0
0
A Pro Economica Alapítvány szeptember 4-én újra megnyította a “Mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozása” című pályázati felhívást, amit két nap után le is zárt.
Megkérdeztük Kozma Mónikát, az alapitvány elnökét, hogy miért zárták le ilyen gyorsan a pályázati felhívást?
Tulajdonképpen ez újranyítása volt annak a programnak, amelyet Székelyföldön elsőkörben, 2018-ban, aztán 2020-ban hírdettünk meg a mezőgazdasági, feldolgozóipari nagyberuházások támogatására. Minden esetben vannak olyan pályázók, akiket támogathatóknak minősítünk, de valamiért nem tudják megvalósítani a pályázatot, így nem írunk alá támogatási szerződést és az a forrás, amivel számoltunk, rendelkezésünkre áll. Ez volt az újranyítás oka, ami megtörtént most szeptember 4-én, és ahogy látható a honlapunkon is megjelent felhívásban, a megmaradt összeg egy tíz milliárd forintos keretsösszeg, ami maximum 25 millió eurót jelent. Egyértelmű mindenki számára, hogy 5-6 pályázatra elegedő keretösszegről beszélünk, ha nagyobb pályázatokra gondolunk, de lehet, hogy kisebb az összeg, ami a potenciális pályázat. Pontosan ez a lezárás oka is. Eddig is így jártunk el, ugyanezt az eljárásrendet követtük, azaz, akik pályázni szeretnének nálunk, regisztrálniuk kell, létrehoznak egy fiókot a digitális platformon, ami azt jelenti, hogy mindenki a saját fiókjában kezdi el pályázatát, több féle írat feltöltésével. Most ez a fajta regisztráció nőtt meg gyarkorlatilag, több mind százan regisztráltak 48 óra alatt, és ha a keretösszeget nézzük, ha a legkisebbeket veszem is, húsz pályázatról beszélünk, de maximum 15-ről, egyszerűen azt láttuk, hogy nagyon nagy az érdeklődés és nem szerettük volna, ha az embereket arra bíztatjuk, hogy dolgozzanak, készítsék elő a pályázatot, reménykedjenek és utána nem lesz erre forrás. Tehát, a regisztrációt zártuk le, mindazok, akik már be vannak jegyezve a megadott határidőig folytatják a pályázati anyagok feltöltését, magyarázta Kozma Mónika.
Kérdésünkre, hogy a források közvetlenül a magyar kormánytól származnak, vagy esetleg a román fejlesztési minisztériumtól vagy Brüsszelből, a Pro Economica Alapítyvány elnöke leszögeszte:
– Emlitettem az előbb, hogy ez esetben egy maradvány összegről beszélünk, de gyakorlatilag ez még mindig ugyanabból a parnerségi keretből származik, amit a magyar külügyminisztérium biztosított. Jó lenne, ha valaki megbizna valakit a román források kezelésével is, és ént ezt többször több helyen elmondtam, mert úgy érzem, hogy az elmút 5-6 év és a létrejött nagy beruházások – kilenc nagy szálloda – azt igazolják, hogy lehet rövid idő alatt is nagyon sok pénzt jó felhasználni, de Bukarest részéről nem volt semmilyen jel.
Arra a felvetésünkre, hogy a projektekben valószinüleg nemcsak magyarok, hanem románok és más nemzetiségüek is részt vesznek, az alapitvány elnöke elmondta:
– Mindig is voltak, ha úgy fogalmazhatunk, nem magyar anyanyelvű pályázóink, senkinek sem tudjuk meghatározni mi önkéntesen, hogy mi az ő etnikai hovatartozása, de azt tudjuk, hogy aki nem magyarul szól hozzánk nem magyarul bonyolítjuk le vele a különböző eljárásokat. Nem szoktuk kérdezni senkitől, hogy ő román vagy magyar. Úgy gondolom, hogy amikor a de minimis programot meghírdettük és több mint hat ezer sikeres pályázó volt, köztük sok száz román ember, aki deklaráltan vállalta vagy nyílatkozott, az is az mutathatta, aki oda figyelt, hogy ez egy valós területi fejlesztés és célzottan nem csak a magyar embereknek szólt.
A mostani felhívás Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyéknek szólt. A jővöben kierjed a Partiumi régióra is?
– Rég óta tervezzük a Partiumi programot, de az, hogy a jövőben milyen programunk lessz, nem tudom most elmondani, mivel amig előkésztjük, mindig valami közbejön, hol egy háború, hol egy koronavirus-járvány, vagy egyéb okokból kell halasztanunk, úgyhogy most már megtanultuk a leckét és mindig az inditáskor közöljük az adott projekteket. Az alapitvány nagyon-nagyon szeretné elindítani Partium térségben is ezt a programot, de hogy ez sikerül-e az nemcsak rajtunk múlik, összegezte a Pro Economica Alapítvány elnöke.
Megjegyzendő, hogy 2016-ban született meg a Kós Károly Terv elnevezésű gazdaságfejlesztési stratégia, amely Románia különböző régióira fogalmaz meg fejlesztési prioritásokat.
A stratégia kidolgozói és Magyarország Kormánya egyöntetűen azt tűzték ki célul, hogy úgynevezett kisérleti programként induljon el egy erdélyi gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, majd térségeként, a helyi igényeket figyelembe véve, elérhetőek legyenek a különböző támogatások. Ennek a támogatási rendszernek a működtetésére és a későbbi programok lebonyolítására hozták létre a Pro Economica Alapítványt, melynek legfőbb célja, hogy tudományos és műszaki kutatásokra alapozva javítson a romániai családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson, az Alapítvány által meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Stiri din Mures
Average Rating