0
0
“Történelmi” eredménnyel zárult az április 3-án lezajlott országgyűlési választás Magyarországon. Minden történelmi. Történelmi győzelmet aratott a 12 éve kormányzó FIDESZ-KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) szövetség, míg a hatpárti egyesült ellenzék történelmi vereséget szenvedett.
Ahhoz, hogy a valósághoz közelebb álló véleményt alkothassunk a választások tisztaságáról, illetve a szavazás titkos jellegének megőrzéséről, mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy a választási kampány, illetve a választások körülményei korrektek voltak-e. El kell ismernünk, hogy nincs száz százalékosan demokratikus választás.
Orbán Viktor hatalmas választási kampányt folytatott, és kizárólag a háború jelentette veszélyre összpontosított. A miniszterelnök szlogenje egyébként a “háború vagy béke” volt, ami később a választások legfontosabb tétje lett.
A FIDESZ és Orbán Viktor teljes választási kampányának velejét a háború, a háború elől Magyarországra, de más országokba is menekülő ukránok humanitárius segítségnyújtása képezte, valamint az hogy Magyarország nem küld fegyvert Ukrajnának és nem is engedi meg a fegyverszállításokat áthaladni az ország területen Ukrajna fele. Ez a hozzáállás nagy hatással volt az emberekre, akik többsége meggyőződött afelöl, hogy Orbán kivételesen jól kezeli a helyzetet, valamint az ország energiabiztonságának biztosítását, szemben ellenjelöltjével, Márki-Zay Péterrel, aki egész választási kampánya során fegyverek és katonaság ukrajnai küldését szorgalmazta, ami a magyar hatóságok szerint Magyarország háborúba való bekapcsolódását jelentette volna. A másik téma, amely szintén pozitívan hatott az emberekre, az a FIDESZ bevándorlók elleni küzdelem volt.
A két téma, különösen az utóbbi annyira elragadta a közvélemény figyelmét, hogy más kérdések teljesen eltörpültek. Ahogy, egyébként, Obán Viktor is fogalmazott a székesfehérvári kampányzáró eseményen: “belénk csapott a mennykő, vagyis az orosz-ukrán háború, és az egész választási kampány megváltozott, ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogy mit csináltunk az elmúlt 12 évben, illetve amit a jövőben akarunk, a háború által teremtett helyzetre kellett összpontosítanunk”, Most, a háborún túl, az emberek nagyrésze a FIDESZ-en és Orbán Viktoron kívül nem is akarnak mást hallani, tudni, ami igaz úgy a magyarországi magyarokra, mind a határon túli magyarokra, mint például Erdélyben vagy Szerbiában.
Itt a szavazás előtt a szavazati joggal rendelkező választókat “jól felkészítettek”, hogy kivel szavazzanak. Főleg vidéken, ahol például egy polgármester jobban tudja, hogy kivel kell menni továbnb a jövőben. Az emberek nem is ismernek más pártot a FIDESZ-en kívül, nem is tudnak megnevezni egy másik politikai pártot. Ezekre a településekre, valószinüleg, négyéventként száll ki egy-egy kormányképviselő, amikor önkormányzati választások vannak és bekitatják az új polgármestert, aztán a többit az Istenre bízzák. És akkor határozottan kijelenthetjük, hogy a választások szabadok voltak? Nem is beszélve arról a botrányról, amely a választások előestéjén robbant ki a Marosvásárhely melletti Jedd községben egy illegális szemétlerakóba kidobott levélszavazatok miatt, vagy arról, hogy a szavazólapok egy részét hogyan gyújtötték be Erdélyben, hogy visszaküldjék a magyarországi Nemzeti Választási Irodához.
Például, a szavazólapokat egy nagy áruházlánc kasszájánál lehett hagyni, ahonnan az UDMR képviselői gyűjtötték össze, akik ráadásul figyelmeztették a szavazókat, hogy ne bízzanak a Román Postában.
Ami pedig az egységes ellenzéket illeti, amely amennyire egységes annyira megosztott, a kampány során, nem az olyan fontos kérdésekre koncentrált, mint például az egészségügy vagy oktatás, hanem a bizonytalan szavazókat igyekezett megszólítani. Emiatt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyedül maradt a választási kampányban. Márki-Zay inkább Magyaroszágon kampányolt, de ott sem országos szinten, mintsem a határon túl. Az egyetlen erdélyi látogatása márciusban volt, amikor Kolozsváron részt vett, – nagy erőfeszítések árán – egy közönségtalálkozón, miután a romániai helyi közigazgatási szervek nyolc magyar vezetője tavaly év végén megtagadta a fogadását. A kolozsvári közönségtalálkozón sem értettek sokat a jelenlévők az ellenzék programjából, de még a jelölt erdélyi magyarsághoz intézett üzenete is tartalmatlan volt, egyszóval a kolozsváriak szinte semmit sem értettek a találkozóból. Márki-Zay nem volt, például, Szerbiában, ahol a magyarok zöme a FIDESZ-re szavazott.
Most Márki-Zay a bűnbak az ellenzék választási kudarca miatt, mert senki nem akar lemondani, sem a Jobbik elnöke, Jakab Péter, sem a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gurcsány Ferenc. Egyébként e két párt között a legerősebb a szövetség az ellenzéken belül. Az ellenzéket évek óta Gyurcsány uralja, valószínűleg ez az oka a sorozatos vereségnek is. Ebben a helyzetben Márki-Zay Péter valószínűleg nem fogja átvenni parlamenti mandátumát – amiről a kampány során amúgy el si mondta: hogy ha elveszíti a választást, akkor lemond a mandátumról. Nem fogja átvenni, mert nincs pártja, és ezért be kell állnia a “Párbeszéd Magyarországért” frakció soraiba a budapesti törvényhozásban. Tekintettel arra, hogy nem tagja ennek a képviselőcsoportnak, aligha lehetne frakcióvezető, vagy aligha kaphatna képviselői vagy bizottsági elnöki tisztséget. Ezért valószínűleg továbbra is Hódmezővásárhely polgármestere marad, és saját pártot alapít. Majd eldől, hogy hogyan alakul a helyzet.
Székely Dénes
Foto: fanatik.ro
Average Rating