0
0
Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, mig a székelyek körében (Hargita és Kovásznak megye) 40 százalékos, derül ki a Bálványos Intézet által végzett és hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.
Az MTI Magyar Távirati Iroda által idézett közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag.
A falun élők, az alacsony iskolai végzettségűek és a bizonytalan anyagi helyzetben lévők körében magasabb a kétkedők és az oltatlanok aránya.
A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság, és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.
A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a Covid-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.
A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot, és csökkentette az oltásszkepticizmust. Az is kiderült, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.
Az is felszínre került, hogy az egyházban bízó magyaroknál kisebb az oltottak aránya, mint az egyháznak nem sok hitelt adók között.
Kiss Tamás szociológus szerint Romániában “erősen megrendült” az állami intézményekbe vetett bizalom, az országos mintában ennek hatására nő a szkepticizmus az oltással kapcsolatban. A zömmel ortodox románok esetében ez az összefüggés nem rajzolódott ki, tette hozzá a szociológus.
Kiss Tamás az MTI-nek elmondta: A történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben.
A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá.
A telefonos közvélemény-kutatást erdélyi magyarok reprezentatív mintáján, a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvélemény-kutató társaságok által 2021. november 16. és december 20. között gyűjtött adatok alapján végezte a Bálványosi Intézet.
Forrsá: MTI
Foto: g4media.ro
Average Rating