Interjú Sándor Krisztinával, az EMNT újraválasztott ügyvezető elnökével

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) október 14-i, kolozsvári tisztújító küldöttgyűlésén Sándor Krisztinát újraválasztották két évre az EMNT ügyvezető elnöki tisztségbe.

Ügyvezető elnöki tisztségbe való megválasztása után megkérdeztük Sándor Krisztinát:

Milyen érzéssel zárta előző mandátumát és mit jelent újraválasztása az EMNT ügyvezető elnöki tisztségbe?

Felemás érzésekkel zártam az elmúlt két évet, ugyanis több tervet szerettünk volna megvalósitani és , ahogy mondani szokták, újabb lendülettel vágok neki, illetve remélem, hogy úgy az elmaradt, mint jövőbeli terveket sikerül megvalósitani. Nagyon számitok arra a csapatra, amellyel az elmúlt években is együtt dolgoztunk”.

Mi az, amit eredménynek könyvelhet el az előző mandátumban?

 „Eredménynek könyvelem el, hogy a Demokrácia Központ hálózatunk töretlenül folytatta munkáját napi szinten a honositás és az anyakönyvezetés terén, valamint azt, hogy a 2016 magyarországi népszavazás alkalmával iródahálózatunk jelentős számú levélszavazatot gyűjtött. A jövőre nézve abban bizom, hogy a 2018-as parlamenti választásokon is segitségére leszünk az erdélyi magyaroknak abban, hogy leadják szavazatukat”.

Gondol arra, hogy új mandátuma alatt sikerül esetleg szorosabbra fogni a kapcsolatokat a más magyar érdekszervezetekkel, mint például az RMDSZ-el vagy a Polgári Párttal?

 Tekintettel arra, hogy a tavaly választási év volt, segitettünk egymásnak, de nem látok közeledést. Olyan témákban, viszont, amelyek mindannyiunk közös érdeke érdemes leülni tárgyalóasztalhoz. Én nagyon hiányolom, hogy az autonómia terén nincs közös elképzelés. Ebben jelentős volt a Szili Katalin miniszterelnöki megbizott által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetés, bár a tavalyi választások miatt pár hónapig szüneteltettük, most újra elkezdődtek az egyeztetések. Ebben az egyben úgy gondolom, hogy minden szervezetérdeket, minden pártérdeket háttárbe kell szoritani és ki kell alakitani egy akcióegységet, amit mindenki támogat”.

A katalán referendum után a  magyar közösség jobban megérti, hogy mi a különbség az autonómia és a függetlenség között?

 „A katalán népszavazást nagy figyelemmel követtem, azután ki is adtunk egy nyilatkozatot.  Nagyon szurkoltam és szurkolok nekik, annak ellenére, hogy úgy néz ki, hogy helyzetük egyre rosszabbra fordul  a spanyol kormány intéskedései miatt,  de számunkra, az erdélyi magyarok és románok számára egyaránt fontos, hogyha látnak olyan népcsoportokat, amelyek egyfajta  önrendelkezésre vágynak. Nyilván, hogy a Katalóniának az autonómiája nekünk egy vágyott állapot, de ehhez képest ők tovább lének, most függetlenségre törekszenek. Természetesen egyetértek azzal, hogy Székelyföldnek autonómiára van szüksége, mig   az Erdélyen kivüli magyar közösségeknek kultúrális autonómiára, attól függően, hogy hol élnek. Ugyannakor remélem, hogy jövőben az erdélyi románok is egyre inkább megerősödnek, abban hogy az erdélyi identitást érdemes erősiteni,  hiszen olyan térségről beszélünk, amelynek mindig is  sajtos történelmi és kultúrális hagyományai voltak. Tehát,  100 év után, hogy csatlakoztunk a Nagy Romániához sem lehet ezt letagadni. Arra számitok, hogy  a következő időszakban a románok is  segitéségünkre lesznek az autonómiatörekvésekben itt, Erdélyben, mivel gazdaságilag érdekük nekük is”.

Hogyan ünnepelnek október 23-án, amely kettős ünnepnek számit, ugyanis az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja?

 „Területi szervezeteink közül a marosvásárhelyei szervezet szervez rendezvényt Munkatársaim részt vesznek  néhány városban ahol megemlékező rendezvényekre kerül sor. Jó magam valószinüleg Csikszeredában leszek és részt szoktunk venni a csikszeredai vagy a kolozsvári Főkonzulátuson szervezett ünnepségen illetve a fogadáson is”.

 Milyen akciókat terveznek, szervezeti szinten, az év végéig?

Ami nagyon fontos és kiemelném, az a román-magyar konferencia, amelyet minden év végén szervezzük, már ötödik éve. A tavaly Kolozsváron voltunk, azelőtt Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron, mig most Nagyváradra visszük e konferenciát, amelyet november 17 és 18-án szervezünk meg. Az idei konferencián két téma köré csoportosulnak az előadások, egyrészt a centenáriumi évfordulóra való készülődésekre,  mig másrészt fontos lenne beszélni arról is, hogy a kétnyelvűséget hogyan gyakorolják főleg a gazdasági szereplők itt, Erdélyben, akár Székelyföldön, akár azon a településeken, ahol 2o% magyar lakósság van. Sokat bszéltünk az utóbbi időben arról, hogy a közigazgatásban hogyan érvényesitik ezeket a jogokat, de szűmos akadályba ütközik ezek érvényesitése. E téren is, szerintem, sok a tennivaló”.

A Sándor Krisztina által emlitett közleménybe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is kinyilvánította szolidaritását a katalán néppel. Az EMNT elnöksége közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a spanyol központi hatalom megtiltotta és megpróbálta megakadályozni egy alapvető demokratikus jog, a népszavazás gyakorlását. (…) A régiók Európája segítheti az erdélyi, székelyföldi törekvéseket, és ennek szellemében támogatják a katalánok és minden más európai nép önrendelkezési küzdelmét, mutat ra a közlemeny.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: erinto

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.