
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2024-ben 968 000 tonna burgolya termett, ami 18%-kal jelentett kevesebbet a 2023-ban begyűjtött több mint egy millió tonnához képest. A MARS adatai szerint, az idén Romániában lesz a legalacsonyabb burgonyahozam az Európai Unión belül, azaz 14,7 tonna/hektár. Összehasonlításképpen, a nagyobb uniós termelők, mint például Németország és Franciaország, háromszoros hozamot termelnek, több mint 41 tonna/hektárt. Jelenleg az ár nagyon alacsony az európai piacon. Például Németországban, a piacvezető országban, a nem szerződéses mennyiségeket mindössze 50 euró/tonna áron értékesítik. Románia követi ezt a csökkenő tendenciát, de gyenge a termés is.
Az ágazat főbb szereplői szerint, akik részt vettek a ZF Agropower eseményen, a Banca Transilvania és a Penny által támogatott projektben, az idei termést mintegy 800 000 tonnára becsülik, ami legalább 20%-al kevesebb az előző évhez képest. A fő bűnös az időjárás, az idei helyzet azután alakult így, hogy Románia már 2024-ben is 18%-os terméskiesést könyvelt el, az INS adatai szerint.
„Országos szinten 20-25%-os lesz a csökkenés. Itt nagy hátrányban vagyunk Franciaországhoz képest: amikor azt mondják, hogy gyengébb évük van, az országos átlagtermés körülbelül 40 t/ha, de ez azt jelenti, hogy sok gazdálkodó van, aki öntözés nélkül is eléri a 70-80 t/ha-t, még egy gyenge évben is. Nálunk nagyon jónak számít, ha 40-45 t/ha a burgonyatermés. Most Romániában a terméshozam mindössze 14-15 t/ha, a korábbi évek 18 t/ha-jához képest”, mondta Kiss Péter, Kovászna megyében burgonyát termesztő Solfarm tulajdonosa.
Kiss Péter megjegyezte, hogy Romániában is van vetőmag, mint más országokban, de hiányzik a víz. Tíz évvel ezelőtt ez nem volt probléma, legalábbis Erdélyben, mert mind a környéken, mind Brassóban elég bőséges volt a csapadék. Most azonban azt állítja, hogy még a hegyvidéki területeken sem esik eleget. Ráadásul a hőmérséklet is jelentősen megemelkedett. A gazdák hozzászoktak, hogy egy-két évig gyengébb volt a termés, de aztán a harmadik évben behozták, amit elvesztettek. Ilyen év azonban, még soha nem volt, mondja Kiss Péter, hozzáfűzve: A nyár elég hűvős volt és amikor a termés beindult, megfelelő volt a páratartalom is, azonban júniusban a túlzott esőzések megkárosították a növény szárait, leveleit és gyökereit, amelyek csak a felszínen fejlődtek, körülbelül 20 cm mélységben. Ezt követően mintegy 30 napos hosszú időszak következett, nagy hőséggel és vízhiánnyal, és a gyökerek már nem tudtak lehatolni a talajba, ami a bokrok kiszáradásához vezetett, ahová a víz nem jutott el.
„A termelés a térségben 8 t/ha az öntözetlen területeken, illetve 40-45 t/ha öntözött területeken. A kisgazdák, vagy azok, akik nem megfelelően öntöztek, nem tudják biztosítani a termés termelékenységét és stabilitását. Öntözési beruházások nélkül Románia nem lehet versenyképes a nyugat-európai gazdákkal szemben, még akkor sem, ha technikailag lehetséges itt burgonyát termeszteni”, mondta a kovásznai gazda.
Nicolae Şerban, aki a Grup Şerban Holding alapítója, amely fogyasztásra és feldolgozásra termeszt burgonyát, elmondta, hogy Romániában szinte nulla a valószínűsége annak, hogy öntözés nélkül zöldségeket, különösen gyökérzöldségeket, például burgonyát vagy hagymát termesszenek, ha versenyképesek akarnak lenni. Még a hegyvidéken sincs víz, ahol az éghajlat kedvez a burgonyatermesztésnek, és az átlagos csapadékmennyiség magas, épp amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Nicolae Şerban úgy véli, hogy a jövőben nehéz lesz öntözés nélkül zöldségekről beszélni. Másrészt, ahol öntözik a termést, szinte egész Romániában jó zöldségtermés érhető el, kivéve a burgonyát, amelynek van egy feltétele: 23°C feletti hőmérsékleten a gumó fejlődése leáll. Így azokon a területeken, ahol a hőmérséklet a vegetációs időszakban túlzottan magas, a burgonyatermesztés szinte lehetetlenné válik.
„Erdélyben vagy Észak-Moldovában, a hegyek közelében, ahol nyáron jobb a hőmérséklet, és öntözésre is van lehetőség, elméletileg öntözött burgonyatermesztés fejleszthető, és öntözéssel jó a termés. Nálunk a legalacsonyabb termés 38 t/ha a későn ültetett és korán betakarított korai burgonya esetében, a legproduktívabb burgonyánál pedig azt hiszem, meghaladjuk az 50 tonnát hektáronként”, mondta Şerban.
A termelés mellett a két termelő azt állítja, hogy jelenleg a legnagyobb problémát az ár jelenti, mivel a nyugat-európai áruforgalom az Egyesült Államokba lelassult, így bőség van a piacon, de a romániai termés csökkenése ellenére is az árak alacsonyak.
Romániában a burgonya kiskereskedelmi ára 1,7-2,0 lej/kg, 11%-os áfával, míg a különleges, megmosott és elrendezett burgonya 4-5 lej/kg, illetve 8,99 lejért árulnak egy öt kilós zsák burgonyát. Évtől függően a hazai termés a fogyasztás mintegy felét fedezi és a romániai burgonyafogyasztás 40-50%-a importból származik. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a burgonyaimport elérte a 105 millió eurót, a második helyen lévén, a zöldségimport rangsorában, a paradicsom után.
Forrás: zf.ro/zf-agropower
Fordította: Székely Dénes
Foto: Ziarul Profit
Average Rating