0
0
Interjú Borbély László államtanácsossal
Amint már az interjú címéből is kiderül, a fenntartható fejlesztésről beszélgettünk Borbély László államtanácsossal.
-A fenntartható fejlődést sokféleképpen értelmezték. Ön hogyan határozza meg e fogalmat?
-Nagyon sok tanulmány készült ilyen értelemben és nagyon sokat lehetne beszélni erről. Ha részletekbe bocsátkozunk, akkor egyértelmű, hogy minden ami körülöttünk van az a fenntartható fejlődés koncepciója keretén belül történik. Azt hiszem, hogy ezt nagyon egyszerűen már megfogalmazták a 80-as évek végén, amikor az akkori norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland, jelentése 1987-ben elhangzott az ENSZ-ben. Akkor volt az első ilyen, a fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos tanulmánynak a bemutatása és akkor azt mondták, hogy a fenntartható fejlődésük arról szól, hogy biztositsuk a következő nemzedédeknek azokat a természeti forrásokat, energiát, illetve azt a lehetőséget, hogy megfelelő körülmények között tudjanak élni. Tehát, biztositsuk a jövő generációinak azt a lehetőséget, hogy jól éljenek. E fogalom nagyon sok mindent tartalmaz, nagyon sokféle aspektusról tárgyalhatunk, de nagyvonalakban, nagyon egyszerűen megfogalmazva ez a lényege a fenntartható fejlődésnek.
-Az évek során Ön többször szorgalmazta az intézményes keret létrehozását a nemzeti fenntartható fejlesztési célok megvalósitása érdekében. Ez év kezdetén létrejött a Fenntartható Fejlesztési Célokat Összehangoló Főosztály, amelyet Ön irányit. Mit jelent a fejlesztési célok összehangolása?
–A fejlesztési célok összehangolása azt jelenti, hogy ha nincs egy olyan koordinációs intézmény, amely a kormány mellett összefogja a különböző minisztériumok tevékenységét, ezt értelmezi és irányitja, akkor egyszerűen nem lehet koherensen végrehajtani az Agenda 2030-at, amely általános keretet nyújt minden országnak a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés 2030-ig történő megvalósításához. Hogy mennyire fontos az intézményes háttér, már bebizonyosodott és jómagam is tapasztaltam az utóbbi években mint közmunkaügyi miniszter, majd a képviselőház külügyi bizottságának elnökeként, amikor létrehoztam a képviselőház fenntartható fejlődési albizottságát. Az Agenda 2030 a fenntartható fejlődés alapdokumentuma, amelyet első alkalommal 2015-ben fogalmaztak meg holisztikusan, mint egyetlen globális megállapodást, amely egyetemes, átfogó cselekvési programot határoz meg és valamennyi országra érvényes, valamint azt, hogy hogyan lehet ezt különböző területeken gyarkorlatba ültetni, mert végül is ez volt a nagy dilemmája a fenntartható fejlődésnek. Az ENSZ szintjén nagyon sokat tárgyaltak a fenntartható fejlődésről, aminek magam is tanuja volt, hiszen egy évig az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöki tisztségét töltöttem be. Bár születtek jó döntések, de mivel ez nem volt így megfogalmazva, szükség volt erre a 17 nagycélra, amelyet a 2015-2030 Agenda tartalmaz, ami az jelenti, hogy minden országnak meg kell fogalmaznia saját célkitűzéseit 2030-ig. Ez mindenképpen hasznos, mivel most az Európai Unióról beszélünk. Ezenkivül az Európai Unió kidolgozott egy másik stratégiát is, az Európa 2020-at, amely a fenntartható fejlődési alapelvek mentén fogalmaz meg fejlesztési kérdésket az EU szintjén a követekező évekre. De mi lesz 2020 után? Ilyen körülmények között szükség volt egy koordinációs testület létrehozására, ami ez év májusában meg is történt. Mi több, most már kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Fenntartható Fejlesztési Főosztály koordinálja a tevékenységet, ellenörzi a minisztériumokat, hogy végrehajtják-e azt, amit elfogadott a parlament vagy a kormány, mert a legfontosabb az, hogy legyenek statisztikai mutatók. Ha nincsenek statisztikai mutatók, amelyeket felhasználhatunk az Agenda 2030 mentén, akkor nem tudjuk gyakorlatba ültetni ezt a dokumentumot.
-A Fenntartható Fejlesztési Főosztály létrehozása után ismét napirendre került a kormány által 2008 novemberében elfogadott Fenntartható Fejlesztési Stratégia. Ön nemrég, Szatmárnémetiben, egyebek mellett, azt nyilatkozta, hogy „most kezdjük újra tárgyalni a 2008-as Fenntartható Fejlesztési Stratégiát. Miben áll a stratégia újratárgyalása, kik vesznek részt e folyamatban és mennyi időt vesz igénybe a Stratégia felülvizsgálása?
-Nagyon sürgös megfogalmazni e stratégiát. Az akkori körülmények között, amikor Románia egy évvel azelőtt csatlakozott az EU-hoz, ez egy jó stratégia volt, sajnos, épp egy ilyen intézményes keret hiánya miatt nem működött. Volt egy interminiszteriális bizottság, de az nem tudta ellátni feladatát és nem történtek olyan elemzések, amelyeket 2013-ban föltétlen meg kellett volna tenni, célkitűzésekkel, statisztikai adatokkal bizonyitani, hogy mit tett Románia. Emiatt nagyon sürgösen újra kell tárgyalni ezt a stratégiát, március végéig be kell fejezni. A stratégiának egy politkai, általános dokumentumnak kell lennie, amely meghatározza a célkitűzéseket, és majd ezt követően tehetjük meg a következő lépést, amely sokkal nehezebb lesz, hiszen arról van szó, hogy hogyan ültetjük gyakorlatba az Agenda 2030-at. Egy bizottságot is létrehoztunk, melynek keretében már tartottunk három ülést és összeállitottunk egy márciusig lebontott határidő- napló, ami azt jelenti, hogy e szűkebb körű fogalmazó bizottság már dolgozik a 2008-as Stratégián, alkalmazva ezt a 2030-as Agendához. Ugyanakkor megkezdtük a szervezést is. Nemég voltam Zilahon és Szatmérnémetiben, ahol a helyi hatóságokkal elemeztük, hogy helyi szinten hogyan tudjuk mozgóstani a dekoncentrált intézményeket. Szervezési akcióink része a november 14-én, Bukarestben sorra kerülő esemény is, melynek keretében a kormányfő bejelenti hivatalosan is, hogy újratárgyaljuk a 2008-as Stratégiát. Egyébként a kormány tevékenységének alappillére a fenntartható fejlődés, hiszen benne van a kormányporgramban. Ezenkivül minél többet szerenénk a társadalomnak beszélni. Van egy informális bizottság is, amely akkor alakult meg, amikor a fenntartható fejlesztés parlamenti albizottságának elnöke voltam, amit formalizálnunk kell a lehető leghamarabb. E bizottság a civiltársadalom, a Román Akadémia és az egyetemi szféra képviselőiből áll. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy tárgyaljunk a vállalkozói szférával is. E téren is van 2-3 olyan egyesület, amelyekkel tudunk tárgyalni. Egy-két hónapon belül Romániában is megalakul, az ENSZ Global Compact kezdeményezése mentén, a Fenntartható Fejlesztés Nagykövetei Egyesület, amely fontos cégekből áll. Az ENSZ Global Compact (Globális Megállapodás) egy stratégiai alapelveket érintő, kezdeményezés vállalatok számára, amelyek érdeklődést tanusitanak a fenntartható fejlődés iránt. Ezekkel a cégekkel az úgynevezett körforgásos gazdaságról (Circular Economy) tárgyalunk, amely a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbb mintáinak kialakítására hivatott, vagyis arról szól, hogy amikor egy cég elképezeli tevékenységét, akkor a fenntartható fejlesztés alapelvei szerint kell működnie a piacon, nemcsak a környezetvédelem, de a fenntartható termelés és fogyasztás terén is.
-Ha kormányszinten csak most kezdenek foglalkozni a fejlesztési stratégiával, hogyan magyarázható az, hogy például Székelyudvarhely vagy éppen a Hargita megyei Kápolnás község már kidolgozta a 2015-2020 időszakra szóló általános fejlesztési stratégiáját?
-Románia elméleti szinten nagyon jól áll, hiszen már 1999-ben létezett egy ilyen stratégia, holott akkor nagyon keveset beszéltek a fenntartható fejlődésről. Ugyanakkor az Agenda 21 akció program révén, amely széleskörű keretet ad a fenntartható jövő kialakitására törekvő helyi és regionális akciók számára, komoly támogatást kaptunk az ENSZ-től 1999 végén és 2000 elején. Az ENSZ Környezet és Fejlődés cimű Konferenciájának kezdeményezése éppen arról szólt, hogy a helyi közösségek alakítsák ki saját, hosszú távú stratégiáikat. Ugyanakkor törvénybe foglalt, hogy miden helységnek, főleg a nagyobb városoknak ki kell dolgozniuk egy fejlesztési tervet. Tehát, a helyi hatóságoknak kötelező módon ki kell alakitsák a fejlesztési tervet, a közös érdekű problémák lakóssági szinten való megvitatása után, de Romániában minden attól függ, hogy helyi szinten kik azok a polgármesterek, illetve hivatalok, amelyek tudatosan tudnak gondolkodni.
-A helyi stratégiákat nem kell összehangolni a nemzeti stratégiával?
-Amint mondtam, van egy 2008-as stratégiánk, amelyet figyelembe vehettek eddig is regionális vagy megyei és helyi szinten. Természetesen, össze kell hangolni, de egy helységnek a hosszú távú stratégiája nagy mértékben függ a helyi viszonyoktól. Itt inkább arról van szó, hogy használják fel saját stratégiájákat, de jó ha figyelembe veszik főleg a különböző tehnikákat, például a statisztikai adatokat. Ilyen értelemben remélem, hogy egy teljesen új paradigma fog kialakulni Romániában. Most, amikor nemrég Zilahon és Szatmárnémetiben voltam, a helyi hatóságoknak olyan adatokról beszéltem, amelyeket ők felhasználhatnak ezekben a stratégiákban és amelyekről nem tudtak, mert nem mondta el nekük senki, nem beszélt velük senki a statisztikai mutatók fontosságáról és arról, hogy hogyan alkalmazzák ezeket, hogyan kell ezeket az adatokat gyakorlatba ültetni, melyek segitségével javithatnak az oktatás és az infrastruktúra terén, illetve a szociális kérdésekben. A nagy kihívás az információk átadása lesz regionális és helyi szinten, hogy a hatóságok éljenek e lehetőséggel. Még egyszer mondom, az országos stratégiának irányelveket kell megfogalmazzon, ennek mentén kell majd a különböző intézményeknek módositania szakstratégiáikon, tekintettel arra, hogy a legtöbb stratégia 2020-ig, 2021-ig szól. Ezeket a stratégiákat kell módositani 2030-ig. Ne feledjük, hogy az EU vállalta, hogy 2019-ig kialakitja magas szintű stratégiáját, amelyet figyelembe kell vennünk, hiszen Románia EU tagország.
-Mint a Fenntartható Fejlesztési Főosztály koordinátora már több megyébe ellátogatott, ahol előadást tartott a fenntartható fejlesztésről. Ön tapasztalata szerint hogyan viszonyul az egyszerű ember a fenntartható fejleszetéshez, például a hulladékgazdálkodáshoz? Tudatosan cselekszik vagy csak azért teszi, mert igy mondták neki?
-Az emberekkel nincs baj, a rendszerrel van a baj, ahogyan azt megszervezik helyi és központi szinten. Volt alkalmam több adásban részt venni, ahol az emberek betelefonáltak; nagyon jó ötleteik vannak, érzik miről van szó, persze inkább környezetvédelmi kérdésekben van véleményük, hiszen az ember része a fenntartható fejlődésnek és ezért is fontos, hogy a fenntartható fejlődést az állampolgár szintjén kezdjük. Ezért fontos, hogy találkozzunk az emberekkel. Ilyen értelemben szervezünk egy médiakampányt is, hogy legyen alkalmunk elmagyarázni az embereknek, hogy egy család, egy kisebb közösség szintjén is figyelembe kell venni a fenntartható fejlesztés alapelveit. Egy példát emlitenék, a Smart City programot, amely arról szól, hogy gondolkodjunk okosan egy város szintjén, kezdve az adók beszedésétől elegészen a modern technológia nyújtotta lehetőségekig. De beszélhetünk az állampolgárok értesitéséről is – ami nem kerül olyan sokba –, például, a természeti katasztrófák esetén, mint amilyen nemrég Temesváron is volt. Ha kitettek volna néhány plakátot, amely fontos információkat tartalmaz a lakók számára, vagy ha sms-ben, illetve telefon révén figyelmeztetik őket, minden bizonnyal jobban fel lettek volna készülve egy ilyen helyzetre. Hasonlóan nagyon fontos a közszállítás megszervezése, a hulladékkezelés. Ezeket mind el kell képzelni és nem mindegy, hogy egy város szintjén hogyan képzelem el és hogyan alkalmazom. Egy egymást kiegészitő kört kell kialakitani. Egyébként az ilyen típusú integrált tervekre, amelyek nemcsak egy tevékenységi területre összpontositanak, Románia jelentős összegeket kap az EU-tól. A Regionális Operativ Program épp erről szól, főleg a nagyvárosok esetében.
-Milyen tevékenységek szerepelnek az év végéig az Ön munkaprogramjában?
-Az év végéig sor kerül a Fenntartható Fejlesztési Főigazgatóság bemutatására, a miniszterelnök jelenlétében, tulajdonképpen akkor inditjuk el hivatalosan a 2008-as Stratégia újratárgyalását, továbbá lesz még három regionális találkozó, Temesváron, Iaşi-ban és Csikszeredában. A találkozók sorozatát folytatjuk a jövő évben is; mind a nyolc régióban lesz egy-egy ilyen találkozó. Ezen kivül találkozókat szervezünk önkormányzati szervekkel, a civil társadalommal, az egyetemi és vállalkozói szférával, illetve egy médiakampányt, melynek keretében szeretném, ha pozitiv példákat mutatnánk be, mivel annyi negativ példát hallunk a tv-csatornákon, általában a médiában, hogy itt az ideje néhány pozitiv példáról is beszélni, annál inkább, hogy nagyon sok régió van Romániában, amelyek nagyon tudatosan használják a fenntartható fejlődés alapelveit.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Cuget Liber
Average Rating