0
0
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők közé sorolta 2014. évi jelentésében a székelyföldi autonómiatörekvéseket, tájékoztatott az mno.hu portál.
A jelentést a román parlament honlapján tették közzé. A 39 oldalas dokumentumban egyetlen bekezdés foglalkozik az „etnikai alapú szélsőségességgel”. Ebben az SRI megállapítja, hogy az autonómiapárti diskurzust az autonómia nyílt hirdetése jellemezte.
„Külföldön Bukarest »magyarellenes politikájának« a nemzetköziesítése volt a cél, belföldön a »székely« etnokulturális sajátosságok agresszív hangoztatására esett a hangsúly”, állapította meg az SRI a parlament elé terjesztett jelentésben. A hírszerző szolgálat úgy vélte, hogy a román állam intézményeinek fellépése következtében csökkent „a szélsőséges, hungarista csoportok” megnyilvánulásainak intenzitása, így ezen a téren kevesebb a fenyegető jelenség.
Magyarország, mint kihivás
Az SRI szerint a nemzeti kisebbségek helyzetét továbbra is befolyásolják „egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok vagy diplomaták” arra irányuló erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét az anyaország érdekeinek támogatásába. A jelentés a kémelhárítás kihívásai között – Magyarország vagy a romániai magyar közösség említése nélkül – utal egy országra, amely az ellenőrzés megerősítésére törekszik „nemzettársainak közössége és annak fő szervezetei fölött”.
A dokumentum arra is kitér, hogy „a regionális és globális geopolitikai fejlemények” nyomán intenzívebbé vált a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége Románia területén, és ezek célja egyebek mellett negatívan befolyásolni a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket és a nemzetiségek együttélésének légkörét”.
Nem nőtt a terrorfenyegetettség
Az SRI úgy értékelte, hogy Romániában nem növekedett a globális átlag mértékénél jobban a terrorfenyegetettség szintje, ezért nem indokolt a készültség növelése. A hírszerzés a 2015-ös év kihívásai között első helyen a nemzetbiztonságot is veszélyeztető korrupció jelenségét említi. A felsorolásban utolsóként tesz említést a szélsőséges megnyilvánulásokról, amelyek befolyásolhatják az etnikai és szociális viszonyokat.
A románok hét százaléka támogatja a székely autonómiát
Egy szeptember közepén végzett közvélemény-kutatás szerint Románia lakossága 7,1 százalékának van jó véleménye a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetéről, írja az MTI idézte Krónika napilap.
Az INSCOP Research kutatóintézet által készített felmérésben megkérdezettek 72,2 százaléka úgy válaszolt, hogy rossz véleménnyel van a tömbmagyar regió önrendelkezéséről, mig 7,1 százalékuknak volt kedvező a véleménye, 11,2 százalék semleges álláspontra helyezkedett (sem jó, sem rossz véleményt nem tudott mondani). A megkérdezettek 9,5 százaléka nem válaszolt a kérdésre. A kutatás során 1085 személyt kérdeztek meg szeptember 10. és 15. között.
Megjegyzendő, hogy az RMDSZ a 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán határozott arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról a bukaresti törvényhozásban. A tervezetet többszöri halasztás után 2014 júniusában bocsátotta közvitára, azt ígérvén, hogy a román társadalmat is megpróbálja megszólítani. A törvénytervezet szövegét mindeddig nem véglegesítette és nem nyújtotta be a parlamentben. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia lakosságának a 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
Average Rating