0
0
Márki-Zay Péter, a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje nemrég Kolozsváron járt, ahol egy közönségtalálkozón vett részt. A találkozón terítékre került az ellenzék programja és a disszidensek hozzáállása az Orbán Viktor miniszterelnök vezette szövetség magatartásával szemben. A találkozó után a helyi sajtó arról írt, hogy a válaszokból a kolozsváriak keveset tudhattak meg a jelölt programjáról, még kevesebbet az erdélyi magyaroknak szóló üzenetekről, ellenben szinte végig azt tapasztalhatták, hogy bármilyen kérdés is hangzott el, túlnyomó részben Orbán Viktor regnáló miniszterelnökről szólt a beszélgetés.
Megkérdeztük Fazakas Attilát, a magyar ellenzék közös képviselőjelöltjét, hogy osztja-e ezt a véleményt, benyomást?
„Én ezt másképpen látom, mert ahhoz, hogy a magyar közélet valakit megértsen igazából, valamilyen szinten tájékoztatást kell kapjon. Ti, például, megkerestetek minket, de nagyon sok erdélyi magyar portál egyáltalán nem tett ilyent, pédául az Erdély TV-ben soha nem voltunk jelen, soha nem kérdeznek senkit, igazából a budapesti kormánypropagandából tájékoztatnak. A baj az, hogy – és ezzel kapcsolatosan el is mondta Márki-Zay Péter, és nagyon helyesen – a mindekori magyar kormány, teljesen mindegy, hogy milyen színezetű, ne kérjen politikai lojalítást bárkitől is határontúlról média ügyekben, cserében azért, mert a magyar állam valamilyen formában, magyar adófizetői pénzekből médiafelületeket támogat. A jelenlegi kormány ezt teszi most is. Tehát, ugyanúgy tajékoztassanak korrekt módon egyik, másik, harmadik oldalról is és ne az legyen ami most van, hogy csak a FIDESZ. És ezért kellett kitérni arra – és el is mondta Peter Kolozsváron -, hogy a magyar ellenzéknek öt perce volt a magyországi köztévében négy év alatt ahhoz, hogy ismertesse, hogy mit szerene tenni egy olyan közösségnek, amelynek minimum három millió tagja, illetve szavazója van Magyarországon. Nagyon szomorú, hogy erről egyáltalán beszélni kellett, szomorú az, hogy az erdélyi városokban, falvakban csak ezeket a műsorokat tudják nézni, hiszen jóformán az emberek számára nincs egy alternatív televizió vagy rádió, ahol megszólalhatna más hang is, mint a FIDESZ. A marosvásárhelyi sajtótájékoztatón a Agerpres tudósitója ránk is kérdezett, biztos, hogy jól fordítottak, mert neki nagyon furcsának tűnik, hogy négy év alatt öt percet szerepelhetett az ellenzéki oldal a közmédiában, és akkor mondtuk, hogy „sajnos” jó volt a fordítás.
Arra a felvetésre, hogy Márki-Zay Péter korábbi erdélyi látogatási szándékát nyolc magyar önkormányzati vezető elutasította, megjegyezte:
Nagyon érdekes ez az elutasítás, természtesen ez egy fentről érkezett ukáz volt. Majd meglátjuk, hogy mi lesz. Én már látom, hogy április 4-én, ha kormányt váltunk, szinte elsőként fognak gratulálni, és ez megint egy ilyen színjétéknak a része lesz, ami nem normális. Mint ahogy nem normális az sem, hogy én elmegyek a Magyar Állandó Értekezletre, mint a Jobbiknak a delegáltja, és ott úgy tudok beszélni az ott jelenlevő magyar külhoni vezetőkkel, hogy minket ne lássának meg, tehát bujkálnunk kell Budapesten egy kávézónak leghátsóbb sarkában, hogy tudjunk váltani tíz szót. Úristen, mi lesz ha meglátják, mert akkor ilyen vagy olyan támogatást megvonnak tőlük. Ez nem normális. Pontosan ezért mondta Márki-Zay Péter is, hogy menden áron meg kell szünteni ezt a politikai exportot, ezt a magyar politika gyűlöletkampánynak a kivitelét Erdélybe, mivel ezzel csak azt értük el összmagyarországi szinten, hogy nagyon sokan Mgyarországon megvetéssel néznek a külhoni magyar állampolgárokra, mert tudják, hogy azok nagyrésze a FIDESZ-re szavaz. A külhoni magyar közösségeket, pártállástól függetlenül, mindenannyian kell támogassuk, de ne úgy, hogy gyűlöletet vigyünk ki. Ezért is szeretnék – és ez irányban már van egy közép-hosszú távú tervünk -, hogy a külhoni nagyar területeken élőknek legyen önálló parlamenti képviselője az Országgyűlésbe, ami azt jelenti, hogy végre ne a FIDESZ-re, vagy a Momentumra, a Jobbikra kelljen szavazni, hanem lehessen szavazni ott helyben élőknek. Ez egyrészt egy előrelépés lenne, mig másrészt ezt a magyarországi belpolitikai gyűlöletet legalább a külhoni területekre, Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Dékvidékre, nem exportálnánk.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben kormányra kerülnek mennyire lesz nehéz vagy könnyű kiépiteni a kapcsolatot a erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetekkel, Fazakas Attila megjegyezte:
Mi olyan szlogénnel mentünk Márki-Zay Péterrel Erdélybe, hogy „Mi akkor is szeretünk bennetek, ha nem ránk szavaztok”, és ez tényleg így van. Minket nem érdekel, hogy ki kire szavaz, a szavazati jog egyértelmű, aki szeretne élni vele az él, és onnantól kezdve mi mindenkit, bármilyen csoportot képvisel is, mi partnernek fogjuk tekinteni, ellentétben az előző éveknek a gyakorlatával, ahol, mondjuk Felvidéken egy jelentős magyar közösséget képviselő párt nem lehetett a Magyar Állandó Értekezlet része, csak azért, mert nem tetszett valakinek. Tehát, mindenkinek helye van az asztalnál és mi úgy gondoljuk, hogy mindenkivel egyenlő távolságot kell tartani, tiszteletben kell tartani, teljesen mindegy, hogy milyen normális ideológiai határokon belül mozog, nekünk kutyakötelességünk, hogy a külhoni területeken megszavazott képviselőkkel, pártokkal, civil szervezetekkel normális partneri kapcsolatot alakitsunk ki és mindenkivel egyenlő távolságot tartsunk. Ez magyon-nagyon fontos. Másrészt a támogatási rendszerben óriási változás lesz, ez esetben nem a baráti kapcsolatok fognak számitani, hanem a munka, mivel nagyon sok visszaélés van, sajnos.
Arra a kérdésre, hogy számitanak-e választási csalásra, leszögezte:
Sajnos tíz évenként újjitják meg a névjegyzéket, ez azt jelenti, hogy akár Erdélyben is egy elhúnyt személy helyett is simmán lehet x-elni más nevében. Szerbiában történt meg, hogy nem a szerb postán keresztül kapják meg a magyar állampolgárok a levélszavazatokat, hanem a helyi kis FIDESZ, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az aktivistái, illetve papok, lelkészek, plébánosok viszik ki az embereknek a dokumentációt. Innentől kezdve azt a szavazatot el lehet dobni az első kukába, lehet helyébe venni egy másik szavazatot, semmilyen átvételi elismervény nincs, ezekkel a szavazatokkal bárki játszadozhat. Az a baj hogy a Magyar Választási Bizottságnak nincs jogosultsága bármit is tenni egy másik államnak a területén. Nem lehet igazából ellenőrizni. A másik óriási probléma, ami a magyar társadalomban óriási feszültséget okoz, az az hogy amig Erdélyben két héten keresztül lehet szavazni, levélszavazat formájában, addig a szavazás napján Németországban, például, két-három helyen lehet majd szavazni, hasonlóképpen Angliában is, a konzulátusok, illetve a követségek előtt kigyozó sorokkal. Több száz kilómétereket kell utaznia egy magyar állampolgárnak, hogy leadja szavazatát. Ellentétben azzal, ahogy, mondjuk a román állam eljár és ebből a szempontból a román állam százszor demokratikusabb, vagy Olaszország, Spanyolország, ahol jóval több helyszinen lehet szavazni, jóval nagyobb arányban tudnak az ott élő román állampolgárok élni a szavazati jogukkal. És az a borzasztó, hogy mi Magyarországon ezt nem tudjuk megoldani, természetesen számtalan esetben tettünk javaslatokat, hogy ezt hogy kellene megoldani, de nem támogatta a kormány oldal.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: facebook.com
Average Rating