0
0
A Székely Nemzeti Tanács közleménye az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómiatervezetről
Csak részleges egyetértés alakult ki az erdélyi magyar autonomista törekvéseket képviselő szervezetek között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség önrendelkezési statútuma körül, írja a Magyar Hirlap.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által készített és a múlt héten bemutatott székelyföldi autonómiatervezet egy sor olyan előírást tartalmaz, amely alkalmatlanná teszik a konstruktív közvitára.
Az SZNT – Izsák Balázs elnök által jegyzett – közleményében azt javasolja, hogy ne az RMDSZ által elkészített, hanem a Csapó I. József korábbi SZNT-elnök és RMDSZ-es szenátor által korábban kidolgozott tervezet alapján induljon el a közvita az autonómiáról. Az SZNT ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy az RMDSZ tervezete azt üzeni a román közösségnek: a Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli. Ugyanakkor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kész beszállni az RMDSZ-tervezet közvitájába.
Toró T. Tibor, a párt elnöke azonban két elvi kérdést említett meg, amelyekben különbözik álláspontjuk az RMDSZ-étől. Az EMNP elnöke kifogásolta, hogy az RMDSZ tervezete Hargita, Kovászna és Maros megyékből rakná össze Székelyföldet, holott azok határait a kommunista diktatúra idején rajzolták meg, és nem fedik a történelmi határokat. „Ez a célok feladását jelentené. Ebben nehéz lesz közös nevezőre jutni” – jelentette ki Toró.
A politikus azt is hibának találta, hogy az RMDSZ az alkotmánymódosításhoz köti tervezetének esetleges elfogadtatását. „Nem látom azt a közeli pillanatot, amikor megváltozik az alkotmány, így hát a terv elfogadtatása a távoli jövőbe tolódik. Az embereket hazaküldik, és ez leépíti a közösség mozgalmi erejét. Márpedig a siker attól függ, hogy tudjuk-e mobilizálni a közösséget” – mondta az elnök.
Az alábbiakban közöljük a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs által aláírt közlemény teljes szövegét:
Autonómia közösen, Székelyföld militarizálása nélkül
Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkezõ Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelõzõen viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövõképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az elsõ és legfontosabb lépés. Örömmel lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelõs politikusai is felismerték, és ennek megfelelõ Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megõrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplõket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.
Az együttmûködés reményében fogalmaztuk meg tavaly novemberben Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveit, amikor még a szükséges és fontos közvitát a konszenzus alapjairól lehetett és kellett volna folytatni, hiszen az RMDSZ akkor még távol állt egy részleteiben megfogalmazott tervezettõl. Már ekkor nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a szervezet nem egy jobb, hanem csak egy saját tervezet kidolgozását tûzte ki célul, hogy ezzel az autonómia tematizálását saját ellenõrzése alá vonja. Ez még önmagában nem zárná ki a kompromisszum esélyét, hiszen a legfontosabb, hogy Székelyföld közelebb kerüljön az autonómiához. Ehhez azonban szükség lenne egy koherens, mindenki által vállalható tervezetre, illetve egy garanciára arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ a továbbiakban következetesen, a székelység érdekeit elsõdlegesnek tekintve lép föl az autonómia érdekében. A közzétett autonómiastatútum számos elhibázott, a székelyföldi viszonyoktól idegen rendelkezése viszont nem erre utal. Ezek közül az egyik legmeghökkentõbb az, amelyik kimondja, hogy: „1.) A prefektus a belügyminiszter elõtt felel a közrend fenntartásáért. 2) Ennek érdekében a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi elõírások betartásával bevetheti az állami rendõrség és csendõrség erõit illetve más fegyveres erõket” Ez szinte szószerinti fordítása Dél-Tirol autonómiastatútuma 88. cikkének. Ez a rendelkezés olyan hatáskörökkel ruházná fel a prefektusokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és ez olyan többlethatalmat jelentene az ország többi prefektusához képest, amely semmiképpen sem következik az ország törvényeibõl, még kevésbé a székelyek akaratából. Arra lehet gondolni, hogy az RMDSZ elhibázott statútumtervezetének 77. szakasz mögött az áll, hogy Dél-Tirol autonómiájának statútumát olykor elõzetes elemzés, az ottani viszonyok és a történelem ismerete nélkül és nyilván a román jogrend felületes kezelésével másolták a tervezet szerzõi. így történhetet meg, hogy az RMDSZ tervezetének kidolgozói nem pusztán a közrendre vonatkozó törvény elõírásai alapján vetnék be akár a hadsereget is Székelyföldön, amint az Dél-Tirol autonómiastatútumában áll, hanem a nemzetbiztonsági törvény (!) alapján is. Az egész 77. cikk nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával ellentétes, hanem a romániai törvényekkel, a XXI. századi Európa alapvetõ, demokratikus értékeivel is.
Az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája azonban nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvetõ elvi kérdésektõl (lásd Székelyföld határai) az intézmények felépítéséig (lásd javasolt központok), vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan elõírást tartalmaz, amely valójában alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.
A kiutat ebbõl a helyzetbõl az jelentheti, ha visszatérünk az RMDSZ hajdani szenátora Dr. Csapó I. József által kidolgozott, RMDSZ képviselõk által kétszer is a parlament elé terjeszetett, a Székely Nemzeti Tanács tervezeteként ismertté vált, és 200.000 székely ember kinyilvánított akaratával, népszavazáson megerõsitett statútumhoz. Ha ehhez, mint kiindulási alaphoz érkeznek módosító javaslatok, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtõl, akkor lehetõség nyílik arra, hogy ezeket novemberben a Székely Nemzeti Tanács elé terjesszük. Ebben a pillanatban ez lehet a konszenzus felé vezetõ út.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Budapest, 2014. szeptember 22.
Average Rating