0
0
Az Európai Bizottság 2025. szeptember 3-án közzétett közleményében elutasította a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezést, pontosabban nem javasol új európai uniós jogszabályt a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című kezdeményezés alapján.
A kezdeményezők szerint az EU kohéziós politikájának különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyek nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői eltérnek a környező régiók jellemzőitől.
Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy e döntés ellen nyújtottak-e be keresetet az Európai Unió Biróságához a november 3-ig kijelölt határidőn belül?
Pontosítok, valóban a két hónap november 3-án járt volna le, de a határidőt november 13-ig meghosszabították és addig a kereset be fogjuk nyújtani.
… és miben áll e a kereset?
Az egész keresetet nem fogom részletezni. Az Európai Bizottság 26 oldalban foglalta össze döntését, ennek megfelelő terjedelmű lesz a kereset is. Én kiemelném az egyik leglényegesebb dolgot, nevezetesen azt, hogy a Bizottság azt állítja ebben a döntésben, hogy a mi polgári kezdeményezésünket 2019 áprilisában csak részlegesen jegyezte be. Ez nem állja meg a helyét, vagy ha durvábban fogalmazok, akkor ez a kijelentés nem igaz. Ha megnézzük a nyílvántartásba vételre vonatkozó döntését az Európai Bizottságnak, akkor láthatjuk, hogy nagyon egyszerűen fogalmaz: a polgári kezdeményezést nyílvántartásba vette. Nem részlegesen, nem jelöl ki benne részeket, hogy mettől meddig, nincs erről szó. Van egy rendelkező rész és azt mondja igen nyílvántartásban vette. Hogy miért állítanak ilyen valótlan dolgot? Azért, mert a Bizottság már egy egész sor érvet felsorakoztatott a polgári kezdeményezéssel szemben, amikor 2013 és 2019 között azért pereltünk hat éven keresztül, hogy vegyék nyílvántartásba a kezdeményezést, hogy tudjunk aláírásokat gyűjteni. Ők ezt a pert elvesztették. Nyugodtan mondhatom, hogy egy vesztes pernek a vesztes érveit nem tudják újra felhozni. Most egy ilyen trükkel próbálkoznak és azt mondják, hogy nem is vették nyílvántartásba teljes egészében, tetszés szerint szúrnak ki részeket belőle annak igazolására, hogy miért nem volt nyílvántartásba véve. Ez nem felel meg a valóságnak, ez nem igaz.
… az Ön véleménye szerint, most is egy hosszú lejáratú perre lehet számítani?
Nem tudom ezt megmondani. Nyílvánvaló, hogy e döntéssel szemben még akkor is vannak közösségi jogi elvásárok, hogyha a Bizottság megteheti azt, hogy egy polgári kezdeményezés alapján nem kezdeményez jogszabályt. Amikor elutasítja és meghozza a döntést, akkor annak a döntésnek illeszkednie kell a szerződésekhez, a közösségi joghoz, ellentmondásos mentesnek kell lennie. Ez a 26 oldal, amit szeptember 3-án nekünk kiküldtek, nem felel meg ezeknek a feltételknek. Én nagyon bízom benne, hogy a bíróság érvényteleníti ezt a közleményt.
Kérdésünkre, hogy hogyan élte meg a Székely Autonómia Napjára Budapesten rendezett ünnepséget, amelyen egy meghívás nyomán vett részt, Izsák Balázs elmondta:
Ott voltam, nagy élémény volt. A Kossuth téren összegyűlt többnyire erdélyeiknek, székelyeknek beszédet mondani, éléményt volt. Azon magyar királyok közeléből, akik évszázadokon keresztül megerősítették és elismerték a székelyek szabadságjogait, az ember érezte ennek a történelmi hangulatát.
A Székelyföldön tartott ünnepségről megjegyezte:
Én azt látom, hogy évről-évre fokozatosan ez a hagyomány, hajdani kezdeményezés, rá kezd érni. 2015-ben kezdeményeztük, akkor csak a határ kivilágítását, de ez lassan hagyománnyá kezd érni, terjed az egész Kárpát-medencébe, szolidarizálunk a székelyek autonómia törekvésével. Hagyománnyá kezd vállni, egyre több helyen lobbanak fel az őrtüzek, nagyon gyakran csak véletlenül szerzünk tudomást arról, hogy itt is volt, ott is volt őrtűzgyújtás, és ez azért is jó, mert e hagyomány a szervezetek vagy a pártok rendezvényei fölött áll. Az embereké. Tehát, 2025-től el lehet mondani, hogy Székelyföld Autonómiájának Napja a székely emberek ünnepévé vált, nem a Székely Nemzeti Tanács ünnepe, a székelyek ünnepe. És nagyon-nagyon fontos, hogy az emberek a magukénak tudják.
Mint ismeretes a Székely Nemzeti Tanács nemrég egy „értelmező nyílatkozatot” adott ki Románia Alkotmányának első cikkelyével kapcsolatosan, összefüggésben Székelyföld Területi Autonómiájával.
Kérdésünke, hogy kihez/kikhez intézték e nyílatkozatot és ha szakemberek segítségével írták-e meg azt, Izsák Balázs kifejtette:
A „szakemeber” egy ngyon jó kérdés. Bizonyos értelemben igen szükségünk volt, mert szakirodalmat tanulmányoztunk, amelyet szakemberek írnak. De ennek volt egy előzménye, hiszen 2013-ban a Krónika hasábjain jelentettem meg egy cikket azzal a címmel, hogy „Az alkotmányossági tévhit”, 12 évvel ezelőtt, és azóta rendszeresen elmondjuk újra és újra, hogy nem az Alkotmányba ütközik Székelyföld területi autonómiájának a statutúma, hanem az Alkotmánynak egy téves értelmezésébe. És, hogy érthető legyen mindenki számára, amikor Románia önmagát nemzetállamként határozza meg, akkor a helyes értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy Romániában az állami szuverenítás bírtokosa, letéteményese az állampolgárok közössége. Ehhez nem kell nagy tudomány és nagy szakértelem, hogy ezt bebizonyítsuk, hiszen mindannyian, mi székelyek és magyarok is eljárunk választásokkor szavazni és mindenki a saját tapasztalatából tudja, hogy szavazati joga van Romániában és azt gyakorolja. Lényegében, amikor választunk, akkor a közösség, a román állampolgárok gyakorolják az állami szuverenítást. Ennek van egy másik, etnicista értelmezése, ezt nem szokták kitenni a kirakatba, mert ezt azért nem vennék jó néven sehol Európában, mert egy diszkriminativ értelmezés, egy etnicista értelmezés, ami azt mondja, azt jelenti, hogy Romániában az állami szuverenítás a román nemzetiségű román állampolgárok tulajdonában van. Tehát, Románia kizárólag a román etnikumú állampolgároké. Nyílván, hogy nem így van. Volt olyan, hogy román újságírók tették fel nekem ezt a kérdést és amikor elmondtam, nem volt erre válasz, mert erre nem lehet választ adni. Jelzem, hogy Románia az egyetlen ország az Európai Unióban, amely nemzetállamként határozza meg magát, amely beveszi az Alkotmányba az a szót, hogy „stat national”, több ilyen állam nincs. Például, Spanyolország alkotmánya első cikkének második szakaszában kimondja: „A nemzeti szuverenitás letéteményese a spanyol nép”. Sok vita van arról, hogy a nemzetállam vagy nemzeti állam fogalmat hogyan lehet helyesen lefordítni, és azért van ez a sok vita, mert nem tudunk az összehasonlító joghoz sem folyamodni, mert nincs más állam, amelynek az Alkotmányában ez a terminus szereplne. Na most, azért nagyon nagy a felelőssége a román politikai elitnek és a román politikai osztálynak, hogy ezt diszkrimináció-mentesen értelmezze. Maga az Alkotmány is a továbbiakban rendelkezik az állampolgárok egyenlőségéről, tehát az Alkotmány kizárja ezt az etnicista, diszkriminativ értelmezést.
…az értelemző nyilatkozat után, lehet számítani arra, hogy kialakul egy párbeszéd román szakemberekkel, politikusokkal?
Parlamenti képviselők szólnak hozzá és sajnos minden eddigi felszólalás, beleértve a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának a megszólalását, azt támasztják alá, hogy ők ama hallgatólagos, nyíltan nem kimondott és nyíltan nem vállalt etnicista értelmezésnek a hívei. Hogy kialakulhat egy párbeszéd, hát ebben a pillanatban nem tudom párbeszédnek nevezni, élénk vita folyik erről, mert ők kiteszik a közösségi oldalra, hogy mit merészeltünk mi tenni, hogy értelmezzük az Alkotmányt és mások is ezért nagyon haragusznak ránk, de amikor vitáznak velünk, akkor valójában az etnicista értelmezést erősítik meg. Én tiszta szívemből azt szeretném, hogy vitassuk meg e témát.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Vasárnap.hu
Average Rating