0
0
Varujan Pambuccian képviselő a Facebook közösségi portálon nyilatkozott a Romániai Örmények Szövetsége megalakulásának 100.-ik évfordulója alkalmából
“Száz évvel ezelőtt alakult meg a Romániai Örmények Szövetsége. Az örmények nagyon nehéz időszakot éltek meg. Azok, akik megmenekültek az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtástól reménnyel tekintettek az ideológiától mentes világra – csaknem idegengyűlölettől tiszta világot mondok, de nem erről van szó, hiszen az örményeket azon a területeken mészárolták le, ahol már 4000 évvel ezelőtt éltek.
Az örmények már nagyon rég itt vannak Romániában, ahol földrajzi és társadalmi szempontból is kedvező helyre találtak. Az első örményközösség román földön 980-ban alakult, Fehérvárban. Örményközösségek telepedtek le Botoşani-ba (amelyet az Örmény Egyház 1350-ban tett feljegyzése tanusit), Jászvásáron (az Örmény Egyház 1392-es feljegyzése szerint), majd a közösség kiterjedt a három fejedelemségben is. 1401-ben megalakult a suceavai örmény püspökség, amelyet Minden Örmények Legfőbb Katolikosza, Moldova uralkodói, és végül a román állam is elismert. A közösség hozzájárulása a fejedelemségek vallási, gazdasági, tudományos, kulturális életéhez annyira jelentős volt, hogy egy közösségi oldalon tett bejegyzés legalább még fel sem tudná vázolni.
Az itt élő közösség nem nézhette tétlenül az örmény nép tragédiáját. Az örmények a román népben szövetségesre és barátra találtak. Igy, 1919. január 25-én a közösség úgy döntött, hogy létrehoz egy társadalmi struktúrát, amelynek elsőszámú és legsürgösebb feladata a néppirtást túléló örmények megmentése volt. Igy, gyors megoldásra volt szükség, amit Grigore Trancu-Iasi, a Romániai Örmények Szövetségének első elnöke – akinek nevéhez fűződik az első romániai munkatörvény megalkotása – meg is tett. A legjobb megoldást az I.C Brătianu vezette liberális kormánnyal együtt találta meg, ami azt jelentette, hogy a Romániai Örmények Szövetségének el kellett ismernie a menekültek örmény kisebbséghez való tartozását, identitást tanusitó, a román állam által elismert ideiglenes okmányokat kellett kibocsátania, vállalnia kellett a román nyelv megtanulását és az örmény menekültek társadalmi beilleszkedését. Mi több, az örmények a Iaşi megyei Strunga településen árvaházat épitettek az örmények elleni tömegmészárlástól megmentett gyermekeknek.
Azóta a Romániai Örmények Szövetsége folyamatosan működik, még a kommunista rendszerben is – amikor tevékenységét felfüggesztették – sikerült munkáját az Örmény Egyház keretében folytatnia. A szövetség tevékenysége elsősorban kulturális és oktatási jellegű volt és ma is az, és célja az örmények önazonosságának megtartása és fejlesztése. Én azt kivánom, hogy maradjon ilyen, nemzedékről nemzedékre, és járuljon hozzá a szokszinűséghez a román nemzeten belül. Mint ahogy a DNS biológiai sokfélesége szavatolja a biológiai fejlődést, úgy a DNS kulturális sokfélesége az emberi társadalom fejlődésének garanciája. Élj sokáig ROSZ!”, irta Facebook-üzenetében Varujan Pambuccian.
Forrás:dc.news.ro
Traducerea: Székely Dénes
Foto:B1.ro
Average Rating