Tisztelték az erdélyi magyarok I. Mihály királyt

Szűk jogkörei miatt sokat nem tehetett az erdélyi magyarokért I. Mihály román király, de tisztelte a kisebbségben élő romániai nemzetiségeket, s ez a tisztelet kölcsönös volt. A napokban elhunyt egykori uralkodó koporsóját ma szállítják Svájcból Romániába. Mihály király az uralkodása idején (1927–30 és 1940–47) nem nyilvánult meg a Romániában élő magyar közösség ügyei­ben, de főbb képviselőivel vélhetően kapcsolatban állt – nyilatkozta az erdélyi Krónika című napilapnak Fodor János történész.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint a koronás fő taníttatása révén is jól ismerte az országban élő nemzetiségeket, az udvar ugyanis nyílt szellemiségű, többnyelvű és gondos oktatásban részesítette a fiatal Mihályt, s ezzel felkészítette az uralkodásra a már születését követően örökösként kijelölt utódot.

Ráadásul maga is többnemzetiségű (görög, dán, német, angol stb.) dinasztia leszármazottja volt, egy ilyen környezetben pedig mások a hangsúlyok a nemzetiségi származást illetően – mondta Fodor János. Megemlítette, az ifjú uralkodó édesanyjával együtt szót emelt a romániai zsidóság védelmében, ami életmentő akciónak bizonyult a második világháborúban.

A történész szerint elképzelhető, hogy Mihály személyesen ismerte például Bánffy Miklóst vagy a korábbi időszakból a romániai Országos Magyar Pártnak a királyi udvarral is kapcsolatot tartó kulcsembereit.– A két világháború közötti időszakban nem volt teljesen idegen – inkább csak abszurdnak minősített gondolat – egy perszonálunió a magyar és román királyság között. Ennek a gondolatiságnak a képviselői szintén keresték a kapcsolatot a királyi udvarral – tette hozzá a történész. Emlékeztetett, Mihály uralkodása igencsak leszűkített jogkörrel, inkább szimbolikus tartalommal bírt, mozgástereit a többségi nemzetiség szempontjából is csupán nehezen tudta érvényesíteni.

Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd személyesen is találkozott a román királlyal. 1990-ben, nem sokkal a márciusi összecsapások után a Romániából elüldözött melletti házában fogadta a trón nélküli uralkodó.

Mint az ügyvéd a Magyar Időknek felidézte, Mihály arról érdeklődött, hogyan lett Kincses a helyi a forradalom után alakult Nemzeti Megmentési Front alelnöke, és miért vált a Vatra Roma­neasca célpontjává. Az ügyvéd részletesen beszámolt a marosvásárhelyi „fekete márciusról” s az azt megelőző eseményekről.

– A király megjegyezte, nagy baj, hogy a magyarokat még mindig ellenségként mutatják be, s azt mondta, a nemzeti kisebbségek teljes és valódi egyenjogúságának a híve, amit az 1923-as román alkotmány keretei között képzelne el – számolt be emlékeiről az ügyvéd.

Kincses Előd elmondta: felvetette, hogy Romániában népszavazáson kellene dönteni arról, monarchia legyen-e vagy köztársaság. Erre Mihály azt felelte: felesleges lenne a szavazás, mert a félretájékoztatott népnek igen torz képe van a monarchiáról, nem tudja, hogy a királyság milyen sokat tett Nagy-Románia létrehozásáért, Európába való bekapcsolásáért.

Megemlitjük, hogy a Historia folyóirat a Dimineaţa újság 1929. október 3-an megjelent cikkére hivatkozva arról számol be, hogy ebben az időben Magyarországgal fenntartott kapcsolatok nem voltak feszültség mentesek. Legalábbis ez derült ki a Magyar Ország napilapban közölt irásból – amelyet a Dimineţa újság idéz -, amely az akkor  nyolc éves Mihály királyt, uralkodásának első időszakában (1929), verekedős természetűnek jellemzi, aki többször összetűzött Románia külünböző vidékeiről származó kisebbségek gyermekeivel, osztálytársaival. A cikket több európai kiadvány átvette és terjesztette.

I. Mihály király 96 éves korában húnyt el, ez év december 5-én,  svájci rezidenziáján. A Mihály király koporsóját szállító repülőgép december 13-án szállt le a bukaresti Otopeni  repülőtérre, ahonnan a sinaiai Peles-kastélyhoz szállították, s a díszteremben ravatalozták fel.

Ezt követően, december 13-án, szerdán késő este a bukaresti királyi palota tróntermében ravatalozták fel. Románia volt uralkodóját szombaton helyezik örök nyugalomra a Curtea de Arges-i új ortodox székesegyházban.

Forrás: Krónika/Magyar Idők/Historia

Foto:europafm.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.