0
0
Kedden vita zajlott az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről, a szerdai plenáris ülésen pedig a képviselők szavaztak a Sargentini-jelentésről. A képviselők 448:197 ellenében elfogadták a jelentést. 48 képviselő tartózkodott.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítással, a tudományos élet helyzetével, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A hetes cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Szijjártó: Ez egy koncepciós eljárás volt
Az Európai Parlament szerdai döntése bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóján, és hozzátette, hogy az eljárás koncepciós eljárás volt. A Magyarországot elítélő döntést azért hozták, mert hazánk bebizonyította, hogy a migráció nem szükséges folyamat, azt meg lehet állítani – mondta a külügyminiszter.
A szavazásról elmondta, hogy a döntés csalással történt, mivel a tartózkodó szavazatokat nem számolták be, és ez európai parlamenti szerződésekkel homlokegyenest ellentétes. Az Európai Parlamentben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok.
A döntéshozók pontosan tudták, hogy Magyarország a migrációt támogató politikát soha sem fogja elfogadni, ebben a magyar emberek világos döntést hoztak. Magyarország magyar ország marad. A magyar emberek döntöttek arról, hogy csak mi hozhatunk döntést arról, hogy kivel akarunk együtt élni, és kivel nem, a kormánynak kötelessége megvédeni az ország határait, és a kormány ezt mindenféle fórumon képviselni fogja – mondta.
A jelentés politikai vádirat
A jelentésről elmondta, hogy hogy tele van minősített hazugságokkal, bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben. A jelentésben foglalt hazugság cáfolatát minden EP-képviselőnek elküldtük – közölte.
Szijjártó Péter kiemelte, a jelentésben 69 megállapítás van, ebből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyet Magyarország már tárgyalások útján rendezett. Azzal, hogy ezeket újranyitja, ez az európai eljárásrend totális felrúgása. További 19 ügyben folyamatban van az eljárás a magyar kormány és az európai intézmények között, és ezeket is vádként foglalták bele a vádiratba – tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, 378 hamis, alaptalan, Magyarországot sértő pont van a vádiratban. Ez a vádirat Magyarországot antiszemitizmussal vádolja, pedig nem Magyarországon gyújtják rá a lakást idős zsidó emberekre – mondta a külügyminiszter.
Forrás:hirado.hu
Foto:CursDeGuvernare
Average Rating