0
0
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke hirportálunknak adott interjúban elmondta, hogy az Európai Unió luxemburgi bíróságán megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők. “Két és félórás vita zajlott Luxemburgban, az Európai Unió birósága előtt és én ezek nyomán nemcsak Magyarországnak vagyok hálás, hogy beavatkozási kérelmet tett le és eljött a tárgyalásra és felszólalt, de hálás vagyok a velünk szembe, a bizottság oldalán beavatkozott Romániának is és Szlovákiának is, hiszen elismerték kezdeményezésünk fontosságát, súlyát és nekük köszönhetően lezajlott egy olyan részletekbe menő, a per tárgyán messze túlmútató vita, amelynek a jövőben le kell folynia az EU-testületekben, az Európai Parlamentben is. Mi bizunk abban, hogy erre meg lesz a lehetőség”, mondotta az SZNT elnöke.
A magyar és a román nép közti történelmi megbékélés szükségességét szorgalmazó, 1989-ben Budapesten tíz magyar és hat román értelmiségi által aláirt nyilatkozatra, (úgynevezett Budapesti Nyilatkozat) utaló kérdésünkre Izsák Balázs igy válaszolt:
„Bár 25 éve vagyok a közéletben, mondjam azt, hogy akkor, mielőtt az SZNT elnökének választottak volna meg, az én szerepem nem volt akkora, hogy a megállapitásaimmal vagy az értékitéleteimmel foglalkozzon a sajtó. Mindig foglalkoztattak a Budapesti Nyilatkozatban megfogalmazottak, az a cél hogy Erdélynek, mely az egymást kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. Népeink érdekeit szolgálja, hogy a kultúrák, a vallások és hagyományok sokfélesége, mely mindig is erdélyi sajátosság volt, megmaradjon. Ezzel mindig is mélységesen egyetértettem és érzékeltem azt, hogy mind a kisebbségi törvénytervezet, általában, mindazok a jogszabályok, amelyek a romániai kisebbségekről beszélnek, nem innen közelitik meg e kérdést, úgy tekintik, hogy van egy többség román nemzet és mellette van egy sor, tizenvalahány kisebbség. Ez visszalépés és ellent is mond annak a megfogalmazásnak, amelyet a Budapesti Nyilatkozat tartalmaz, amely Erdélyt úgy tekinti, mint egymást kiegészitő kultúrák hazája, évszázadok óta egymás mellett élő, egymássaal egyenrangú népek, nyelvek, kultúrák hazája”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating