csalódásuknak adtak hangot, mig mások úgynevezett cinikus-realista hangon az állitották, hogy az Európai Unió az őt alkotó tagállamoké és nem az állampolgároké. Döntését a bizottság azzal támasztotta alá, hogy a kezdeményezés beterjesztése óta, 2013-től, számos olyan intézkedést hoztak, amelyek megoldást kinálnak a kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokra és ezek tiszteletben tartása a tagállamoktól függ. Egyes államok, mint például Görögország, Franciaország vagy Bulgária, nem ismerik el a kisebbségeket, mig Olszországban és Belgiumban speciális státuszt élveznek.
Az Európai Bizottság döntése nyomán néhány kérdéssel Vincze Loránt európai parlamenti képviselőhöz, az Európai Nemzetiségek Föderativ Uniójának (FUEN) elnökéhez fordultunk – ugyanis e szervezet a Minority SapePack kisebbségvédelmi kezdeményezés (MSPI) egyik legfontosabb támogatója – és megkérdeztük, hogy mi a véleménye a Bizottság magyarázatáról?
A Bizottság tulajdonképpen azt utasította el, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséggel foglalkozzon, holott az európai törvényszék korábban világosan kijelentette, erre az Uniós intézményeknek joguk van. A legfelháborítóbb, hogy a Bizottság tulajdonképpen nem is tagadja, tehettek volna néhány dolgot, de ők úgy gondolják, az elmúlt években minden tőlük telhetőt elvégeztek. Azt mondani az európai kisebbségeknek, minden rendben van, miközben mi nap mint nap tapasztalhatjuk ennek az ellenkezőjét, nem kis felelőtlenség.
Érdemes megnézni az indoklást: több mint húsz alkalommal hivatkozik az Unió roma stratégiájára. Hogy lehet a roma stratégiát úgy előadni, mintha az teljesítené, szavatolná a többi nemzeti kisebbség követeléseit? Abban szó nincs anyanyelvhasználatról vagy oktatásról. Az arról szól, amiről szólnia kell, a romák társadalmi, gazdasági, kulturális beilleszkedéséről. Hasznos és fontos projekt, de miért kell összekeverni a nemzeti kisebbségek védelmével?!
Egy másik példa: kértük egy uniós nyelvi sokszínűségi központ létrehozását, amely a szabad anyanyelvhasználat érvényesülését vizsgálná az egyes tagállamokban. A Bizottság azt válaszolta, a Grazban működő Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna ezzel is. Csakhogy ez az Európa Tanács intézménye, amelynek feladata valójában az Európán kívül nyelvek oktatása.
Az Európai Bizottság magyarázata olyan, mintha egy összeollózott indoklást küldtek volna. De nem csak ez az elkeserítő, hanem az is, hogy döntésével a Bizottság semmibe vete több mint egymillió aláíró jogos igényét, illetve hátat fordított mintegy 50 millió kisebbséghez tartozó uniós állampolgár érdekeinek. Kezdeményezésünket számos tagállam kormánya, parlamentje, regionális parlamentek támogatták, de a Bizottságnak ez sem számított, mint ahogy az sem, hogy az uniós polgárok választott képviselőinek döntő többsége – az Európai Parlament háromnegyede – támogatta a Minority SafePacket.
Milyen mértékben javulhat közép távon az uniós nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unió szintjén az utóbbi időben elfogadott stratégiáknak és politikáknak köszönhetően?
Ha azokra a stratégiákra és politikákra gondol, amelyekre az Európai Bizottság hivatkozik, akkor azt kell mondanom, ezek sajnos nem képesek számottevően javítani a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos helyzetét, mert nem is ez a céljuk. Bár előrelépések valóban történtek, ezek mértéke nem kielégítő, Európa őshonos kisebbségei és nyelvi közösségei továbbra sem érzik úgy, hogy megfelelő uniós megoldás született volna problémáikra.
Megtámadható-e az Európai Bizottság döntése, van-e erre eljárás?
Igen, megtámadható, pontosan azért, mert a Bizottság nem adott elfogadható magyarázatokat a kéréseink elutasítására. Ezért jelenleg elemezzük annak a lehetőségét, hogy semmisségi eljárás elindítását kérjük az uniós törvényszéken. A gond ezzel az, hogy további 2-3 évbe is beletelhet, amíg döntés születik.
A FUEN támogatja a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért kezdeményezést is. E kezdeményezés sikerét mennyire befolyásolja a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés elutasitása?
A nemzeti régiós kezdeményezés aláírásgyűjtésének hajrája egybeesett a Minority SafePack elutasításával. Számos kisebbségi közösségben keltett felháborodást a bizottsági döntés, és kapóra jön, hogy van egy másik kezdeményezés, amely a kisebbségi jogokkal foglalkozik. Sikerült is néhány új tagállamban túllépnie a küszöböt a régiós kezdeményezésnek az utóbbi napokban, így már biztosra vehető, hogy sikeres lesz abban a tekintetben, hogy összegyűlt az egymillió aláírás, és megvan a hét tagállam, így a Bizottságnak foglalkoznia kell vele. Nem állítom, hogy az MSPI elutasításának köszönhető a másik kezdeményezés sikere, hiszen komoly munka van az aláírások összegyűjtése mögött, és örvendek, hogy ebből mi is kivettük a részünket, mind Erdélyben, mind európai szinten.
A FUEN elnöki minőségében mandátuma lejártáig mit szeretne még megvalósitani?
Elnökségem alatt a FUEN sokat erősödött, mind szervezetileg, mind láthatóságban, mind súlyában. Továbbra is prioritás lesz számunkra az uniós kisebbségvédelmi intézkedések kiharcolása, de nyilván, eközben nem feledkezünk meg a nem uniós országokban élő kisebbségekről sem. A koronavírus-járvány a kisebbségi közösségeket és szervezeteket is súlyosan érintette, így az új feltételek közti hatékony működés és érdekérvényesítés, illetve a normalitásba való visszatérés előkészítése is fontos.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: msnews.ro
Average Rating