0
0
Az Európai Unió luxemburgi Törvényszéke nemrég tárgyalta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés fellebbezését, amelyet azt követően nyújtottak be a kezdeményezők, hogy az Európai Bizottság 2013 szeptemberében elutasitotta e javaslatcsomag bejegyzését.
A tárgyaláson részt vett Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke is.
“A tárgyalás során világossá vált, hogy javaslataink többsége igenis elfogadható az uniós keretszabályok értelmében és az Európai Bizottság köteles lett volna ezeket figyelembe venni, mielőtt elutasította a teljes csomagot”, nyilatkozta a tárgyalás után Vincze Lorant.
“Örvendünk, hogy végre megteremtődött annak a lehetősége, hogy egy uniós intézmény előtt érdemben bemutathattuk ezt a javaslatcsomagot”, mondotta hirportálunknak a FUEN elnöke.
Az Európai Bizottsag a kezdeményezés elutasításakor nem vette figyelembe a kezdeményezők záró rendelkezését, hogy akár részleges bejegyzést is elfogadnak.
Arra a kérdésre, hogy a javaslatcsomagban megfogalmazott 20 téma közül melyek azok, amelyeket az Európabi Bizottság bejegyezhet, a FUEN elnöke leszögezte:
“Mi nyolc témában fogalmaztunk meg 11 intézkedési javaslatot és az EU bizottságára biztuk annak megitélését. Azt mondtuk, hogy amennyiben azt gondolják, hogy egyes intézkedési javaslatok nem illeszkednek a kompetenciákba, azoktól tekintsenek el, mig a többit jegyezzék be. De nem kaptunk pontos választ, hogy melyek azok, amelyek beilleszkednek kompetenciájukba és melyek azok, amelyek nem illeszkednek be. Éppen a kellő részletes, pontos elkülönités hiánya az alkalmas és az alkalmatlan elemeknek tette lehetetlenné a kezdeményezők számára azt, hogy ennek tudatában új javaslatot készitsenek vagy átalakitsák a kezdeményezést és valóban egy uniós jogi aktust javasoljanak az EU-ban, javitva ezzel az uniós törvénykezést, hanem ellehetetlenitették a további fellépésünket, mivel nem adtak egy becsületes választ”.
Mint ismeretes, a perben Románia és Szlovákia az Európai Bizottság oldalán lépett be. A tárgyalásról hiányzott Szlovákia képviselője.
Kérdésünkre, hogy Szlovákia mivel indokolta meg hiányzását, illetve Románia képviselője mivel érvelt e kezdeményezés bejegyzése ellen, Vincze Loránt elmondta:
„Szlovákia nem jött el és nem kellett megindokolnia. De Románia kéviselője ott volt és tulajdonképpen egy politikai nyilatkozatot tett. Úgy értékeljük, hogy jogi érvelést hallottunk a romániai jogi képviselőtől, gyakorlatilag óva intette az Európai Biróságot, hogy helyet adjon a fellebbezésnek és valamilyen módon lehetőség legyen ezt kezdeményezést elinditani és netán egy kisebbségekre vonatkozó uniós szabályozást elfogadni az súlyos következményekkel járna – az ő értékelésük szerint – az EU-ra és a nemzetállamokra nézve. Azt mondta, hogy nem is kellene érdemben beszélni a különböző intézkedési javaslatokról, hanem észre kell venni, hogy a végső cél az, hogy a kisebbségeknek kedvező törvénykezés jőjjön létre az EU-ban, amely semmilyen következményekkel nem járna. Nyilván, hogy ezt mi nem értettük, hogy mi történhetne Európában, ha a kisebbségeket védené egy európai jogszabály, tehát innen látszik, hogy Románia gyakorlatilag mindentől fél, ami kisebbségvédelemre vonatkozik. Tulajdonképpen rá kellene jönnie mindenkinek, hogy Románia nem modell-értékű a kisebbségvédelem szempontjából”.
Arra a kérdésre, hogy mintegy öt hónap múlva milyen itéletet hoz a luxemburgi törvényszék, a FUEN elnöke igy vélte:
“Nem tudnám megmondani. Mi bármilyen végkimenetelre felvagyunk készülve, de optimisták vagyunk a meghallgatás után, hiszen egyértelműen kiderült, hogy ezeken a formai kérédsekben igazunk van és indokolt volt a fellebbezés”.
Arra a felvetésünkre, hogy ha a biróság mégis elutasitja a fellebbezést, hogyan járnak el a következőkben, megjegyezte:
“Nem tudom, meg kell nézzük az indoklását a biróságnak és utána még mindig marad útja egy további fellebbezésnek, illetve a tapasztalatok leszűrésére, amit emlitettem, hogy pontosan lássuk milyen területeken érdemes tovább menni, akkor akár egy uniós kezdeményezés összeállitását is érdemes megfontolni. De nem mennék elébe a kezdeményezők döntésének, előbb mindenképpen a biróság részletes megitélésére van szükség”.
Egy másik témában felvetett kérdésünkre, pontosabban arra, hogy mi a véleménye a luxemburgi kuülügyminiszter Magyarországgal kapcsolatosan tett kijelentéseiről, pontosabban arról, hogy ki kel zárni az Európai Unióból, Vincze Lorant igy vélekedett:
“Ezt már gondolom, hogy mindenki már elfelejtette. Ez egy felfokozott hangulatú időszak, amelyben politikusok felelőtlen kijelentéseket tesznek, de semmi jogi alapja nincs és minden felelős uniós vezető utána azt mondta, hogy semmilyen következménye nem lesz egy ilyen kijelentésnek. Ezt nevezetjük akár egy kisállam, mint Luxemburg, külügyminiszterének frusztráltságára vezethető megnyilatkozásnak”.
Megjegyzendő, hogy a “Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezést 2013 júliusában nyújtották be a kezdeményező bizottság tagjai, nevezetesen: Hans Heinrich Hansen, a FUEN akkori elnöke, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, a Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries, Frizia Tartomány (Friesland) kormányának minisztere, Karl-Heinz Lambertz, a Belga Királység német közösségének minister-elnöke, Valentine Inzko, Bosznia-Hercegovina ENSZ-képviselője és Luis Durnwalder, Dél-Tirol autonóm tartomány kormányzója.
Az Európai Bizottság e kezdeményezés bejegyzését 2013 szeptemberében utasitotta el, amelyet a Minority SafePack kezdeményezői megfellebbeztek és a műlt héten e fellebbezést tárgyalta a luxemburgi törvényszék.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: rmdsz.ro
Average Rating