A magyaroszági diákok telejesitménye a 2015-ös PISA-felmérésen

pisaLesújtóan szerepeltek a magyar diákok a 2015-ös PISA-teszten. Az okokat a hvg.hu portál tanárokkal és egy, a fideszes oktatáspolitikára rálátó szakértővel elemezte.

A főbb megállapítások a következők:

  • Drámaian romlott a magyar 15 évesek eredménye a szövegértési és természettudományos feladatoknál
  • Az alulteljesítők aránya megugrott, a legjobban teljesítő diákok eredményei pedig visszaestek
  • A hazai gimnazisták világszinten az élvonalban, a szakiskolások viszont a perui iskolások szintjén vannak.
  • Minden korábbinál jobban számít a szociális háttér

Miután a PISA-teszt lényegében a gondolkodás képességét, a tanultak alkalmazását kéri számon a 15 éves diákokon, Radó Péter oktatási szakértő pár súlyos következtetést elsp olvasatban levont az adatokból:

 Évente több mint 17 ezer olyan gyerek kerül ki a rendszerből, akik a tanuláshoz és munkához szükséges legminimálisabb tudással sem rendelkeznek

  • Ha a trend nem változik, évente 25 ezer funkcionális analfabéta hagyja el a középiskolát

vélekedik például egy névtelenséget kérő magyar-történelem szakos tanár, aki szerint “miután mindennek a szövegértés az alapja, minden szinten rosszul teljesítenek a diákok, sokan funkcionális analfabéták”.

A diákokat ismerve azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egyes tanulók nem voltak motiváltak, vagy nem érdekelte őket a teszt, ezért is születhetett ilyen pocsék eredmény. Vagy leblokkoltak.

“Ezek a gyerekek váratlan, főleg a gyakorlati élethez kötődő szituációba kerülve egyszerűen meghalnak. Vannak ezek az iskolarendszeren belül jól motivált gyerekek, akik úgy állnak az egészhez, hogy mivel ezt nem tanultuk, úgyhogy nem tudjuk, semmi erőfeszítést nem tesznek, hogy megoldják a feladatot.”

Radó Péter oktatási szakértő a szakiskolásokkal kapcsolatosan elmondta, hogy, miután a gimnáziumba már hármassal felveszik a diákokat, szakiskolába a slágerszakmákat kivéve alapvetően a nagyon rossz képességű, nagyon gyenge teljesítményű diákok kerülnek, és egyre többen érkeznek szakképzésbe hátrányos helyzetből, ez is hat a teljesítményre.

A Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai-gimnázium igazgatója, matematika szakos tanár szerint a PISA-tesztek felfogása nincs összhangban hazai rendszerrel, ahol a pedagógusok elsőrendű feladata a lexikális ismeretek és adatok pontos átadása. Miután túl sok a tananyag, nincs idő arra, hogy a diákoknak az alapvetően fontos tudást úgy adják át, hogy azt ő majd a munkaerőpiacon vagy a köznapi életben használhassa, ez pedig nincs így jól.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 6 év oktatáspolitikája mennyire felelős a kialakult eredményekért, Horváth azt mondta, azt kell megnézni, mi az oktatáspolitika célja. „Ha az, hogy a közismereti tudást próbáljuk elsajátíttatni a diákokkal, akkor ennek eredményességét egy PISA-teszttel nem lehet megítélni. Az már egy más kérdés, hogy ez a cél jó-e.”

Horváth azt mondja, sokkal egészségesebb arányt kellene kialakítani a konkrét tudásanyag és a kompetenciafejlesztés között, és nagyobb szabadságot engedni az iskoláknak a tanulnivaló meghatározásában.

 A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László, aki szerint ugyan igaz, hogy a Nemzeti Alaptanterv csak 2013-ban lépett életbe, az új oktatási törvény viszont már 2011-ben, ráadásul Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár 2010 májusától világossá tette, a kompetenciafejlesztés helyett a hagyományos műveltség közvetítése az iskolák feladata.

„Emiatt az előtte sok száz iskolában elindult zsenge szövegértés-fejlesztő programkísérletek megtorpantak, a tanárok örültek, hogy megszabadultak egy többletfeladattól.”

Egy, a Fidesz oktatási ügyeire rálátó, névtelenséget kérő szakértő azt mondja, értelmetlen arról vitázni, hogy releváns-e egyáltalán a PISA-mérés, hiszen abban azért konszenzus van, hogy a teszt által mért készségek kellenek ahhoz, hogy valaki a világban elboldogulhasson.

Azon viszont szerinte érdemes elgondolkodni, hogy maga az iskolarendszer kialakítása nem felelős-e az eredményekért.

A szakértő azt mondja, a tanároknak is változniuk kellene, tudomásul kell venniük, hogy már régen nem ők az egyetlen és kizárólagos tudásközvetítők. Sokkal inkább a gyerekeket partnernek tekintő, az egyéni fejlődési lehetőségeikhez igazodva haladó tanulástámogatóként kellene megjelenniük.

Összességében tehát nem lehet azt mondani, hogy a PISA-fiaskóért csak az elmúlt 6 év oktatáspolitikája lenne felelős, hiszen egy 15 éves gyerek teljesítménye egy 8-9 éve kezdődött munka eredménye, ami túlnyúlt az Orbán-kormányokon. Nem beszélve arról, hogy a romló tendencia még régebben indult.

„A felelősség közös, mégpedig abban áll, hogy összevissza rángatták a rendszert. Amit az egyik kitalált, azt a másiknak muszáj volt azonnal megváltoztatnia. A hibákat egyik kormány sem ismerte be. Nem kell újra megbolygatni a rendszert, és önmagában a tananyag csökkentése sem elég. Ha nincs differenciált oktatás, nem reflektálnak az iskolák a digitális világra, ha nem sikerül vonzóvá tenni a tanári pályát, akkor legfeljebb stagnálás jósolható, komoly előrelépés aligha”.

Orbán Viktor a hvg.hu kérdésére is csak annyit mondott: vizsgálatot kért a kormány az emberi erőforrások miniszterétől a PISA-felmérés eredményeiről, és csak e jelentés elkészülte után, annak ismeretében kíván véleményt mondani.

A tragikus eredmények napvilágra kerülése után az ellenzéki pártok Balog Zoltán oktatásért felelős emberi erőforrás miniszter lemondását követelték.

Az erre vonatkozó újságírói felvetésre a legutóbbi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert úgy reagált: nem érti, miért kellene lemondania a miniszternek, hiszen nem Balog tartotta a matekórákat.”A felmérés eredményeit nem lehet a kormány tagjain számon kérni, nem ők tanítottak, és nem ők töltötték ki a tesztet” – tette hozzá Lázár.

A PISA-tesztek már korábban is egyértelművé tették, hogy a régi mítosszal szemben a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Hagyományosan rosszul szerepelünk a teszten, rosszabbul, mint más iskolai felméréseken, és ennek általános vélemény szerint a legfőbb magyarázata, hogy a PISA nem azt a lexikális tudást méri, ami a magyar iskolákban még mindig meghatározó, hanem kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni.

A PISA-felmérésen, a horvátok is rosszabbul teljesítettek 2012-höz képest. Az oktatási minisztérium államtitkára, Matko Gluncic úgy reagált, hogy azért teljesítettek átlag alatt a horvát diákok a 2015-ös PISA-felmérésen (Nemzetközi Diákteljesítmény-mérési Program), mert abba bevonták a nemzeti kisebbségekhez tartozó és a hátrányos helyzetű tanulókat is. Valamint egyes országok szerinte meghamisították az adatokat. Szavait a horvát PISA-felémérés vezetője korrigálta: a nem horvát nyelven tanuló diákok és a csökkentett programokban részt vevők nem vettek részt a felmérésben.

Gluncic egy nappal később elnézést kért. A horvát közszolgálati televízióban azt mondta: sajnálja, hogy nem tudta jól kifejezni magát, és egyesek ezért félreértették mondanivalóját. “Az interjú után azonnal rájöttem, hogy amit mondtam nem volt politikailag korrekt” – magyarázkodott Gluncic, hozzátéve: ez annak tudható be, hogy ő nem politikus, hanem szakember. Többen most a lemondását követelik.

Romániában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által 2015-ben szervezett PISA-felmérésben a román tanulók 2006-hoz képest javitottak a matematika és szövegértelmézés eredményein, de a 2012-ben elért teljesitményhez képest mind a három területen – matematika, természettudományok és szövegértelmezés – gyengébben szerepeltek.

Forrás: hvg.hu, HotNew.ro

Foto: GameStar

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.