“A Minority SafePack kezdeményezés legfontosabb motorja az RMDSZ volt” – Interjú Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel

Az Európai Bíróság nemrég elutasította az RMDSZ Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzésével kapcsolatos román keresetet.

Megkérdeztük Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, hogy milyen jelentősége van e  döntésnek?

“Az elmúlt hosszú években, most már csaknem tíz éve, hogy Románia, és sajnos nemcsak Románia, de más tagállamok is, megpróbálták  megakadályozni a Minority SafePack nevezetű európai polgári kezdeményezést, melynek legfontosabb motorja az RMDSZ volt. Legalább kétszer próbálták megakadályozni, jogi úton. Először amikor az Európai Bizottság nem jegyezte be a kezdeményezésünket, ezelőtt hét-nyolc esztendővel. Románia és más tagállamok között Szlovákia az Európai Biróság mellett kértek beavatkozást. Ezt a pert három év után a kezdeményezők megnyerték. Ezt követően Románia mégegszer próbálkozott, ugyanazzal a tipusú beavatkozással, amikor az aláirásgyűjtést próbálta megakadályozni. Ez nem sikerült. Az látjuk, hogy az Európai Biróság azon a véleményen van, hogy a lisszabonni szerződés, az Európai Unió jelenleg érvényben lévő alapszerződése 2. cikkelyének szövege alapot ad nekünk, a kisebbségeknek, az EU tagállamaiban élő őshonos kisebbségeknek, arra, hogy azt kérjék az Európai Bizottságtól, hogy egy európai kisebbségvédelmi szabályozást alkosson meg azokon a területeken, amelyeket mi javasolunk. Ilyen szempontból a biróság véleménye nagyon mérvadó a kisebbségek számára és mi azt reméljük, hogy hatással lesz a jövőbeli jogalkotásban is. A EU alapszerződése szerint a jogalkotó kezdeményező az Európai Bizottság, tehát azt várjuk el az Európai Bizottságtól, hogy  olyan jogalkotási aktusokat kezdeményezzen, amelyek az őshonos kisebbségek védelméről szólnak. Az Európai Biróság döntése végles, nincs fellebezési lehetőség és ez a jogi eljárás bezárult az Európai Biróság döntésével”, magyarázta Winkler Gyula.

Azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához fordult, hogy tegyen jelentést az úzvölgyi helyzetről, az európai parlamenti képviselő leszögezte:

“Az egész történet nagyon sajnálatos és arról szól, hogy a román-magyar viszony tekintetében Romániában a társadalom maga nem képes arra, hogy belépjen a 21. századba, hanem  mindegyre visszatér a XX-ik század mentalitásához, mi több a XIX-ik századi szemléletekhez. Ennek bizonyitéka az ahogy a román kormány kezeli az úzvölgyi helyzetet. Én azt remélem, hogy sikerülni fog összefogással, egységes állásponttal és kitartásssal érvényesiteni álláspontunkat. És amikor úgy fogalmazok, hogy álláspontunk, akkor a történelmi tényekre épülő álláspontról beszélek. Bennünket nem az ellentétek szitásának szándéka vezet amikor azt mondjuk, hogy az üzvölgyi katonatemető helyzetét úgy kell rendezni, hogy az megnyugtató legyen több közösség számára, hiszen ott nemcsak a román és magyar, hanem a német, az osztrák és más közösségek is érintve vannak. E helyzetet úgy kell rendezni, hogy elsősorban az ott és a környéken elesett és az ott eltemetett hősöknek az emléke nem legyen továbbra is megbecstelenítve. Az ilyen esetekben a szakértői véleményeknek kell mérvadóaknak lennie és olyan megoldást kell találni, amely az összes érdekelt fél javára válik. Azt hiszem minden túlzott  értelmezés az úzvölgyi telemetővel kacsolatosan, nem tehet mást, minthogy ártson”.

Az úzvölgyi temetővel kapcsolatosan a közösségi portálokon látható volt, hogy a magyar közvéleményben voltak olyan hangok, amelyek az RMDSZ vezetők indulatos magatartását – Kelemen Hunorral az élen – a lakosság támogatása elnyerésének szándákával magyarázták, noha a helyi hatóságok már pár hónappal azelőtt tudtak a temetőben zajló munkálatokról. Másrészt,  ugyanebben az időszakban történt az, amikor az RMDSZ-nek el kellett viselnie azokat a támadásokat, amelyeket az európai parlamenti választásokon elért eredményért mértek rá, amelyet olyan megyékben szerzett fanton-szavazatokkal, ahol a magyarok aránya rendkivül alacsony. Mindez mi másra, mint a kormánypártok és az RMDSZ közötti cinkosságra engedett követleztetni.

Az interjút készítette: Balázs Magdolna

Foto:speciala rad.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.