Navracsics Tibor, kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi EU-biztos nemrég Erdélyben tett körútat, melynek keretében ellátogatott Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Csíksomlyóra és Nagyváradra.
Nagyváradon Navracsics Tibor részt vett egy pedagógusfórumon, amelyen jelen volt Kovács Irén Erzsébet, a román oktatásügyi minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is.
Az uniós biztos nagyváradi látogatása nyomán néhány kérdéssel Kovács Irén Erzsébet államtitkárhoz fordultunk:
R: Beszélt-e Ön külön az európai biztossal, és ha igen milyen témáról? Melyek Románia az oktatásra vonatkozó prioritásai az Európai Unió soros elnöksége alatt? Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón, egyebek mellett, az európai oktatási térség kialakítására utalt, valamint arra, hogy az EU a jövőben nagyobb figyelmet kíván szentelni, például, arra, hogy a diákok a középiskolai tanulmányok befejezéséig legalább két idegen nyelvet beszéljenek, saját anyanyelük mellett. Hogyan valósítható meg ez az elképzelés vidéki környezetben?
- február 1.-én részt vettem Nagyváradon egy pedagógusfórumon, amelynek díszmeghívottja Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportügyekért felelős európai uniós biztos volt. Külön megbeszélést a biztos úrral nem folytattam, viszont a fórumon bemutattam az oktatási tárca prioritásait a romániai Európai Unió soros elnöksége ideje alatt. 2019 január elsejétől Románia átvette az Európai Unió soros elnökségét és mottója: Kohézió mint közös európai érték.
Az Európai Unióban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az oktatás kulcsfontosságú a gazdasági növekedés élénkítése és a társadalmi felzárkózás elősegítése szempontjából. Emellett nélkülözhetetlen szerepet játszik a közös európai értékek tudatosításában is.
A 6 hónapig tartó elnökség idejére az oktatási tárca a következő mottót választotta: Az oktatás, amely összeköt bennünket s megkülönböztetett figyelmet szentel a mobilitás, az inkluzivitás és a kiválóság ösztönzésére.
Az Európai Tanács javaslatai közül, ebben az időszakban Románia kettőt szeretne adoptálni:
Az első a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről szól – a kutatások azt jelzik, hogy azoknál a gyerekeknél, akik magas színvonalú koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesültek jobban kialakulnak az alapkészségek és nagyobb mértékben lehet megelőzni a korai iskolaelhagyást.
A PISA felmérés eredményei azt mutatják, hogy a több mint egy évig iskola előtti nevelésben részesülő diákok több pontot szereztek matematikából 15 éves korukban. Különösen figyelnünk kell a hátrányos helyzetű gyermekekre, hogy megteremtsük számukra az esélyegyenlőséget és növeljük a későbbi oktatás sikerének esélyét.
A második a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről szól – az Európai Unióban az idegennyelv-tudás szintje nem elég magas.
Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a nyelvtanítást? Pl.a mennyiség növelésével: az óraszám növelése és a nyelvtanulás korábbi kezdése révén, legalább két idegen nyelv tanulásával a kötelező oktatás keretében és a minőség emelésével: innovatív módszerek alkalmazása által, a nyelvtanárképzés, -továbbképzés fejlesztése révén, digitális taneszközök használata és fejlesztése révén.
A fiatalok nyelvtudásukat külföldi tanulás és képzés során is fejleszthetik, pl. az Erasmus+ programok keretén belül.
Ami a második idegennyelv oktatását illeti, a kisebbségi nyelven tanuló diákok számára biztosított a lehetőség, hogy válaszható tantárgyként tanulhatják V. osztálytól XII. végéig, attól függetlenül, hogy városi, vagy vidéki iskolában tanulnak, magyarázta az államtitkár.
R: Mikor kezd ténylegesen működni a nagyváradi magyar pedagógus-továbbképző központ? Hány tagú lesz ez a csapat? Mire szolgál ez a központ? Vannak-e hasonló intézmények Erdélyben?
A 2018. november 15.-én megjelent 922. számú kormányrendelet alapján létrejött Nagyváradon a Magyar Pedagógus-továbbképző Központ. Néhány adminisztratív teendőre van szükség (pl. igazgató kinevezése, bélyegző megszerzése, személyzet alkalmazása stb.) ahhoz, hogy az intézmény ténylegesen működjön. A kormányhatározat szerint az intézménynek 15 munkaszerződéses alkalmazottja lesz. A központ lehetőséget teremt magyar pedagógusaink számára, hogy anyanyelvükön részt vegyenek az Oktatási Minisztérium által akkreditált szakmai és módszertani továbbképzéseken, konferenciákon, szimpóziumokon stb.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége több módszertani központot működtet Erdélyben:
- Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központ (Csíkszereda)
- Gál Kelemen Oktatási Központ (Kolozsvár)
- Teleki Oktatási Központ (Szováta)
- Partiumi Oktatási Központ (Nagyvárad).
Az említett központok hatékony segítséget nyújtanak pedagógusainknak, biztosítva számukra a dokumentálás és információ nyújtás lehetőségét, szakmai fórumok működtetését, különböző továbbképzések, tematikus programok szervezését, moddotta Kovács Irén Erzsébet.
Kérdezett: Balázs Magdolna
Foto:Maszol
Average Rating