„Nagy-Britanniának nem lesz könnyű dolga az EU-n kivül”

sogor csaba-Interjú Sogór Csaba EP-képviselővel –

A június 23-i, nagy-britannia-i népszavazáson a brit lakósság országuk uniós tagságáról való lemondása mellett szavazott.

A brit referendum után kialakult helyzetről Sogór Csaba európai parlamenti képviselőt kérdeztük:

„Nagy-Britanniában nagyon bizonytalan a helyzet. És bizonytalanság van, mert  nincsenek kidolgozva azok a feltételek, melyek alapján egy EU-tagország kiléphet e közösségből. A legfontosabb azonban az, hogy mindenki őrizze meg a higgadságát. Iyenkor, a háború után sok a hős. A legfontosabb az, hogy politikai szakitás legyen és minél hamarabb kezdődjenek el a tárgyalások. A kilépési kérelmet a brit parlamentnek kell benyújtani, de úgy néz ki, hogy ezt még ők sem tudták elinditani. Attól kezdve két éven belül ki kell dolgozni  ezeket a kilépési feltételeket, hiszen ha nem dolgozzák ki megszűnik mindenféle szerződés az EU-val. Ami a munkavállalakokat illeti, nyilvánvaló, mint egyébb más kérdésben is, minden marad a régiben, ezt azt jelenti, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó erdélyi, magyarországi magyarok vagy kelet-európaiak ugyanolyan körülmények között dolgozhatnak, mint jelenleg. Ahogy én nézem az elöregedő brit társadalomnak szüksége lesz a kelet-európai munkaerőre 2019 után is, de ezt a kérdést is a piac fogja majd szabályozni. Úgy véljük, hogy 2017-ben sikerül a briteknek benyújtania e kérést és  a többi majd menetközben kiderül”.

Elhúzódik 2017-ig, amig Nagy-Britannia benyújtja  a kilépési kérést?

„Egyelőre azt tudjuk, hogy a leköszönő miniszterelnök úgy gondolja, hogy majd az új kormány teszi meg ez irányban a lépéseket, 2016 októbere után. A  britek csak most ébrednek rá a valóságra és valószinüleg senki nem vállalja a politikai felelősséget, hogy kivezesse az Unióból Nagy-Britanniát. Erre szólitotta fel minden felelős vezető, európai politikus a briteket, hogy minél hamarabb inditsák be a válópert. Én ezt a hasonlatot használom és úgy gondolom, hogy a gyermek érdekében  a szülőknek, – ha már nem tudnak együttélni, – tisztességes körülmények között kell lefolytatniuk a válópert és ha minél tovább húzódik a per, minél több a civakodás, annál súlyosabban károsúl a gyermek. Igy, a briteknek sem, az Uniónak sem lenne érdeke, hogy – hamár megtörtént, hamár igy döntöttek -időhúzással próbálják megoldani e problémát. Én azt mondom, hogy ez igy jó is volt, minden nehézség és minden súlyos következmény ellenére: ha maradnak a britek, akkor tovább folyik ez a húza-vona és a piaci alkudozás, hogy miben maradunk, még ezt kérik, még azt kérik… Egyesek azt mondják,  hogy Nagy-Britannia be sem lépett rendesen az EU-ba, illetve annyi külön kedvezményt alkudott ki magának, hogy gyakorlatilag csak szentesitettük a különválását. Ami fontos az az, hogy az Unión belül vagy kivül, Nagy-Britannia az európai kontinensnek a része, mégha szigetország is, és lehet egy különleges státusa, mert a piac, a gazdaság szempontjából és kérdésében nem fog tudni az Unió nélkül létezni”.

Hogyan lehetséges az, hogy a britek most aláirásokat gyűjtenek a népszavazás megismétlésére. Lehetséges egy népszavazást hatálytalanitani?

„Meglehet próbálni, úgy-e 48%-a nemet mondott a kilépésre, illetve a bennmaradás mellett volt, de ezt nehéz most megitélni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet megismételni egy népszavazást. A nem, az Nem. Egyes politikusok szerint ezt a kilépést a skót parlamentnek meg kellene szavaznia, mert a Skóciát érintő kérdésékben a skót parlamentnek van joga dönteni Ez egy népszavazás volt, a politikusok, a politiai pártok feladata az, hogy a szavazást figyelembe vegyék, s valószinüleg a jelenlegi körülmények között figyelembe fogják venni. Ha nagyon elméleti sikon gondolkodunk lehetne az is, hogy a brit parlament azt mondja NEM. De,  nem hinném, hogy erre sor kerüljön, de a politikában minden lehetséges. Ez is megtörténhet. A lényeg az, hogy – s itt az előnyeit kell nézni vagy a rosszban a jót keresni – azok a politiusok, politikai pártok, amelyek nem vették komolyan, most végre vegyék komolyan azt, hogy nem  elég csak tenni jót, azt meg is kell magyarázni az állampolgároknak. A mostani referendum esetében nem az észérvek döntöttek, mert ha az észérvek döntenek akkor, józan ember nem szavaz arra, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. A számadatok is mutatják, hogy több előnye származik egy tagállamnak, abból ha az Unióban van, mint, hogy kivül legyen. Utólag sok mindent meg lehet bánni, de nyilvánvaló a legfontosabb – amint már mondtam -, hogy vegyük komolyan azt, hogy folyamatosan kapcsolatban kell lenni az uniós polgárokkal és megmagyarázni a döntéseket, hogy mit jelent a közös felelősség, hogy mit jelent az, hogy a piciket is meghallgatjuk – ezt főleg Németországnak kell mondnai – és itt a kistagállamokra gondolok, hogy mit jelent komolyan  venni a frontországok problémáit – Görögország, Olaszország, akár Magyarország is -, amelyek a migráció kérdésével küzdenek.  Ma már mindenki azt teszi, amit a magyar miniszterelnök mondott, hogy meg kell védeni az uniós határokat. Biztos, hogy nehéz dolog, ha nincs viz, nincs élelem, de mondom, hogy a politikai nagyhatalmaknak, a pártoknak komolyan kell venniük a piciket, a polgárokat, és oda kell figyelniük a valós problémákra is. Az erdélyi magyarok számára is ez azt jelenti, hogy amikor a katalán, a skótok az északi szakadásról beszélnek, és esetleg újjal mutogatnak rájuk, akkor mi elmondjuk, hogy nem akarunk elszakadni, mi csak azt szeretnők, ha Románia betartaná a vállalt kötelezettségeit kisebbségjogi téren, hogy legyen kisebbségjogi keret-törvény, hogy legyen kultúrális és területi autonómia, s akkor mi rendben és békében leszünk, de ha ezeket nem tartja be, ha szönyeg alá seperik a problémákat akkor mindig baj lesz. Ilyen értelemben jó alkalom volt a Brexit is, hogy az ember összeszedje magát, mint amikor amikor árviz vagy amikor tűzvész van, akkor az ember menti a menthetőt, aztán meg leül és elgondolkodik azon, hogy hogyan lehet a követekző árvizre felkészülni vagy azt kivédeni, megakadályozni, gátat épiteni, vagy a tűzvész esetében, biztonsági intézkedéseket hozni. A  Brexit, ez a politikai válság most arra jó, hogy rendezzük sorainkat és rövid távú, de hosszú távon is megoldásokat találjunk. Nem lesz könnyű dolga Nagy-Britanninának az EU-n kivül, mivel olyan feltételeket fog szabni az Unió, és úgy fogja elmondani ennek a kilépésnek a költségeit és következményeit, hogy utána bárki más is legyen az, aki még ezzel foglalkozik, kétszer is meggondolja. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor újjal mutatnak a bűnösökre. A kilépést szorgalmazó politikusok magyarázzák a bizonyitványukat, hogy a sok pénz, ami az uniós költségvetésbe és a kampányra ment, az igéretek szerint a brit egészségügyi kasszába kellett volna megtérülnie. Hát nem mehet oda, ilyet nem lehet csinálni, az nem komoly ember, aki olyat igér, amit biztos nem tud teljesiteni”.

Ebben az évben Magyarország népszavazást tart a kötelező kvóta-rendszer bevezetéséről. Az ön véleménye szerint e kérdés mellett a szavazóknak Magyarország uniós tagságáról is kell dönteniük?

 „Erre igény nem érkezett sem a politikai pártok, sem  a polgárok részéről. Egyébként Nagy-Britanniában is nagyon szoros volt a küzdelem, az idősebb lakósság nem is annyira az Unió, mint kormánya ellen szavazott, hiszen az általános tendencia az, hogy ha valami rosszul megy, akkor mindig a kormányt vagy az Uniót szidjuk, ha meg valamit jól csinál vagy ha valami jól működik az a saját dicsősége. Tehát, nem hiszem, hogy Magyarországon erre sor kerülne. A kvóta-rendszerről is sokat vitatkoztunk és a mi álláspontunkkal jó példát mutattunk Nyugaton is. Az utóbbi időben a lengyelek, például,  több, mint 500 sziriai családot fogadtak be, főleg keresztényeket.  Lengyelországban Romániához  képest valamivel jobbak az életkörülmények és mégis, állitólag, ebből az 500 családból ma már egy sem tartózkodik Lengyelország területén. Mi is fogadhatunk be és Magyarország is fogadhat be menekülteket, de azonnal odébb állnak, mert úgy gondolják, hogy Svédországban és Németországban – ez a két ország hivta őket, – még a szociális segély is nagyobb, mint egy átlag polgár keresete. Ennek ott is vége lesz, mivel már nem birja sem Németország sem, Svédország.  A kötelező kvóta nem oldja meg a problémát.  Sziriai menekült táborokat működtető szerzetesek, lelkészek, civil szervezetek, püspökök mondják el, hogy ilyen rövid távon vizet, ruházatot, fedélzetet kell biztositani a menekülteknek, de utána a megoldás az, hogy a háborút be kell fejezni. Amikor erre lesz politikai akarat, a háborút befejezik, akkor megszűnik a menekültáradat is. De, közben klimaváltozas, népesedési-robbanás-menekültek lesznek, vagy már vannak, és enyhén szólva Európa csak most látja azt a sok kifizetetlen számlát, amit évszázadok alatt összegyűjtött, a gyarmatbirodalom, a rabszolgatartó-társadalom és az afrikai kontinens gátlástalan kifosztosa révén – a talajkincsek szempontjából. A háború okozta menekültválság csak egy csepp a tengerben, ez után jönnek majd a klimaváltozás, népesedési-robbanás-menekültek. Gondoljunk csak abba bele, hogy évente Magyarország és Erdély területéhez hasonló nagyságú felület sivatagosodik el. Egy csomó embernek megszűnik az életlehetősége és ezek az emberek útrakelnek. Európának és a civilizált nyugati világnak nagy-nagy érdeke és felelőssége, hogy békét és megfelelő életfeltételeket teremtsen. Aki nyomorog, éhezik, akkor hiába húzok keritést, az éhség nagy úr, és átfog jönni, s egyszerűen szólva, kiszedi a zöldségeket és a termésemet a kertemből, mert valamit ennie kell neki is…”

 Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:www.szabadsag.ro

 

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.