0
0
Read Time:1 Minute, 54 Second
Aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit. Az MTI-nek adott csütörtöki kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot.
Németh Zsolt a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor beharangozó sajtótájékoztatója után az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt időszakban afféle “mézes évekké” alakította a román-magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Ennek köszönhetően a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna stratégiában – sikeres projekteket bonyolított le a két fél.
“A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is” – tette hozzá az államtitkár. “Az elmúlt napok megnyilvánulásai aggodalommal töltenek el bennünket, fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezte: “nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve”. A kilencvenes években egyfajta “hidegbéke” jellemezte Magyarország és Románia kapcsolatait. Budapest elhibázottnak tartaná, “ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”, mondotta Németh Zsolt, megjegyezve, hogy van lehetőség e veszély elkerülésére. “Ehhez politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott” – jelentette ki a külügyi államtitkár.
“A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is” – tette hozzá az államtitkár. “Az elmúlt napok megnyilvánulásai aggodalommal töltenek el bennünket, fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezte: “nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve”. A kilencvenes években egyfajta “hidegbéke” jellemezte Magyarország és Románia kapcsolatait. Budapest elhibázottnak tartaná, “ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”, mondotta Németh Zsolt, megjegyezve, hogy van lehetőség e veszély elkerülésére. “Ehhez politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott” – jelentette ki a külügyi államtitkár.
Nagy szükség lenne az európai összefogásra
Az európai összefogásra, a demokrácia fontosságára és többek között a szélsőjobboldali erők erősödésének megfékezésére hívta fel a figyelmet Birgitta Ohlsson Svédország EU-ügyekért felelős minisztere és Carl Bildt svéd külügyminiszter a május 9-i Európa-nap alkalmából tartott előadáson a stockholmi egyetemen, tájékoztatott a www.kitekintő.huhirportál. Birgitta Ohlsson liberális uniós ügyekért felelős miniszter egy Magyar Gárdáról készített fotóval és a magyar romák helyzetéről szóló rövid történettel kezdte előadását és szemléltette a populista pártok terjedését. Ezután a 36 éves miniszter asszony – aki Svédország egyik legfiatalabb minisztere és a stockholmi egyetem korábbi diákja volt – a Kelet-Közép-Európában az 1990-es években kivívott demokráciák jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak. Carl Bildt jelenlegi svéd külügyminiszter kifejtette, hogy a gazdaságok fejlődéséhez is elengedhetetlen az európai összefogás, a gazdasági és politikai kihívásokra együttes erővel kell megoldást keresni. „Továbbra is fontos, hogy Európa a béke és szabadság jelképe legyen” – hangsúlyozta Bildt.
Happy
0 %
Sad
0 %
Excited
0 %
Sleepy
0 %
Angry
0 %
Surprise
0 %
Average Rating