0
0
Read Time:1 Minute, 26 Second
Az inforadio.hu portal szerint Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén elmondta, hogy Ramil Safarov azeri katonatiszt 2004-ben kezdődött ügyével Magyarország “akarva-akaratlanul” bekerült az azeri-örmény konfliktusba, amelyből az átadással ki akart lépni. Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az ország a lépéssel éppen hogy belépett a konfliktusba. Martonyi János határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a döntés hátterében bármilyen megállapodás állt volna Azerbajdzsánnal.A miniszter az ellenzéki képviselők kérdéseire nem kívánt a döntés részleteiről, annak előzményeiről beszélni és arról sem, hogy az egyes tárcáknak vagy a kormánytagoknak mi volt az álláspontja a kiadatásról. A kormány döntött, ezért a kormánynak kell vállalnia a felelősséget, szögezte le Martonyi János, hozzáfűzve, hogy az azeri fél egyértelmű kötelezettséget vállalt Ramil Safarov büntetésének folytatására, ezért a magyar kormány jóhiszeműen járt el. “A teljes biztosíték lehetetlen”, de létezik jóhiszemű együttműködés, aminek azonban Azerbajdzsán nem tett eleget – fogalmazott. “Fájdalmas és nem könnyű döntést fogadtunk el a kiadatásról”, mondotta, utalva az évszázados jó magyar-örmény kapcsolatokra, a Magyarországon élő örményekre, valamint az örmény származású aradi vértanúkra.
A külügyminiszter szombaton az EU informális tanácsülésén részletesen beszámolt az ügyről kollégáinak, és – mint mondta – egyetlen bírálatot sem kapott tőlük, ahogyan a NATO főtitkárától sem. A külügyi bizottság ülésén résztvevő Vona Gábor (Jobbik) szerintn a kérdés az, hogy volt-e háttér-megállapodás Magyarország és Azerbajdzsán között a döntést megelőzően. “Kevés szó esik arról, hogy milyen hatással jár a Safarov-ügy a magyar-azeri és a magyar-török kapcsolatokra” – mondotta, megjegyezve: óvatosnak kell lenni, nehogy elveszítsük “Azerbajdzsán jóindulatát”.
A külügyminiszter szombaton az EU informális tanácsülésén részletesen beszámolt az ügyről kollégáinak, és – mint mondta – egyetlen bírálatot sem kapott tőlük, ahogyan a NATO főtitkárától sem. A külügyi bizottság ülésén résztvevő Vona Gábor (Jobbik) szerintn a kérdés az, hogy volt-e háttér-megállapodás Magyarország és Azerbajdzsán között a döntést megelőzően. “Kevés szó esik arról, hogy milyen hatással jár a Safarov-ügy a magyar-azeri és a magyar-török kapcsolatokra” – mondotta, megjegyezve: óvatosnak kell lenni, nehogy elveszítsük “Azerbajdzsán jóindulatát”.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. (2012 szeptember 12)
Happy
0 %
Sad
0 %
Excited
0 %
Sleepy
0 %
Angry
0 %
Surprise
0 %
Average Rating