Az EMNT megemlékező temesvári ünnepsége. Időszerű problémák elemzése Szilágyi Zsolttal, az EMNP korábbi elnökével

A temesvári forradalom 30. évfordulója alkalmából  nagyszabású rendezvényt szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, december 12-16 között. Az események december 12-én a Temesvár-belvárosi református templomban kezdődtek, ahol egyházi szimpóziumra, előadóestre, kerekasztal-beszélgetésre került sor.

Megkérdeztük Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) korábbi elnökét, aki jelenleg a párt külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjét vezeti, hogy milyen üzenetet hordoz önmagában e rendezvény a társadalom fele, magyaroknak és románoknak egyaránt?

“A temesvári forradalom a romániai történelem egyik pillanata volt, amikor a magyarok és más nemzetek együtt harcoltak a szabadságért. A temesvári forradalom nemcsak, hogy egy antikommunista, anti-ceausiszta népfelkelés volt, hanem a Securitaté ellen is tiltakoztak az emberek. Ezt azért tartom fontosank, mert a kommunista párt és a Securitáté ránk hagyott öröksége mind a mai napig érezteti hatását a román társadalomban. Amikor a temesvári forradalom által elinditott rendszerváltásról beszélünk, akkor azt is számba kell vennünk, hogy mennyire volt ez a rendszerváltás sikeres és mennyires sikerült leszámolni a kommunizmus szomorú örökségével. Sajnos, a mérleg egyáltalán nem mondható pozitivnak. Azt kell mondanunk, hogy az 1989 decemberi, az 1990-en márciusi marosvásáhelyi véres események, illetve az 1990 júniusi bányászlátogatások diverzióinak kigondolói mind a mai napig rejtve, névtelenek maradtak. Ezeket a stratégákat a társadalom mind a mai napig nem tudta felelősségre vonni annak ellenére, hogy az, amit elkövettek tulajdonképpen emberiség ellen elkövetett bűn, amelynek nincs elévülése. Rendezvényünk sorozata, tehát, azt akarja megmutatni és felmutatni, hogy az igazságnak és az igazságosságnak a társadalomban működnie kell, diszkriminációnak nincs helye, bármilyen természetű is legyen az elnyomás, akár ideológiai, akár etnikai, annak egy demokratikus társadalomban nincs helye. Külön büszkeség számunkra, hogy a megemlékezéseket együtt szervezhessük az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformmal, amely az Európai Parlament 1990-es döntése nyomán létrejött európai szervezet, de egy nem uniós intézmény, hanem partnerként működik az EU-szervezetekkel. 63 szervezet a tagja, a totalitarizmusokat kutató intézeteket fogja össze. Most nagyon rangos nemzetközi elóadó-gárda jön Temesvárra, akik pénteken és szombaton megosztják velünk elképzeléseiket. A temesvári forradalmat egy nagyobb összefüggésben is elemezni akarjuk, hogy mi történt Közép-Európában 1989-ben és milyen jelentősége volt a temesvári forradalomnak a kommunsita blokk összeomlása tekintetében”.

Arra a kérdésre, hogy hivtak-e meg román vezető politikusokat, illetve külföldi vendégeket a rendezvényre, Szilágyi Zsolt megjegyezte:

“A rendezvényre eljön Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot követi. A magyar miniszterelnök és pártelnök a kerek évfordulókon mindig jelen volt Temesváron és nem véletlenül, hiszen ő is rendszerváltó politikus. Ha megnézzük Közép-Kelet-Európa országait és nemzeteit láthatjuk, hogy igen kevesen vannak még pályán azok közül, akik rendszerváltó politikusoknak nevezhetik magukat, különösképpen kevesen vannak, mondjuk, Romániában. Nagyon kevés olyan személyiség van –  Ilescut nem nevezném rendszerváltó személyiségnek, habár ő azt mondja – , de nagyon kevesen vannak azok, akik a kommunizmussal való végleges szakitást tűzték szászlójukra és még mindig felelős funkciókban vezetik országukat, nemzetüket. Orbán Viktort várjuk a szombatesti gálára. Ezenkivül várjuk Janez Jansa, volt szlovén miniszterelnököt, akit a kommunista rendszer szintén meghúrcolt, bebörtönzött, és aki jelenleg a szlovén nemzeti jobboldali ellenzék vezetője, valamint a liveropli Lord David Altont. Ezenkivül több román szakértő is jelen lesz. Azt hiszem, hogy a román politika jelenléte is az eddigi gyakorlatot követi, ugyanis Tőkés Lászlót, mint a forradalom elinditóját a román politika az elmúlt 30 évben soha nem fogadta el forradalmárnak  és soha nem hivták meg állami rendezvényekre. December 15-ét soha nem tisztelte meg a román politika, mert Temesvár jelentőségét háttérbe akarják szoritani, Bukarest jelentőségét pedig előtérbe akarják nyomni. Nem véletlen az sem, hogy az 1990-es javaslatunkat visszautasitották, amelyben azt kértük, hogy December 15-e legyen román nemzeti ünnep”.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról, és hogy tulajdonképpen miről van szó, esetleg többről van szó, mint jogállamiság, az EMNP volt elnöke kifejtette:

“Én azt gondolom, hogy kettős mércével mér az Európai Unió. Ha végig nézzük az uniós tagállamokat, több esetében inditható lenne a 7-es cikkely kapcsán az eljárás.  Magyarpország egy teljesen más hangot üt meg és őszintén akar beszélni az Európai Uniót sújtó kihivásokról, és tulajdonképpen ez váltotta ki az európai baloldal bosszúját. Ez egy politikai eljárás”.

A marosvásárhelyi katólikus liceum helyzetével kapcsolatosan, melynek újrainditására vonatkozó minIszteri rendeletet nemrég érvénytelenitettek, Szilágyi Zsolt elmondta:

“Azt hiszem, hogy az erdélyi magyar politikának sokkal keményebben kellene fellépnie, mind a marosvásárhehyi katólikus liceum, mind pedig a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem kapcsán. Különféle jogi eljárásokról van szó, de mégis az erdélyi magyarok helyzetéről beszélünk. Tehát, sokkal keményebben kell fellépni és újból arra kell utalnunk, hogy erre az egyetlen megoldás az autonómia. Mindaddig, amig a tanügyi helyzetünk, a kulturális, oktatási és nyelvi intézményeink léte ki van szolgáltatva, addig  Bukarest ezt fogja játszani velünk. A katólikus liceumot tulajdonképpen fefüggesztették. Nem a gyerekek, a szülők hibája volt az, hogy valaki vagy valakik rosszul fogalmaztak meg egy rendeletet. Az államnak, a tanügyminisztériumnak ebben az esetben az emberek pártján kellett volna állnia és jogi megoldást kellett volna találni arra, hogy az oktatás rendben menjen tovább. Az állam itt egy nyilt diszkriminációt követett el, függetlenül attól, hogy a minisztérium a helyi szervekre mutogat, azok pedig a központi szervekre és igy tovább. Itt román állami diszkriminációról van szó, ami megengedhetetlen az EU-ban. Nem a miniszter közbeavatkozásáról van szó, azért, mert a marosvásárhelyi magyar gyerekek jogai nem kisebbek, nem kevesebbek, nem mások, mind a román gyerekek jogai. Itt nem azt kell vizsgálja a a minisztériumnak, hogy hogyan tud keresztbe tenni, hanem azt, hogy hogyan tudja megoldani a helyzetet. A román a kormány, a Tudose-, a Dăncilă-kormány és a jelenlegi kormány is tulajdonképpen felelős, mert a marosvásárhelyi magyar gyerekek oktatási jogai sérülnek”.

*

A temesvári forradalom megünneplése kapcsán a román körök Magyarország félretájékoztató stratégiájáról beszélnek, amelyet – véleményük szerint – azzal a céllal alkalmaz, hogy felhivja saját magára a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét, Erdély visszaszerzésének reményében. Alexandru Ghişa történész, a Babes-Bolyai Egyetem társult professzora, Románia volt budapesti kulturális attaséja a román közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában fejtette ki véleményét. Mint mondotta, a  szocialista tömb országaiban Szovjetunió által elinditott rendszerváltás Romániában – amely valósággal beleragadt a „sokoldalúan fejlett szocializmus” tervbe – Magyarország „segitségével” valósult meg, amely amúgy jó viszonyt ápolt Moszkvával, főleg Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése után. Moszkva projekteit Budapest saját érdekével egészitette ki, amely szorosan fűződött Erdélyhez. Magyaroszág a Szovjetunió közvetlen ellenörzése alatt állt, ami nem mondható el Romániáról. Az 1956-os népfelkelés után a Szovjetunió megpótolta Magyaroszág területén felsorakoztatott katonáinak számát. A szovjet katonákat Moszkva csak 1990 után kezdte kivonni Magyarország területéről.

Ebben az összefüggésben beszélt a román közszolgálati rádiónak Alexandru Ghişa Magyarországról, amely, szerinte, széleskörű félretájékoztató stratégiát alkalmaz Románia imázsának megsértésére és Erdély status-quo-jának megváltoztatására. A propaganda, amely Erdélyt vette célba, az erdélyi falurombolásról szóló félretájékoztatással indult, ami teljesen alaptalannak bizonyult 1989 után.  Magyaroszág ezeket a lépéseket, állitólag, a Szovjetunióval karöltve tette, amely szerint Románia ellenőrizhetetlen ország volt és emiatt akart bevezetni egy új, a szovjet érdekkel szemben lojális, a „peresztrojka” (reform) és a „glasznoszty” (nyitottság) fogalmakat elsajátitó és követő rendszert, amint ezt már sikerült végrehajtania más országokban, a Vasfüggöny szovjet uralom alatt álló területein, Románia és a  Német Demokratikus Köztársaság kivételével.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna; Forditotta: Székely Dénes

Foto:evz.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.