0
0
Magyarországon egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok amiatt, hogy masszív jogsértések érik a hatóságok részéről. Még a külföldi tulajdonosok sem mentesek a kisajátításoktól – írja a fr.de.
Egyre több Maghyarországon működő külföldi cég elmarasztalja a kisajátításukat célzó politikai rendszert. A hírek magas különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, illetve arról szólnak, hogy az ügyészség rajtaütésszerű házkutatásokat rendel el külföldi cégek munkatársainál. És az Európai Unió, ahol mindez történik, csaknem tétlenül szemléli az egészet.
Az Ippen.Media munkatársa az építőanyag-ipar, az energetika, a távközlés, az élelmiszer-kereskedelem és a szállítás-közlekedés területéről sok vállalat képviselőit megkérdezett, de a legtöbbjüket csak azzal a feltétellel lehetett szóra bírni, hogy nem nevezik meg őket. Mások teljes mértékben elzárkóztak az állásfoglalástól, mert a magyar kormány megtorló intézkedéseitől, illetve attól tartottak, hogy helyzetük tovább romolhat.
A cégek által elmondott történetek sok tekintetben hasonlóak. Számos ilyen vállalkozás már a Szovjetunió összeomlása után mérlegelte a magyarországi megjelenést, mások a 2000-es években jöttek, jóval azelőtt, hogy az ország illiberális demokráciává alakult volna Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével. Beruháztak, alacsony adókba és olcsó munkaerőben volt részük – és cserébe ezek a cégek sok munkahelyet teremtettek. Így Németország nagyon fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak.
Orbán felemelkedésével kezdetben nem sok minden változott a cégek számára. A vállalatok azonban tapasztaltak bizonyos változást: a médiát oligarchák vásárolták meg és álnacionalizálták, az igazságszolgáltatást aláásták, Orbán barátai, családtagjai pedig fontos pozíciókba kerültek. A külföldi befektetők számára az ország mégis alapvetően vonzó maradt.
A szakadás 2021-ben következett be, egy évvel a pandémia kirobbanása után. Orbán a járványt arra használta fel, hogy bevessen egy régi trükköt: veszélyhelyzetet hirdetett ki, és azóta is, még 2023-ban is rendeletekkel kormányozhat. Nagyjából ekkor szorított a Magyarországon működő külföldi vállalatok helyzetén. Ő maga is bejelentette, hogy a gazdaságnak magyar kézbe kell kerülnie. Országos bajnokokat kell teremteni, a külföldi cégek részesedési arányát pedig csökkenteni – Orbán erről többször is nyilvánosan beszélt.
A Heidelberg építőanyag-kereskedés a ’90-es években kezdett cementet eladni Magyarországon. Tavaly a konszern átvételi ajánlatot kapott, amelyet visszautasított, erre 90 százalékos bányajárulék megfizetésére kötelezték. A magyarországi leányvállalat most veszteséges, és nem tudni, meddig képes kitartani, ráadásul időközben az állam a cementtermékek lehetséges árát is előírta. „De készen állunk a harcra” – mondja az egyik cégvezető.
Ezekről a problémákról beszélt az E.ON energiavállalat is. 2023 májusában az EON Hungaria vezérigazgatója, Guntram Würzberg nyilatkozott a Portfolio magyar portálnak. Az E.ON energetikai vállalat hajlandó volt tisztességes feltételek mellett egymilliárd eurót befektetni a magyar infrastruktúra korszerűsítésébe, ám tavaly az történt, hogy rendelettel kötelezték a tönkrement Dunaferr árammal való ellátására, alapvetően ingyenesen, ami az éves bevételt tíz százalékkal rontotta, és a kompenzációról folytatott tárgyalások egyelőre semmilyen eredményre nem vezettek.
Más, névtelenségüket megőrizni óhajtó cégek is hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek. Először jött az „átvételi ajánlat”, amit elutasítottak, majd elkezdődött a zaklatás. Fejlődésüket sürgősségi rendeletek akadályozzák. Mint ismeretes, egyes cégek irodáit és átkutatták az ügyészek.
Az Eu túl sokáig hezitált, ami Magyarországot illeti
A Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága fokozódó aggodalommal figyeli a fejleményeket, a magyarországi ügyek illetékese elmondta az Ippen.Mediá-nak, hogy az országban a beruházások biztonsága nem csupán a német, hanem az osztrák, francia cégek vonatkozásában is veszélynek van kitéve. “Sok cég teszi fel magának most a kérdést: kívánatos vagyok-e Magyarországon? Ha igen, meddig?”
Megoldás nincs a láthatáron. Az EU-nak lenne a legnagyobb befolyása a magyar kormánnyal szemben, de az európai ellenállás későn és nehezen jön: az uniós forrásokat részben befagyasztották, és jogsértési eljárások folynak. De ehhez idő kell.
Az Európai Parlament júniusi állásfoglalása leszögezi: “A Parlamentet megdöbbentik a megfélemlítésről szóló jelentések, például a titkosrendőrség cégközponti látogatásai és más nyomásgyakorlási módszerek”. Az Európai Parlament azt is megjegyzi, hogy “aggodalommal veszi tudomásul, hogy egyre több cég kerül magyar oligarchák kezébe”. A probléma tehát jól ismert. A kérdés csak az: hány cég marad még Magyarországon, mielőtt az EU hatékonyan fellép?
Forrás: economedia.ro
Fordította: Székely Dénes
Foto: Business Magazin
Average Rating