0
0
Az úzvölgyi katonatemetőben történt incidens után mintegy háromszáz román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze szombaton a Mátyás-szoborcsoport előtt a Facebookon meghirdetett rendezvényre.
Az Egyesülés téren egybegyűlt tüntetők tábláin – románul és magyarul – többek között ilyen feliratok voltak: „Román vagyok, szabadon élek szabad emberek között, nem uralkodok senki fölött”, „A csendőrség egymás ellen uszít”, „Manipulálás és uszítás nélkül” „Szolidaritással a sovinizmus ellen”, „Hargita, Kovászna, emberséges föld”.
Cornel Vilcu, a megmozdulás kezdeményezője elmondta: azt szerették volna megmutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek. A kezdeményező az európai parlamenti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrendeződött politikai erővonalakkal magyarázta az úzvölgyi incidenst.
Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója maga részéről kijelentette: normális emberek vannak többségben az országban, de vannak, akik nagyon jól megélnek az uszításból.
Az úzvölgyi katonatemető körül a Hargita megyei Csikszenmárton község hatóságai és az RMDSZ, illetve a Bakó megyei Dormánfalva önkormányzata között alakultak ki nézeteltérések.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon.
A második világháború végéig a temetőbe több mint 1300 különböző nemzetiségű katona földi maradványait temették el.
A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata több kőkeresztet és egy emlékművet állitott fel a sírkertben az első világháborúban elesett román katonák emlékére.
Az RMDSZ képviselői szerint a dormánfalvi önkormányzat illegálisan járt el, mivel a temető a Hargita megyei Csikszentmárton község köztulajdonában szerepel és a kőkereszteket a magyar katonák feltáratlan sirjai fölé állitották.
Forrás: Magyar Hirlap/Agerpres
Foto:Mediafax
Average Rating