0
0
„Folyik a találkozó előkészítése” – ezt válaszolta az atv.hu kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hete jelentette be az orosz TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban, hogy a magyar miniszterlnök február 1-én Oroszországba látogat.
Az MTI hírügynökség szerint, Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában a Paks 2-ről, a Szputnyik V gyártásáról és az űrkutatásról is egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A magyarországi ellenzék két napja szólította fel Orbán Viktort, hogy mondjon le moszkvai útjáról. Közleményük szerint a magyar miniszterelnök látogatása csak bátorítaná az orosz elnököt a feszült ukrán helyzet eszkalálásában.
Az Egységben Magyarországért néven egyesült ellenzék szerint az ukrajnai konfliktus körüli feszült helyzetben “kifejezetten káros és a nemzeti érdekeinkkel ellentétes” egy ilyen baráti találkozó, mivel azt sugallja, hogy “a NATO és EU tagállamok nem egységesek Putyin javaslatainak elutasításában”. Ezzel pedig szerintük a magyar miniszterelnök “közvetve bátorítja az orosz elnököt a jelenlegi feszült helyzet további eszkalálására”.
Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában leszögezte: ebben a feszült helyzetben sem kérhetik a nyugati hatalmak az Oroszországgal fennálló kapcsolataink lazítását.
Az ellenzék közleményében röviden ismertette, hogy az elmúlt hónapokban “állandósult az orosz katonai fenyegetés” Ukrajnával szemben, illetve azt is, hogy az orosz vezetés újra saját érdekszférájába kívánja vonni Közép-Európa egykori szocialista országait.
„Az orosz vezetés tavaly decemberben két egymással összefüggő, elvben az európai térség biztonságára vonatkozó javaslat-tervezettel állt elő, ám ezek valójában a volt szovjet befolyási övezet modernizált változatban történő helyreállítását célozzák, lényegében afféle új Brezsnyev-doktrínaként. Moszkva éket próbál verni a transzatlanti együttműködésbe, amikor azt javasolja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok egyezzen meg Európa biztonságáról, ez utóbbi megkérdezése nélkül. A javaslat elfogadása térségünket, beleértve hazánkat is teljes mértékben védtelenné és kiszolgáltatottá tenné az orosz zsarolással és expanziós törekvésekkel szemben, hiszen azt is elvárná, hogy a NATO Magyarországot is hagyja magára”, hangzik az ellenzék közleményében, amelyet a nepszava.hu portál idéz.
„Magyarországnak elemi érdeke volna nem csak szavakkal, hanem tettekkel is kiállni Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ezt kívánja a kárpátaljai magyarság érdeke is, akiket egy újabb háborús eszkaláció közvetlen életveszélybe sodorna”, áll a közleményben.
Az ellenzéki pártok „megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a más esetekben a szuverenitásunkra oly kényesnek és sértődékenynek mutatkozó magyar kormány egyáltalán nem utasította vissza az orosz javaslatot és nem tette világossá: nem Moszkva joga eldönteni, hogy biztonságunkat milyen módon és milyen eszközökkel kívánjuk garantálni”
Mint arról a Népszava is beszámolt, az orosz külügyminisztérium a múlt pénteken megismételte követelését, hogy Moszkva és a NATO térjenek vissza az 1997-es helyzethez, amikor is aláírták a felek közötti kétoldalú kapcsolatokat szabályozó alapokmányt. A tárca akkor egyértelművé tette: Oroszország követelése, miszerint a NATO vonja ki a külföldi erőket, a technológiát és a fegyvereket, Bulgáriára és Romániára is vonatkozik, mivel ezek az országok nem voltak tagjai a NATO-nak 1997-ben. A két ország 2004-ben, Magyarország pedig 1999-ben lépett be a NATO-ba.
Az ellenzék bírálta Szijjártó Péter külügyminisztert is, akitől szerintük határozott kiállás helyett csak “üres, tartalmatlan szócséplésre” futja. Szijjártó hétfőn, az EU külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásának szünetében valóban semmit sm mondott, amikor az eszkaláció helyett a diplomáciai megoldást sürgette, bár azt pillanatnyilag leginkább az orosz diplomácia akadályozza, melynek vezetője, Szergej Lavrov 2021. december 29-én Barátságért-érdeméremmel tüntette ki Szijjártót.
Forrás: magyarországi média
Foto: nepszava.hu
Average Rating