0 0
Read Time:3 Minute, 24 Second

A nagyváradi Constantin Demeter, a történelemtudományok doktora, két barátjával, Gheorghe Petrilăvel és Ovidiu Gaborral, képanyag- és dokumentumgyűjteményt készített az eltűnőben levő isztroromán nyelvet beszélőkről, akik Horvátországban, az Isztriai-félszigeten élnek.

A 2019-ben készült több száz fotó közül néhányat a Román Nyelv Napján, 2021. augusztus 31-én mutattak be a Nemzeti Falumúzeumban szervezett kiállításon, míg Románia Nemzeti ünnepe alkalmából, hazánk horvátországi nagykövetségének meghívására, 60 isztroromán arcú alkotást állítottak ki, nemrég, Zágráb és Horvátország egyik legnagyobb presztízsű képtárában, a Klovicevi Dvori Galériában.

„Az egész az egyetemen kezdődött. Volt egy speciális kurzusom “A világszerte élő románok története” címmel, amelyet Sever Dumitraşcu egyetemi tanár tartott. Nagyon lenyűgözött, hogy az isztrorománok a legkisebb román történelmi közösség Európában,  akik kihalófélben vannak és legfeljebb 50 év múlva már sehol nem fognak létezni. Akkor eldöntöttem,  hogy ellátogatok hozzájuk, az otthonukba”, nyílatkozta az Agerpres Nemzeti Hirügynökségnek Constantin Demeter.

2015 körül volt, meséli Constantin Demeter, aki az isztrorománokra gondolva egy térítésmentes finanszírozási projekten kezdett dolgozni, ami hét hónapig tartott, és a Világszerte élő románokért felelős Főigazgatóság segítségével 2019-ben eljutott az Isztriai-félszigetre.

„A projekt, amelyet a Nyugati Románok – Isztrorománok – Képes Monográfiának neveztem el. Ghiţă Petrilă fotóművész barátom által vezetett Etno Foto Art Egyesület, illetve egy másik nagyváradi fotográfus, Ovidiu Gabor közreműködésével valósult meg”, mesélte Constantin Demeter.

Két héten át, 2019. augusztus 24. és szeptember 6. között a három barát az „Isztriai-félsziget trubadúrjai” voltak, amely Bihar megyénél nem nagyobb, 90 kilométer hosszú és 60 kilométer széles terület, két nagyobb településsel: Zejane és Şuşnieviţa, valamint több tanyával.

Tanulmányi útmutatóul a három barátnak egy térkép szolgált, amelyet először Sextil Puşcariu kutató készített 1906-ban az isztrorománok kutatása során. A térkép nagy segítségükre volt, még akkor is ha egyes elnevezés meg is változott, illetve elhorvátosodott. Sextil Puşcariu idejében Şuşnieviţa faluban körülbelül 2000 ember élt, ma azonban számuk 200-ra csökkent.

A három nagyváradi 2629 kilométert gyalogolt és 26 falut járt be az úgynevezett „nyugati románok” utáni kutatás során. Minden este más helyen, más faluban, vendégházakban vagy a helyi idősök otthonában szállt meg. Ma már mintegy 500 isztroromán él és közülük is csak körülbelül százan, többségükben idősek beszélik még az isztroromán nyelvjárást.

„Amikor odaértem, az volt az érzésem, hogy egy nyelvészeti könyv kelt életre a könyvtárban. Felejthetetlen emlékek ezek. Úgy éreztem, újra felfedeztem egy elfeledett kincset. Valami különleges volt. Történészként úgy éreztem, hogy újjáéledt őseimmel beszélgetek, hogy a Nyugati-havasokban élő idős emberekkel állok szóba, akik románul beszélnek, anélkül, hogy valaha is jártak volna Romániába”, emlékezett vissza meghatottan Constantin Demeter.

Az egyik faluban, közel a tengerhez, a helyiek hajókat javítanak, míg a többi faluban szőlőt, olajfát termesztenek és állatgondozással foglalkoznak. Az emberek nagyon vallásosak és a kis templomokban horvát papok szolgálnak. A legtöbb falubeli  nagyszülei térdén tanulta meg az ősi nyelvet.

„A helyiekkel könnyen szót értettünk, mivel nyelvjárásuknak 50-60%-a román szavakból tevődik össze, igaz, hogy régi archaikus szavak. A fotók mellett rövid videófilmeket is készítettünk – telefonnal, mert nem volt más eszközünk” mondotta a Agerpres Hírügynökségnek Ovidiu Gabor.

2021.augusztus 31-én, a Román Nyelv Napján, a bukaresti Falumúzeumban került sor az „Isztrorománok” című, 120 fotót felvonultató kiállítás első megnyitójára Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter és Marija Kapitanovic, Horvátország bukaresti nagykövetének jelenlétében, aki – elmondása szerint – Isztrián született.

Ezt követően Románia zágrábi nagykövetsége meghívta őket, hogy Románia nemzeti ünnepe alkalmából, december elseje és ötödike között mutassák be az isztrorománokat Zágrábban. A kiállítás a Horvát Köztársasági Románok Egyesületének és a Román Kulturális Intézetnek köszönhetően valósult meg.

Constantin Demeter történész elmondása szerint a kiállítást 2022 áprilisában, a Húsvéti ünnepek alkalmából, ismét bemutatják a horvátországi Fiuméban. Valamikor az év folyamán pedig a három szerző szülővárosában, Nagyváradon kerül bemútatásra.

Románia és Horvátország szorosan együttműködik az isztroromán dialektus, Európa örökségének részét képező kulturális érték megőrzése érdekében. Az isztroromán nyelv 2007 óta szerepel a Horvát Köztársaság Védett Immateriális Kulturális Javainak Nyilvántartásában.

A román és horvát kormány anyagi támogatásával felújított isztriai Susnjevica Iskolában 2016 óta tanulják az isztroromán dialektust; 2019-ben az iskolában megnyitottak egy múzeumot is, amely bemutatja az isztroromán közösség és nyelvjárás eredetét, hagyományait és történetét.

„Ha a gyerekek nem tanulják meg ezt a dialektust, teljesen feledésbe merül”, mondta szomorúan Demeter történész.

Forrás: agerpres.ro

Fordította: Székely Dénes

Foto:agerpres.ro

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.