A december hatodikai parlamenti választások eredményei szerint erős képviselete lesz a magyar közösségnek.
Megkérdeztük Biró Rozáliát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjét, hogy a magyar összefogásnak is köszönhető-e az, hogy a Szövetség megerősitette pozicióit parlamenti szinten?
„Ez elsősorban azoknak köszönhető, akik bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. Hogy ezen belül mennyi volt az a szavazat, amely annak volt köszönhető, hogy magyar összefogás, pontosabban országos egyezség született arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában egy-egy helyet biztosit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek, ezt most nem tudom megmondani, mert erre vonatkozóan nincsenek adataink. Azt tudom viszont, hogy sokszor előfordult, hogy az emberek elmondták, akár most is a kampányban, de más alkalmakkor is, hogy az a kérésük, ne forduljanak egymással szembe a magyar politikai alakulatok. Ebből az következik, hogy valamilyen szinten van igény a közösség részéről arra, hogy összefogás történjen. Hogy ez az összefogás miben nyilvánul majd meg a parlamenti munkában – a jövő titka egyelőre. Rengeteg munka van, biztos vagyok, hogy a kollegáknak is, az EMNP és a MPP képviselőinek is rengeteg tennivaló akad érdekképviseletük erősitése céljából, és remélem, hogy az együttműködés meg fog valósulni”.
Kérdésünke, hogy lehet-e számitani a magyar-román viszony javulására, miután a olyan pártok is tagjai lehetnek a kormánykoaliciónak, mint például a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely ideológiai szempontból balra áll az RMDSZ-hez képest, Biró Rozália elmondta:
„Nem igazán hiszem azt, hogy jót tesz a parlamenten belüli együttműködésnek ez a tény, de ez a közösség döntése és ennek alapján kell végig vinni a következő négy évet is. Én azt hiszem, hogy a mi feladatunk az, hogy akivel lehet épitsünk ki partnerséget”.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ milyen minisztériumokra számit, a képviselő igy válaszolt:
„Most még nagyon korai elmondani, hogy melyek azok a minisztériumok. Az RMDSZ fontos és megfelelő súllyal rendelkező politikai szereplő Románia politikai szinpadán és ennek megfelelően nem szeretnénk olyan minisztériumot, amelyben kevés dolgot lehet tenni egy olyan társadalomban és egy olyan országban, ahol rengeteg tennivaló van. A célunk arra irányul, hogy olyan minisztériumokat kérjünk, amelyeknek vezetésével a lehető legtöbbet tudunk tenni az önkormánzataink és közösségünk számára”.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ kapott-e felkérést arra, hogy részt vegyen a kormányzásban, Biró Rozália megjegyezte:
„Erre csak a szövetségi elnök tud válaszolni, mivel ő folytat megbeszélést az államelnök úrral, de mivel még a tárgyalások előtt vagyunk és gyakorlatilag még a végleges eredményekről sem mondhatjuk azt, hogy véglegesek, ezért erre még korai lenne válaszolni”
Arra a kérdésre, hogy a kisebbségvédelmi és a nemzeti régiókra vonatkozó európai állampolgári kezdeményezések, és más, hasonló kezdeményezesek módosithatják-e az Európai Unió alapszerződéseit, ugyanis e kezdeményezésekkel az állampolgárok közelebb kerülnek az Európai Bizottság működéséhez, ami felvethet bizonyos kérdéseket a Bizottság alapszerződésekben előírt függetlenségével kapcsolatban, az RMDSZ parlamenti képviselője kihangsúlyozta:
„A két kezdeményezésnek az a szerepe, hogy azt a hiányosságot pótolja, ami most az európai törvénykezésben fennáll, ami konkrétan az, hogy a nemzeti kisebbségek jogaira létezzen európai törvényes keret. Látjuk az ukrán példát is, azt ami november végén történt, amikor az ukrán biztonsági szolgálat fegyveres kommandósai házkutatásokat végeztek a magyar intézményeknél és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének lakásán. Tehát, olyan körülmények között, amikor az EU szintjén, de a tagállamokban is a nemzeti kisebbségek jogait megsértik, az uniós keretegyezmények aláirása mellett is, akkor igen nagy szükség van e két kezdeményezésre. Úgy gondolom, hogy hihetetlenül nagy támogatás az, hogy Németország parlamentje november végén úgy döntött, hogy egyhangúan elfogadja és támogatja a Minority SafePack-et, olyan körülmények között, amikor az EU Tanács soros elnökségét Németország látja el, amikor az Európai Bizottság elnöke egy német politikus. Ami az intézmények közötti működést illeti, én úgy gondolom, hogy eléggé határozottan és tisztán vannak leszabályozva, hogy kinek mi és mennyi a hatásköre és ki és mennyire szólhat bele, Úgy vélem, hogy kiemelt fontosságú lenne az, hogy a valahol messze Brüsszelben létező intézményeket közelebb hozzuk az emberekhez. Igy, amikor arról beszélhetünk, hogy egymillió ember aláirásával támogatott kezdeményezést fogadnak el, és más hasonló dologról, akkor ezek mind olyan döntések, amelyek közelebb hozzák az embereket az intézményekhez. A mi célunk az, hogy az ember a nemzetéhez tartozónak vallja magát, de azért európai uniós állampolgárnak is érezze magát”.
Az ukrán biztonsági szolgálat emlitett akciójával kapcsolatosan Biró Rozália parlamenti képviselő még hozzáfűzte, hogy tajékoztatni fogja a történtekről, egy egységes álláspont elfogadása érdekében, az Európai Néppárt Nőszervezetét, az Európai Bizottság demográfiáért és demokráciáért felelős biztosát, Dubravka Šuica-t, és a Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezeteit. „A román intézmények nem reagáltak az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai magyar kisebbség elleni akciójára. Megjegyzem, hogy a román hatóságok a nemzeti kisebbségeket érintő ukrán oktatási törvényre is – amely gyakorlatilag ellehetetleníti az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását – az RMDSZ tiltakozása, kezdeményezése (2017-be és 2019-ben) nyomán helyezkedtek álláspontra”, zárta szavait Biró Rozália.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:erport.blog.hu
Average Rating