A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács Nagyváradon tartotta idei, második ülését

“Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat, de a közösségeknek az őket érő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell”, jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a múlt hét végén, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nagyváradi ülésén.

Az államtitkár a KMAT idei második ülésének nyilvános részén felszólalva megállapította, hogy “egyedül a Vajdaságban sikerült előrelépni az autonómia területén”. Úgy vélte, amíg a székelyföldi magyar ember is közömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a sikerre. Szerinte elsősorban a saját közösség autonómia iránti igényét kell megerősíteni, majd a román közösségét, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell nagyhatalmi, európai uniós támogatást szerezni. Az államtitkár arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a Kárpát-medence magyar közösségei boldogulni is tudjanak a szülőföldjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja.

Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó megállapítását mind Tőkés László KMAT-elnök, mind pedig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta. Tőkés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán járó, de mégis hívő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT elnöke szerint történelmi előzményei vannak annak, hogy az erdélyi magyarságban erősebb az autonómiaigény, mint a Kárpát-medence más magyar közösségeiben. „Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság tudata”, mondotta Tőkés László. A politikus úgy vélte: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megelőző fokozódó magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza. „Gordiuszi megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk érvényesíteni. Tovább kell folytatnunk törvényes küzdelmünket az autonómia különböző formáinak a megvalósítása érdekében”, jelentette ki Tőkés László.

Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-ben tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint „mozgásban kell tartani a közösséget”, hogy a népakarat megmaradjon.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek előbb a közösségeiken belül kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi autonómiát, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a következő egyeztetésen „közös nevezőre hozzák” a székelyföldi tervezeteket.

Válasz Trianonra: centenáriumi megemlékezést szervez a KMAT is

Centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot.

Ezt Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke jelentette be a kisebbségben élő magyar közösségek politikai szervezeteit tömörítő szervezet nagyváradi ülését és kétnapos autonómiakonferenciáját összegző sajtóértekezleten. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki.

„Alapvető célunk a történelmi valóság megismerése, a megbékélés keresése az utódállamok többségi nemzeteivel és a Trianon-okozta máig ható következményeknek a gyógyítása”, hangoztatta Tőkés László. Románia 2018-ban a „Nagy egyesülés” százéves évfordulóját ünnepli, vagyis annak az 1918 decemberi elsejei Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlésnek a centenáriumát, amelyen az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok kimondták az általuk lakott területek egyesülését Romániával.

A KMAT a 2108-tól 2020-ig terjedő rendezvénysorozattal a többi olyan fontos történelmi eseményt is fel akarja idézni, amely megelőzte a – románság által megfogalmazott követeléseket is szentesítő – trianoni döntést. Nem Magyarország felosztásának dátumát, a Trianoni békediktátumot tekintjük évfordulói alkalomnak önmagában, hanem az egész ’18-20-as periódust Gyulafehérvártól a trianoni döntésig terjedően, ebben benne van a szerbiai népgyűlés, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés 1918 decemberében, vagy a Székely Nemzeti Tanács megalakítása 1918 novemberében”, magyarázta az EP-képviselő. Kifejtette: annyi történelemhamisítás volt ebben a témakörben, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak mindenképpen át kell beszélniük történelmi traumáikat azokkal a többségi nemzetekkel, amelyekkel együtt élnek, és hozzá kell járulniuk az olyan hibáknak a kijavításához is, mint amilyen a későbbi romániai asszimilációs politika.

Hangsúlyozta: Romániában számos olyan igazságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretéről megfeledkezett.

A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról Tőkés László elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpát-medencei magyar fiatalok számára.

A konferenciát megelőző nagyváradi munkaülésén a KMAT állást foglalt az új ukrajnai oktatási törvény ellen, tiltakozott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése miatt, és felkérte tagszervezeteit, hogy segítsék a szükséges egymillió aláírás összegyűjtését a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez.

Forrás: Krónika/MTI

Foto: Krónika

 

 

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.