Egy magyarországi biztonságpolitikai szakértő a nagyhatalmak dilemmáit elemezte

Ma ia három hatalom vívja élet-halál küzdelmét

nogradi_gyorgy
Nógrádi György

A 21. század világpolitikai kérdéseiről tartott nemrég előadást Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász Tokajban, , aki dr. Mengyi Roland, országgyűlési képviselő meghívására érkezett Tokaj-Hegyalja központjába, tájékoztatott a Magyar Hirlap. A professzor háromosztatú világrendről tartott előadását hatalmas érdeklődés kísérte.

Nógrádi György a Tokaji Zsinagógában felvázolta a jövőbeli háromosztatú világrend meghatározó szereplőit – Oroszországot, Kínát, valamint az Egyesült Államokat-, miközben felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy mindhárom nagyhatalomnak megvan a saját maga aktuális dilemmája. Mint mondta, Kína korábbi problémája – miszerint globális vagy regionális hatalommá szeretne válni – eldőlni látszik, ha arra gondolunk, hogy hadseregét gyorsan és látványosan növeli,  tengeri igényeit egyértelműen megfogalmazta, az indiai szárazföldi határokat pedig nem hajlandó elismerni. Nógrádi professzor szerint ezekből a jelekből remekül látszik, hogy „Peking globális játékos akar lenni.” Oroszország kapcsán elmondta, hogy a volt szovjet térséget szeretné újra magához édesgetni, ennek biztos jele a gyors orosz fegyverkezés és az Eurázsiai Gazdasági Közösség létrehozása. Ezzel összefüggésben beszélt az oroszok északi-sarkköri jelenlétéről. Mint mondta, „az oroszok katonai erővel igyekeznek elfogadtatni gazdasági és politikai céljaikat, ennek egyik leglátványosabb eleme, a haderők sarkkörön túlra telepítése.” Mindez komoly erődemonstráció, és egyértelműsíti az oroszok célját- mondotta.

Három hatalom vívja tehát élet-halál harcát manapság is- összegezte Nógrádi György, majd az amerikai stratégia kapcsán rámutatott, hogy idén február 21-ig az USA kizárólag a csendes-óceáni térségre kívánt koncentrálni, ám az orosz-ukrán válság Európa és a Közel-Kelet felé fordította figyelmét. Amerika eközben nem feledkezett meg stratégiai céljáról, miszerint „Kínát valamelyen módon harapófogóba kell zárni.” A szakértő utalt arra is, hogy Oroszországnak egykoron ugyanez volt a deklarált célja, csak épp így megfogalmazva; „Kínát részekre kell szakítani”.

Nógrádi professzor a Közel-Kelet aktualitásait is elemezte.  Az iraki polgárháborús helyzet kapcsán arról beszélt, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) megjelenéséig az al-Kaidától félt leginkább a Nyugat, azt tekintettük a legkeményebb terrorista szervezetnek a Közel-Keleten. Nógrádi György szerint érdemes odafigyelni a szunnita szélsőségeseket tömörítő ISIL tevékenységére is, hiszen – dacára annak, hogy a radikális iszlamista szervezet, csak pár hónapja került be a hírekbe-, 2006 óta meghatározó szereplője az  iraki belpolitikának. Stratégiai céljuk pedig nem más, minthogy létrehozzák az iszlám államot, Irak és Izrael területén. Emlékeztetett arra, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű terrorista szervezetre akkor figyelt fel a világ, amikor az a Bassár el-Aszad kormányát támadó dzsihádisták körében vezető szerepre tört. Az Egyesült Államok közel-keleti stratégiájáról szólva úgy fogalmazott, „Amerika célja az volt, hogy létrehozzon Szíriában egy mérsékelt ellenállást, ami nem úgy sikerült, ahogy azt elképzelték, a mérsékeltek helyett ugyanis a szélsőséges dzsihadista szervezetek erősödtek meg, különösképp az ISIL. A nemzetbiztonsági szakértő érzékeny kérdéseket is taglalt, rámutatott arra, hogy a Közel- Kelet új, radikális iszlamista szervezetében bizony európai katonák is harcolnak.

Nógrádi György az ukrán helyzetet értékelve elmondta, erőteljes külső nyomás szükséges ahhoz, hogy az ukrajnai tűzszünet fenntartható legyen. Ezzel párhuzamosan jegyezte meg, figyelemre érdemes, hogy miközben az ukrán hatalom és a kelet-ukrán szeparatisták képviselői korábban megállapodtak a tűzszünetről, ennek tényéhez mennyire másként állt az amerikai, valamint a német sajtó. A szakadárok túlzott önállósodása mellett Porosenko belső ellenzéke is problémát okozhat a közeljövőben, hívta fel a figyelmet a szakértő, aki utalt arra is, hogy az ukrán és az orosz államfő érdeke tulajdonképpen azonos, miután mindkettő stabilizálni akarja a kialakult helyzetet.  Magyarország szerepét illetően, óvatosságra intett a professzor, s mint mondta, „a kint élő magyarság érdekében “igyekszünk mindent megtenni, de az orosz gazdasági kapcsolatok miatt óvatosan kell a kérdéshez nyúlni.   Az ukrán eseményekkel párhuzamosan Oroszország világgazdasági szerepéről szólt, rámutatva arra, hogy az oroszok talán legaktuálisabb kérdése, mit is kezdjenek Szibériával? A nemzetközi szinten is elismert biztonságpolitikai szakértő példákkal világította meg, hogy ez a kérdés hamarosan „önmagától megoldódik”, véleménye szerint Szibériában ugyanis alig egy generáción belül, kínai többség lesz. Mint fogalmazott, „egyrészt beszédesnek tartja, hogy Vlagyivosztokot ősi, kínai városként emlegetik, másrészt a Szibériában megtermelt zöldségek és gyümölcsök többségét kínaiak állítják elő.”

Végezetül a lengyel-magyar kapcsolatról szólt,  majd Németország jelenlegi világgazdasági pozicióját elemezte. Ezzel összefüggésben egyfajta üzenetet juttatott el a közönségnek, miszerint Magyarországnak nem kell megfeledkeznie, hogy „Európa politikailag, katonailag és gazdaságilag legerősebb országa még mindig Németország”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.