Március 10-én a székelyek legnagyobb élő magyar költőjét tűntetik ki – Interjú Izsák Balázs SZNT-elnökkel

Az idén is megemlékeztek a 256 évvel ezelőtt történt madéfalvi tragédiáról. A marosvásárhelyi és madéfalvi megemlékezésekről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hirportálunknak elmondta:

“Marosváráhelyen a megemlékezést január 5-én, mig Madéfalván január 7-én tartottuk. Mindkét megemlékezésen jómagam is részt vettem. A madéfalvi eseményről évről-évre megemlékezünk Marosvásárhelyen is, mivel az a meggyőződésünk, hogy a székelység történelmi évfordulói nem falvakhoz és községekhez kötöttek, hiszen a székely közösség egészét érintik. Számunkra nem elfogadható, hogy csak a madélfalvi emlékműnél vagy csak Marosvásárhelyen emlékezzünk. A székely autonómia törekvésnek egy fontos tartozéka, hogy a székelység történelmi emléknapjai kilépjenek a helyi megemlékezések szük köréből. A székely népnek, mind bármelyik népnek a világon, emlékezetes történelmi eseményeiről mindenkinek meg kell emlékeznie, különösen Madéfalváról. Érdemes elmondani, hogy a madéfalvi eseményeket megelőző két esztendő, 1762 és 1763, a székely nemzeti ellenállásnak az évei voltak, és ez nem az én megállapitásom, hanem a történészek megállapitása, és egész Székelyföldre kiterjedtek. Események voltak sorban, a székelyek megtagadták a fegyver felvételét. A székely székek – Gyergyószék, Háromszék, Udvarhelyszék – mindegyikének meg van minden esztendőben a maga eseménysora. Mindig elmondom Marosvásárhelyen is, hogy a madéfalvi sortűz lezárta a nemzeti ellenállást, ami a székelység történelmi emlékezetében ma is megmaradt.  A székelyek büszkék arra, hogy Európa egyik legerősebb birodalmával két éven át képesek voltak harcolni. Nem volt elég katonai erő és emiatt az ellenállást két év alatt megtörték. Tehát, nemcsak Madálfalvára, hanem azt megelőző székely ellenállásra is emlékezünk Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen.  Arra  törekszünk minden évben, hogy Madéfalva küldöttségét is vendégül lássuk. Nem egy alkalommal jött el Madéfalva polgármestere a marosvásáhelyi Kultúrpalota termében tartott rendezvényre”.

Mint ismeretes, nemrég ismét helységnévtáblákat rongáltak meg: több székelyföldi – Székelyudvarhely, Máréfalva, Hármasfalu – kétnyelvű táblákon feketével bemázolták a magyar feliratot. Megkérdeztük az SZNT elnökét, hogy mi készteti a vandálokat egy ilyen cselekedetre? Esetleg arra utal, hogy nem elég erős a magyar érdekvédelem, vagy hogy a román hatóságok nem lépnek fel erélyesen?

„A magyarellenesség megnyilvánulása egy ösztönzés, akkor erősedik fel, amikor a román hatóságok erre ösztönzik a román közvéleményt magyarellenes lépésekkel vagy során. Rossz és barátságtalan lépésnek tekintettem, például, Klaus Iohannis államfő elutasitó nyilatkozatát, amelyet Orbán Viktor javaslatára válaszként adott. Orbán Viktor Temesváron, a román forradalom 30 éves évfordulóján tett egy baráti, közeledő gesztust, amelyet elutasitani nemcsak sértő, de kilóg a nemzetközi protokolból, az államok közötti kapcsolatból, a Románia és Magyarország közötti jó szomszédi kapcsolatból, annál inkább, hogy mindkét ország uniós és NATO-tagállam. Mindennek a cáfolataként hangzott el az elutasitás, de ellentétes Románia érdekeivel is, hiszen az a normális és természetes, hogy két szomszédos állam, amely uniós tagállam, közeledjen egymáshoz. Ha Kalus Iohannis méltó módon válaszol és szintén egy közeledő gesztussal ad választ, akkor megvagyok győződve, hogy még a táblafestésre sem került volna sor. Sajnos, a jövőben sem mutatkozika készség arra, hogy a román politikai osztály olyan lépéseket tegyen, amelyek Románia és Magyaroszág, a román nemzet és a magyar nemzet közeledését szolgálná”, magyarázta Izsák Balázs.

Arra a kérdésre, hogy már megkezdték-e a Székely Szabadság Napja március 10-i megszervezésének előkészületeit, az SZNT elnöke elmondta:

„Az előkészületeket már a tavaly elkezdtük, amikor áprilisban az illetékes román hatóságoknál beterjesztettük az erre vonatkozó előzetes bejelentést. A szervezetők már elkezdtek tárgyalni a részletekről. A Székely Szabadság Napja történelmének megfelelően e napon adjuk át a „Gábor Áron”-dijat. Nemrég a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a Gábor Áron-i dij odaitéléséről döntött, lényegében a 2019-es évre. Mi mindig az előző évre adjuk át e dijat március 10-én. Ebben az évben Farkas Árpád, a székelyek költője kapja a „Gábor Áron” dijat, aki az én meggyőződésem szerint a legnagyobb élő magyar költő”.

A közel-keleti eseményekkel kapcsolatos kérdésünkre, Izsák Balázs igy válaszolt:

„Természetesen, folyamatosan követen, hallgatom a politikai elemzéseket, a szakértők véleményét. Az utóbbi évben mintha mgsűrűsödtek volna az események, a konfliktusok, a konfliktushelyzetek. Ha a nyugat-európai eseményeket európai szemmel nézem, és amikor azt mondom, hogy európai szemmel nézem, beelértem az Egyesült Államokat, Kanadát is, hiszen az európai kultúra egyfajta meghosszabitásaként, cilizáció szempontjából, ők is hozzánk tartoznak. Ezt a szempontot akár elfogultnak is lehet nevezni. Nem tudok a bőrrömből kibújni, székely vagyok, európai vagyok, kereszrény vagyok és ebből a szempontból mérlegelem a közép-keleti helyzetet. Drukkolok Trump elnöknek, hogy az amerikai érdeket, akár  Irán vagy bármely más szálsőséges állam fölött, tudja érvényesiteni”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:kronika.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.