Megszavazta a magyar Országgyűlés a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslatot

Két évvel a nem- és névváltoztatási kérelmek elbírálásának felfüggesztése után a Kormány most törvényben tiltotta meg a transzneműek számára, hogy nemüket hivatalosan is elismertessék. Hiába állt ki az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa és számos nagykövetség is a törvényjavaslat ellen, nemzetközi nyomás hatására sem állt el a Kormány az alkotmányos alapjogot sértő törvény elfogadásától. LMBTQI szervezetek a köztársasági elnöktől kérik: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje meg a törvényt, irja a hatter.hu portál.

Május 19-én, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal fogadta el a törvényt, amely előirányozza, hogy a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszómák alapján. E törvény értelmében a transzneműek nem változtathatják meg neműket és nevüket a hivatalos okmányokban, tájékoztatott az emlitett forrás, mely megjegyzi:

Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.

A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi (2005-ös, 2007-es, és 2018-as) döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog, jegyzi meg az izraeli lap.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a pedofíliához hasonlította azt a követelést, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak, és gyereket fogadhassanak örökbe, irja a Haaretz izraeli lap, hozzáfűzve:

Magyarország lakossásának mindössze 46%-a támogatja az egyenlő jogok biztositását a LGBTQ közösség tagjainak. Ez az arány a svéd lakosság esetében 96%-nak, mig a csehek esetében 59%-nak felel meg.

E homofób törvény nyilván csak egy példa a másság elutasitására. Az egyik legtekintélyesebb amerikai közvéleménykutató intézet, a Pew Research Center által 2016 tavaszán végzett felmérés szerint a magyarországi lakosság gyengén szerepelt a többi európai állampolgárhoz képest, ami a muzulmánokkal, romákkal és zsidókkal szembeni magatartást illeti:

A magyarok 72%-a rossz véleménnyel van a muzulmán lakosságról, mig európai szinten az állampolgárok 43%-a vélekedik negativan. Ami a romákat illeti ez az arány 64%-48%. A zsidók ellen a magyarok 32%-a van, mig az összeurópai állampolgárok szintjén ez az arány 16%-ra tehető.

A muzulmánellenes érzelmeket az Orbán-kormány erőteljes bevándorlás-ellenes kampánya korbácsolta fel. Magyarországon mintegy 800 ezer roma él, akik az összlakosság 8%-át teszik ki. Ők az ország legnagobb kisebbsége és láthatóan ki vannak téve az élet minden területén a megkülönböztetés valamelyik formájának, jegyzi meg a Haaretz izraeli lap.

A magyarországi antiszemitizmus történelme hosszú időkre vezet vissza. Több mint 600 ezer magyar zsidó pusztult a Holokausztum idején.

Magyaroszágon jelenleg mintegy 100 ezer zsidó él, nagyobb részük Budapesten. A Pew Research Center kutatása szerint a magyar lakosság jelentős része kimondottan antiszemita.

Orbán Viktor és Benjamin Netanayahu kormányfő közeli viszony éptette ki, akárcsak a FIDESZ és Netanyahu pártja, a Likud. Mindkét párt szupernacionalista politkát képvisel, megveti a bevándorlókat és gyanakvóan viszonyul az  EU liberális és az alapvető emberi jogokat támogató politikájához.

Mgyarország diplomáciai védőpajzsot biztosit Izraelnek az EU Izrael-ellenes határozataival szemben, melyek elfogadásához gyakran a tagországok egyhangú konszenzúsa szükséges. Ennek fejében Netanyahu 2019 májusában Trump elnöknél tett látogatása során megnyitotta az ajtókat Orbán Viktor előtt.

A magyar sovinizmus, nacionalizmus és idegengyűlőlet eredével kacsolatos magyarázatok csak amúgy áradnak. A történelemnek mindenbizonnyal nagy szerepe van a magyar magatartását alakulásában. És mégis, a magyar nyelv a nacionalizmus egyik közvetlen gyökere.

A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonságban áll a finn eredetű nyelvekkel. Ami azt jelenti, hogy Magyarország külön nyelvi szigetet képez Európa szivében, irja az idézett forrás.

A világ egyetlen országa sem beszéli Magyarország nyelvét és mindenbizonnyal ebből adódik a másság elfogadásának félelme is, ami szervesen beépül az egyének világnézetébe és ez befolyásolja az egész társadalmat.

Tekintettel e nyelvi sajátosságra, feltevődik a kérdés, hogy a magyar állampolgárok közül hányan beszélnek egy idegen nyelvet, amely hidként kötné őket össze a külvilággal.

Az Eurostat 2016-os statisztikai adatai szerint, a 25 és 62 közötti éves magyarok 42,4%-a beszél egy idegen nyelvet, miközben Lenyelországban a lakosság 67%-a beszél egy másik nyelvet, anyanyelvén kivül.

Az idegen nyelvismeret hiányának nemcsak kulturális, de jelentős politikai visszaütője is van. Lévén, hogy az Orbán-kormány saját ellenörzése alá vette csaknem teljes mértékben a magyar médiát, a lakosság nagyrésze cask a hivatalos forrásokból, hirekből értesülhet, és nincs lehetősége ellenörizni az információk hitelességét, nincs hozzáférése a más nyelven közölt információkhoz.

Az Átlátszó független, tényfeltáró magyar lap irása szerint a budapesti kormány az utóbbi nyolc év alatt 216 millió eurót költött egyes propaganda cégek poziciójának megerősitésére. Csak két példát emlitünk meg ezzel kapcsolatban: a migráció-ellenes kampányt és a magyar származású Soros György amerikai tőzsdespekuláns elleni hadjáratot, akit Orbán első számú ellenségének tekint.

Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a magyar fiatalok, akik megtanultak legalább egy idegen nyelvet, masszivan távoznak  Magyarországról. A Portfolio.hu portál szerint 2006 és 2019  mintegy 600 ezren védoroltak ki, főleg Nyugat Európába, a jobb megélhetés reményében.

Ezek a fiatalok nagy űrt hagytak maguk után az Orbán-kormány politikáját ellenzők sorában. Noha, a magyarországi választásokon a külföldön élő állampolgárok levélben adhatják le szavazataikat, a kormány szigorú intézkedéseket vezetett be, mint például a szavazati idő korlátozása vagy a választási körzetek kevés száma. Igy, a kormány korlátozta, tulajdonképpen, a kivándorlók szavazati számét.

Ezzel szemben, szavazahatnak a szomszédos országokban élő – Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna – magyarok, mely országok az 1920-ban aláirt Trianoni békeszerződés előtti Nagy Magyaroszág részét képezték, s melynek nyomán az ország területe kétharmaddal csökkent.

Összeállitota: Székely Dénes

Foto:humenonline.hu

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.