0
0
Június 26-án, Bukarestben megbeszélést folytattak a hadsírgondozásért felelős szervezetek román és magyar küldöttségei az úzvölgyi hősi temető ügyében. A találkozó után a román védelmi minisztérium közleményben sajnálatának adott hangot, hogy a magyar tárca Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt a kétoldalú szakmai megbeszélésről.
Szabó Ödön parlamenti képviselőt megkérdeztük, hogy mi a véleménye a román védelmi minisztérium álláspontjáról?
„Én történész vagyok és azt gondolom, hogy erre a kérdésre a válaszok egyszerűek. Az amit ebből a szempontból a magyar fél ajánlott nagyon egyszerű kideríteni, vagyis azt, hogy a keresztek valóban a meglevő sírok fölé vannak-e állítva. Ebben az esetben a történész azt mondja, ha kételyei vannak, hogy el kell végezni egyfajta vizsgálatot a térképen szereplő egy vagy két sír esetében. Nem idegen a történészektől, hogy kutatásokat végeznek, akár sírásást, hiszen a régebbi korokban is végeztek régészeti feltárási munkákat. Az egy-két sírban található leletekből, egyértelműen a viseletből, ki fog derülni, hogy ott fekszik-e vagy nem katona és melyik hadseregben szolgált. Erre az ajánlatra a román válasz az volt, hogy az egész parcellát ássuk fel, vagyis az ezervalahány sírt. Ez nyilvánvaló az elterelésről szól. Nem kell az egész parcellát felásni, hiszen két-három sír megvizsgálásából nagyon egyszerűen kiderülne, hogy melyik térképek mutatják a valós állapotot. Ráadásul, ebben az esetben a román fél ugyan elmondta, hogy 1926-ban, úgymond az akkori Hősök Kultusza időszakában, átrendezték a temetőt, de nem tudták azt a dokumentációs anyagot felmutatni, nem tudták bizonyitani, hogy ezek a már meglévő síroknak érintésével történt volna. Hiszen nem is volt életszerű. Nem a meglévő sírokat, az oda már eltemetett katonákat helyezték újabb sírokba, hanem történt egyfajta átrendezés, ami a magát a temetőt illeti. Azt gondolom, hogy ha csak simán szakmai ügyként kezelné, ha szakmai alapon vizsgálná meg a román hadisírokkal is foglalkozó Hősök Kultuszát nevet viselő intézmény ezt a történetet, akkor elfogadná a magyar fél azon ajánlatát, hogy ott ahol a keresztek vannak megásunk két sírt, megvizsgáljuk és annak alapján eltudjuk dönteni, hogy ebben a konkrét kérdésben kinek van igaza. Nem kell ezért 1500 sírt felásni, ez abszúrd, hiszen nem minden sír fölé helyeztek keresztet. Az hogy a magyar javaslatot a román fél elutasítja, azt jelenti, hogy elismerik, hogy nincs igazuk. Ha egy racionális kérdésre egy irracionális a válasz, akkor végsősoron minden normális ember, aki nem elfogult, aki ezt nem politikailag közelíti meg, eldönti, hogy hol van az igazság, hogy ki a provokatőr ebben a kérdésben, ki nem akarja megoldani ezt a kérdést, ki takargat dolgokat”.
Arra a kérdésre, hogy megalakitják-e a román fél által javasolt nemzetközi munkacsoportort, Szabó Ödön kifejtette:
„A nemzetközi munkacsoportról, a megállapodások tekintetében, lehet beszélni, de – mint említetettem – ez egy nagyon egyszerű történet. Ez arra jó, hogy húzzák az időt, hogy ebben a kérdésben ne azonnali válaszok legyenek. Kérdem én, hogy egy ilyen, nagyrészt kétoldalú kérdésben melyik nemzetközi partner akar bekapcsolódni? Ebben a kérdésben érdekelt lehet még elsősorban Németország -, vannak ebben a térségben elhantolt katonáik -, másodsorban Ausztria, a többiek az akkori Magyaroszág területéről kerültek ide, még akkor is, ha más nemzetiségüek voltak a katonák, de ők Magyaroszág és úgymond a magyar hadseregben, az osztrák-magyar hadseregben szolgáltak. Egy ilyen jellegű vitát megint megnyítni, hogy kinek a halottai, melyik országnak a halottai vannak itt, lényegtelen, és én azt gondolom, hogy inkább ez egy elterelő történet, mint a valós kédésről való beszélgetés. Itt nagyon egyszerű válaszok vannak: Úgy épitkeztek, hogy nem volt építési engedélyük és azt gondolom, hogy erről akarják igazából elterelni a figyelmet. Ebben az esetben nekünk nem szabad engednünk. Sajnos a hadügyminisztérium illetékes osztályai és maga a Hősök Kultuszát Ápoló Országos Hivatal egy határi szemlélet alapján kezeli az ügyet:
- Törvényetelenül épitett egy önkormányzat, egy másik önkormányzat területén. Mind a mai napig érvényben van az a kormányhatározat, hogy ez a terület nem Dormánfalva, hanem Csikszentkirály tulajdonában van. Ez mind a mai napig érvényben van, tehát törvénytelenül épitkeztek.
- Továbbra sincsenek meg az előzetes engedélyek. Nyilván, ha nincs meg az épitési engedély, nincsenek meg az előzetes engedélyek sem.
- Az illető harározatot, miszerint a terület Csikszentkirály tulajdonában van, annak idején a biróságon megtámadta maga a Bákó megyei Prefektúsi Hivatal és a prefektúsi birósági megtámadásnak van egy nagyon fontos szerepe is, éspedig az, hogy minden határozatot azonnal felfüggeszt. Tehát, a dormánfalvi polgármester nem mehetett volna tovább, hogy telekönyveztessen illegálisan. A legnagyobb probléma az én szempontomból az, hogy az állami intézmények egyfajta eltúsolás, elkenésre játszanának egy-két helyzetben. Ezekben a kényes kérdésekben ilyenkor mély levegőt kell venni és nem abban az irányban lépni tovább, hogy a következő hibát is elkövessék vagy elkövessük”.
Arra a kérdésre, hogy mi az eljárás, ahhoz, hogy hozzá lehessen fogni 1-2 sír feltárásához, a parlamenti képviselő elmondta:
„Azt gondolom, hogy ha a két fél ezekben a kérdésekben jóhiszeműen közeledik és senki nem feltétlenül leggyőzni akarja a másikat, hanem maximum meggyőzni, akkor lesz eredmény. Nem legyőzni, hanem meggyőzni kell a másikat arról, hogy még mindig jobb ezt az ügyet higgadtan, racionálisan kezelni, mint egy ilyen úgymond túlfeszitett hangúlatban. A racionális megoldás nyilvánvalóan visszatér az eredeti állapothoz, ez az első kérdés, ami megszűnteti a jogsértések sorozatát, és onnantól kezdve kell megbeszélni azt, hogy miként lehet ezen a területen egy olyan állapotot létrehozni, amely a későbbi esetleges feszültségeket megelőzi. Ezért nyilvánvaló, hogy ezt a feltárási munkálatot el lehetne végezni anélkül, hogy ehhez különösebben kellene más országnak a jóváhagyása, mert hogy azon a parcellán, ahol a vizsgálatot el kellene végezni, nincs amit ásni. A román állam képviselői sem mondják, hogy ott német katonák feküdnének, a román álláspont szerint ott nincs eltemetve senki, a magyar álláspont szerint pedig magyar katonák vannak. A román álláspont nem azt mondja, hogy ne nyúljunk hozzá azokhoz az sírokhoz, mert esetleg német vagy osztrák katonák sírjai lennének ott. Ha jóhiszeműen nézzük a dolgokat ehhez a parcellához nem kell más országnak az engedélye, s nagyon világosan kiderülne, hogy kinek van igaza”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:Bihorel
Average Rating